Beugró nevek Évitől

Beugró nevek a Goldziher-féle irodalomtörténetből

2. Abu Firas : megh. 967-ben. Sayf ad-Dawla rokona, róla is írt költeményeket. Korának kiemelkedő költője Mutanabbí mellett. Bátor harcos, görög fogságban is volt Konstantinápolyban. Sayf ad-Dawla halála után kalifa akart lenni, de annak fiai csapatokat küldtek ellene, s a csatában elesett.

3. Abu Hanifa: megh. 767-ben. A hanafita fiqh-iskola megalapítója (Oszmán-Török birodalom, Közép-Ázsia, India).

4. Abu l-cAtahiya : megh. 858-ban. Aszkézist, vallásos felfogást (zuhd) hirdető költő. Az Anayza törzsből. Kúfában nőtt fel, ahol fazekas volt, majd Bagdadba ment, ahol a kalifa felfigyelt rá, és támogatta. Világi költészettel kezdte. Verseiben általános erkölcsökről, világról való lemondásról ír.

5. Abu l-Farag al-Isfahani : megh. 966-ban. Ő állította össze az arab költészet legnagyobb enciklopédiáját (Kitáb al-agáni, 21 kötet). Nem csak a költőkről szól, a társadalmi viszonyokat is tükrözi.

6. Abu Nuwas : megh. 810 körül. A VIII. sz. legnagyobb költője. Neve jelentése: „fürtös”. Alacsony rangú családban született, de Baszrában és Kúfában tanult, többek közt Halaf al-Ahmar is tanította. Élt a sivatagban is, itt tanulta a tiszta arab nyelvet. Eztán Bagdadba megy, Hárún al-Rasíd és fia felfigyelnek rá, de itt sokszor bajba kerül, mert költeményeiben nem tudja, hol a határ. Ez okozza halálát is. A régit qászidát megvetette, csak a nyelvben és versmértékben igazodott hozzá.

7. Abu cUbayd : megh. 837. A régi arab társadalom és világnézet számára fontos példabeszédeket írt.

8. Abu Yusuf : megh. 798-ban. Abú Hanífa tanítványa. Al-Mahdí kalifa a főváros főbírójává nevezte ki. A muszlim kormányzásra vonatkozó vallási elvekről írt munkát (Kitáb al-Harág – Az adózás könyve).

9. Ahtal : megh. 710-ben, a keresztény Taglib törzsből. Leginkább városi, de gyakran vágyódik vissza a sivatagba. Az Omajjádokhoz írt udvari költeményeket, nagyon szerették, de alkotott higákat is. Részt vett a korszak legnagyobb költői versengésében (an-Naqá’id – ellentétek) al-Farazdaq-kal és Garírral, Farazdaq pártját fogta.

10. ’Amt b. Kultum : megh. 600 kör, a Taglib törzsből, a Bakr törzs ellensége. Anyja híres, hősies nő volt. Verseiben hág tetőpontjára az arab törzsek dicsekvő költészete (mufáhara). Szintén járt a hírai királynál. Nagyon kedvelte a bort, állítólag ez okozta vesztét.

11. ’Antara : megh. 615 körül, az Abs törzsből. Anyja fekete rabszolganő -> sokáig nem ismerték el, noha sokat tett törzséért. Unokahúgába, Ablába szerelmes. Szerelméről, harcairól énekel. Az arabok nemzeti hőse, a népi elbeszélők rímes regény írtak hozzá (al-Antaríyya, qirsát – Anara).

12. Asma’i : megh. 831-ben. Pogánykori vers-gyűjtő.

13. A-sa (al-Akbar) : megh. 629 körül. Keresztül kasul átutazta Arábiát, a perzsa király udvarában is vendégül láták. Műveiben mutatkotó műveltség sokkal magasabb ez utazások miatt, mint más költőkében. Mestere a bor leírásának. Gúnyköltő is. Egy híressévált dicsverssel ment a próféta elé.

14. As’ari : megh. 935-ban Bagdadban. Teológus, (usúl ad-dín – „a vallás alapjai”, hitágazatok kutatása) a mutazilita tanok okozta viták idején Máturídível egy időben megállapította az igaz iszlám dogmáit (aqá’id). Tanításaik nyomán még sok hasonló munka keletkezett.

15. Baha’ ad-Din Zuhayr : megh. 1258-ban. Az abbászida korszak költője. Mekkában született, Egyiptomban élt. A szultán levelezéséért volt felelős, híres elegáns, könnyes, prózája.

16. Bassar b. Burd : megh. 784-ben. Perzsa származású vak költő, gúnyverseiről híres. Qászidái átmenetet képeznek a régi stílus és az új retorika közt.

17. Baydawi : megh. 1286-ban. Sokáig qádí volt. Egy máig használatos tasfírt írt Zamahsarí munkája alapján (Tasfír al-Qádi – A bíró kommentárja)

18. Buhari: megh. 869-ben. a hadít kutatásának szentelte az életét, ifjúkorától jól ismerte azt. Összeállította az egyik legfontosabb gyűjteményt (600’000-t gyűjtött, 7275-öt foglalt bele – sahíh). Muslim b. al-Haggág kortársa. (két művük együtt – as-Sahíhán).

19. Buhturi: megh. 897-ben, a Tayy törzsből. Abú Tammám tanítványa. Szintén al-Hamása címmel írt egy gyűjtemény, ez kevésbé elterjedt.

20. Busiri : megh. 1294-ben. Egyiptomi súfí költő, a Próféta dicsőítésére írt két verset.

21. Du’ali : megh. 689, vagy 720. Ali kalifa útmutatása szerint először foglalkozott a grammatika elemeivel. Egy rossz Korán-olvasat miatt kezdett el a nyelvtannal foglalkozni. (Allahnak nincs köze a prófétához…)

22. Du n-Nun: megh. 859. A szúfi irodalom kezdetének egyik írója.

23. Fahr ad-Din ar-Razi : megh. 1209-ben. Az iszlám egyik legnagyobb, legsokoldalúbb tudósa. Tasfírja a Korán legteljesebb magyarázata mutazilita szemszögből (Mafátih al-Gayb – A rejtély kulcsai). -> teológiai viták fontos forrása.

24. Farazdaq : megh. 732-ben, a Dárim törzsből. Eredeti neve: Hammám b. Gálib. A higa mestere, Garír vetélytársa. Ahtal a pártját fogta a versengésben (an-Naqá’id – ellentétek).

25. Farrá : megh. 822-ben. Kúfai nyelvész, Kisá’í tanítványa. Bagdadban a kalifa felfigyelt rá, fia tanítójaként alkalmazta. Szerkesztett egy nagy grammatikai munkát (al-Hudúd), ám ez elveszett. A Korán filológiai magyarázatáról tartott előadásokat

26. Gahiz : megh. 867-ben, Baszrában. Az arab próza első nagy képviselője, az adab (általános műveltség, minden tudományból vesz egy kicsit) ősatyja. Sokoldalú, szellemes író, filozófus, filológus. Legfontosabb prózairodalma (Az állatok könyve, A fösvények könyve, Az igazi adíb). Rendszertelenül, egyik tárgyról a másikra váltogat műveiben.

27. Gamil : megh. 699-708, az Udra törzsből. Szerelmi költészete a keleti muszlim népek mondaköltészetére is hatott.

28. Garir : megh. 732-ben, a Kulayb törzsből. A higa mestere, Farazdaq vetélytársa (an-Naqá’id – ellentétek).

29. Gawhari : megh. 1002-ben. A turkesztáni Fárábból való, Fárábí unokaöccse és tanítványa. Tanult Irakban, járt a sivatag arabjai közt, majd tanár, tudományos író lett. Nagy műve a Siháh, az első ábécé-rendbe szedett rímszótár, alapmű. Csak dál-ig jutott, mert meghalt, egy tanítványa vejezte be. Ezt később kiegészítik, a legismertebb bővítést Ibn Manzúr készíti.

30. Gazali,: 1059-1111, Tús. Az iszlám legnagyobb tudósa a vallásos tudományos irodalom minden ágában. Nísábúrban tanult, majd Bagdadban élt, ahol tanár lett. Eddig a sáfiita fiqh-ről írt. Eztán tíz évig elmélkedett a súfízmusról, majd visszatért szülővárosába, itt is halt meg. Bírálta kora tudományos irányait, a súfí misztikának követelt helyet az ortodox vallásban. Újjáélesztette a vallástudományt. Művei: A filozófusok bizonyítékainak összeomlása; A tévelygésből kimentő; A boldogság alkímiája; A vallástudományok újjáélesztése.

31. Gilani : megh. 1166. Tanításaira alapul a qádirijja dervisrend. Misztikus. Bagdadban tanult. Az aszketikus erkölcstannal foglalkozott. Műve: Ami lehetséges az igazság útját keresőknek. Ebben hitvallása is benne foglaltatik.

32. Gunayd : misztikus

33. Gurgani : megh. 1078-ban. Az arab retorika (balága) legnagyobb alakja, a szintaktika alapú retorika megalapítója. Műve: A retorika titkai.

34. Guwayni : megh. 1085. 4 éven át a 2 szt. városban, Mekkában és Madinában élt. A kor legnagyobb teológusa. Az ő tanítványa volt al-Gazálí.

35. Halaf al-Ahmar : megh. 796-ban. Török nemzetiségű. Költeménygyűjtő, hadifogoly ivadéka. Költő, annyira beleélte magát a régi költők világába, hogy nem lehetett megkülönböztetni műveit az övékétől. -> Az ő nevükben is írt.

36. Halil b. Ahmad : megh. 786-ban. Baszrai nyelvész, az arab versmértéktan megalapítója, szótárt írt rokon ejtés szerint csoportosítva a hangokat (Kitáb al-cayn)

37. Hallag : megh. 921-ben. Perzsa származású misztikus gondolkodó, iskolát teremtett. Élete nagy részét a világtól távol, más misztikusokkal töltötte, majd tanait kezdte hirdetni a birodalomban. Hitetlennek bélyegezték, nyolc évet töltött börtönben, majd keresztre feszítették és megétették.

38. Hamadani : megh. 1007-ben. Perzsa. Ő tette elismertté a maqámát arab földön.

39. Hamad ar-Rawiya : megh. 771. Pogánykori versek gyűjtője. Nemcsak gyűjtötte a költeményeket, hanme ítéletet is mondott róluk.

40. Hansa : 6. sz. 2. fele. Asszony, gyászdalokat írt, egy kötetet kitesznek. Csatlakozott az iszlámhoz.

41. Hariri : megh. 1121-ben. A maqáma legnagyobb mestere, nyelvész. Baszrában született. Műve mint nyelvészeti forrás és mint adab egyaránt nagyon értékes

42. Hassan al-Basri : 642-728. Misztikus, a súfík előfutárja. Medinában született, majd Baszrába ment, aszkéta életet élt. Prédikációi, Korán kommentárjai maradtak fenn.

43. Hassan b. Tabit : megh. 673-ban, a medinai Harzag törzsből. „A próféta költője”. A hírai és damaszkuszi udvarokban kezdte, kötetnyi verse közül sok a pogány borról, szerelemről. Miután a Próféta megjelent, mellészegődött, dicsőítette nagyon sok műben, qásidákban siratta el. Az első igazi muszlim költő.

44. Hatib al-Bagdadi : megh. 1070. Műve: Bagdad történelme, 14 kötetben. Hadísz tudós. A kalifátus székvárosában mint prédikátor működött.

45. Hwarizmi, Abu Bakr : megh. 1002. Mindenféle témáról írt ékes stílusú irodalmi leveleket nagy műveltségű barátaihoz.

46. Ibn ’Abbad : megh. 995-ben. A buwayhida dinasztia idején Bagdadban az udvarnál volt vezír, közel állt több kalifához is, szerepe volt a szellemi törekvések állam által való támogatásában. A korszak egyik legjelentősebb alakja mint államférfi és tudós egyaránt. Legfontosabb műve egy nagy arab szótár (al-Muhít – A körülfogó)

47. Ibn Abd Rabbihi : megh. 939-ben. Andalúziából (Córdoba) való. Adab gyűjteményt állított össze, ez az egyik leghasznosabb arab enciklopédia (A páratlan értékű nyaklánc).

48. Ibn al-Atir, Diya, ad-Din : megh. 1232-ben. at-Tabarí munkáját átvéve megírta a tör-netet saját koráig (A tökéletes történelemről).

49. Ibn Farid : 181-1235, Kairó. Súfí költő. Sokáig volt Mekkában, egy teljes díwán őrzi költeményeit az istenszeretetről (pl.: Az út – az arab irodalom leghosszabb verse).

50. Ibn Al-Gazwi : megh. 1256-ban. Történelmi műve: Az idő tükre az előkelők történelmében. A világ teremtésétől 1256-ig.

51. Ibn al-Mu’tazz: megh. 907-ben. Kalifa fia, őt is kikiáltják, de ellenlábasai még aznap meggyilkolják. Az új irány képviselője, költészeti antológiákat is szerkesztett.

52. Ibn al-Muqaffa: megh. 758-ban. Perzsa, perzsáról arabra fordított prózát (Pancsatantra -> Kalíla és Dimna). Csak felnőtten tért át az iszlámra.

53. Ibn ’Arabi : 1165 Murcia – 1240 Damaszkusz. Sevillában tanult, majd kelet felé utazott. A miszticizmus (tasawwuf) legnagyobb képviselője (Mekkai kinyilatkoztatások – az angyali titkok, A bölcsességek ékkövei). Írt egy nagy tasfírt és szerelmes verseket is (Vágyak hatalma, ezek túl aerotikusnak tűntek, így a qádi írt egy értelmezést hozzájuk szerelem tárgya Isten).

54. Ibn Ar-Rumi: megh. 896-ban. Bagdadban született, dicsverseiről és gúnyverseiről ismert, de leírásai is elismertek.
55. Ibn as-Sikkit : megh. 857-ben. Pogánykori vers-gyűjtő, Farrá’ tanítványa. Grammatikai munkája a Kitáb al-alfár, A szavak könyve.

56. Ibn Hanbal : megh. 855-ben. Az iszlám egyik legtekintélyesebb imámja. A leghíresebb musnad-gyűjteményt („társanként” egybegyűjtött hadíthok gyűjteménye) állította össze, Buhári és Muslim mestere, a hanbalita fiqh-iskola megalapítója (Irak, Híra, Egyiptom).

57. Ibn Malik : megh. 1273-ban. Százada legnagyobb nyelvtudósa. A család Andalúziából származott, de ő Damaszkuszban született, tanított. Verses nyelvtudományi munkája az Alfiyya – Ezres (verses formában).

58. Ibn Manzur : megh. 1311-ben. Egyiptomi tudós, Gawharí Siháh-jához írt kiegészítést (Az arabok nyelve).

59. Ibn Qutayba: megh. 889-ben. Bagdadi tudós, bíróként dolgozott. Sokoldalú tudós (hadít, nyelvészet – Adab al-Kátib, történelem – Kitáb al-Maánif). Az első nagyobb költőéletrajz-gyűjteményt állította össze. Adab munkái is vannak.

60. Ibn Rusd : megh. 1198-ban. Más néven Averroes. Marokkóban volt orvos. Arisztotelészt eredeti valójában próbálja lefordítani, az arab torzítástól mentesen. Al-Gazálí műve ellen, a filozófia védelmében írta Taháfut at-Taháfut c. művét, amire a XV. században írtak kritikákat.

61. Imru ul’Qays : megh. 540 körül, a dél-arab Kinda törzsből. Jemeni királyok ivadéka, kalandvágyó, -> apja száműzte („a bolyongó király”). Apját megölik, ő bosszút esküszik, segítséget kap a bizánci császártól, de nem váltja be, mert meghal. Jó természetleíró, a szerelemről is ír.

62. Ka-b b. Zuhayr : megh. 645 körül. Zuhayr b. Aby Salmá fia. Eleinte gúnyolta a Prófétát, az halálra ítélte, erre Kab dicsőítést írt hozzá (Bánat Sucád – a burda-vers). Mohamednek annyira tetszett, hogy neki adta a köpenyét (burda), ami azóta is ereklye.

63. Kisá’i : megh. 804-ben. Kúfai, perzsa származású nyelvész. Halílnál tanult Baszrában, de sivatagi beduinoktól is tanult. Hárún al-Rasíd fiát tanította. Síbawayhi vetélytársa.

64. Labid : megh. 662, a Banú Gafar törzsből. A legszebb qászidákat írta, elégiákat testvére halálára. A koránt hallván nem írt többet verset. Nagyon öreg kort tulajdonítanak neki (145 év).

65. Ma’arri : megh. 1057-ben. Korszakának, a részkirályságok korának nagy költője, az arab irodalom egyik legeredetibb szelleme. Gyermekkorában teljesen megvakult. Aleppóban tartományban született, előbb apja tanította, majd Aleppóban tanult, aztán szülővárosában tartott előadásokat. Később Bagdadba, a szellemi élet központjába ment, itt különféle gondolatkörökkel ismerkedett meg. Eztán szegénysége és anyja betegsége miatt hazatért, és itt élt, dolgozott haláláig. Irodalmi levelei (episztolái – A bűnbocsánat episztolái), két gyűjteménye nevezetes (egyikben nyíltan bírálta korának normáit). Mutanabbí csodálója volt. A zuhd világnézetét vallotta, buddhista hatások érvényesültek tanaiban. Próbált a Korán stílusában írni, ezért még inkább elítélték.

66. Magman :

67. Malik b. Anas : megh. 795-ben. A málikita fiqh-iskola megalapítója (Észak-Afrika, Spanyolország). Híres munkája a fiqh-tudomány alapja.

68. Maturidi : megh. 944-ben Samarqandban. Teológus (usúl ad-dín – „a vallás alapjai”, hitágazatok kutatása), a mutazilita tanok okozta viták idején Asaríval egy időben megállapította az igaz iszlám dogmáit (aqá’id). Nem marad fenn műve. Tanításaik nyomán még sok hasonló munka keletkezett.

69. Mawardi : megh. 1058.jogi munkákat írt.

70. Maydani : megh. 1124-ben. Példabeszéd- és közmondásgyűjteményt állított össze magyarázatokkal (Kitáb magmac al-amtál).

71. Mubarrad: megh. 898-ban. Nyelvész, a baszrai iskola képviselője. Munkája (al-Kámil – a tökéletes) a nyelv, költészet, történelem, szokások, hagyományok kincsestára.

72. Mufaddal ad-Dabbi: megh. 786 kör. Költeményismerő, gyűjtő. Az abbásida uralkodók alatt al-Mansúr kalifa felszólítására 128 verset gyűjtött össze (al-Mufaddaliyyát) a trónörökös nevelésére.

73. Muslim : megh. 874-ben, Buhárí kortársa, az övéhez hasonló elvek alapján szintén hadít-gyüjteményt állított össze (a két mű együtt – as-Sahíhán).

74. Muslim b. al-Walid: megh. 823-ban. Bagdadban élt, az udvar támogatta. A qászidát próbálta fenntartani.

75. Mutannabi : 915-965. Sayf ad-Dawla költői közül a legkiválóbb. Kúfában született alacsony rangú családban, Damaszkusban tanult, majd beduinok közt. Nagyravágyó, öntelt ember volt. Sayf ad-Dawla udvarából elment, mert elégedetlen volt. Járt Egyiptomban, Bagdadban, Perzsiában, rablók ölték meg.

76. Nabiga ad-Dubyani an-: megh. 604 körül, a Dubyán törzsből. A leginkább udvari ember, igazi neve Ziyád b. Muáwiya. Előbb a hírai királynál, majd kitúrták, és a gassánidák udvarába ment Szíriába. Itt írt költeményt a Hírába, kimagyarázta magát a királynál, és visszatért. Versei főképp fejedelmeket dicsőítenek, de van, ami a Dubyán törzzsel foglalkozik.

77. Nawawi : megh. 1277-ben. Ő állította össze a legelterjedtebb „negyvenes gyűjteményt”, valójában 42 mondással. A társakra is nagy hangsúlyt fektetett.

78. Nuwayri: megh. 1333-ban. Kairói enciklopédista, adab szerző, történész. Ő állította össze a legterjedelmesebb adab gyűjtőmunkát.

79. Qalqasandi: megh. 1418-ban. Egyiptomi jogtudós, hivatalnok, egy nagy adab enciklopédiát állított össze (A vaksi hajnala).

80. Qazwini, Galal ad-Din : megh. 1283-ban. Damaszkuszban élt. Mukája: A teremtmények csodái és az országok nevezetességei. Ez égitestekről, állatokról, növényekről, ásványokról, országokról, városokról szól.

81. Qusayri : megh. 1072, Az Értekezés a szúfi tudományról c. munkájában a különféle tartományokban élő szúfi tanítványokhoz intézett oktató levél formájában szabatosan meghatározta a szúfizmus helyét az iszlámon belül, és miután még a leghíresebb szúfi szentek életrajzát és bölcs mondásait is előrebocsájtotta, a szúfi világnézet szempontjait könnyen érthető módon adta elő.

82. Rabra al’Adawiyya :

83. Safri :

84. Sahrastani: megh.1153. A vallásfelekezetekről és pártokról című munkájában az összes ismert vallás és filozófiai rendszer, úgymint az iszlámon belül kialakult szekták, pártok, és vallástudományi iskolák ismertetését és jellemzését, szétágazó tanaik alapos ismertetését nyújtja.

85. Sakkaki : megh. 1229. az arab retorika talán legnagyobb hatású szerzője volt. Fő műve a tudományok kulcsa, melyben összefoglalta a különböző tud.-ok tanításait. Ennek 3. kötete foglalkozik a retorika tudományágával.

86. Samaw’al: megh. 560 körül, zsidó. Találkozott Imru’ al-Qays-szal (az rábízott öt páncélt Yathribtól élszakra fekvő kastélyában, amiket halála után ellenségei követeltek; ő nem adta oda még fia életéért sem -> „olyan hűség, mint Samaw’al hűsége).

87. Sanfara : megh. VI. sz. elején, legközvetlenebb beduin költő, az Azd törzs tagja. Gyermekkorában a Salamán törzs foglya, köztük nő fel, majd megtudja az igazságot, bosszút esküszik, kóbor költő, sulúk lesz. Egy leíró qászidája maradt fenn: Lámiyyat al-arab.

88. Sibawayhi: megh. 792-ban. Perzsa származású baszrai nyelvész, „az arab nyelvtan atyja”. Műve: al-Kitáb.

89. Suli : megh. 946-ban. Költő, adab szerző (A dokumentumok könyve, Az írnokok tudnivalói). Több bagdadi kalifa udvarában is működött.

90. Ta’abatta Sarran : megh. 530 körül, „a rosszat a hónalja alatt viszi”. Igazi neve Tábit b. Gabir, a Fahm törzsből való, Sanfará vándortársa volt és gyászdalt írt hozzá, de írt ilyen nagybátyjához is. Legendák szerint démoni lényekkel harcolt. Anyja fekete volt (agribat al-arab – „az arabok hollói”).

91. Ta’ahbi :

92. Tabari : megh. 922-ben. Az arab történelem atyja. Nagy tafsír munkája is van. Történelmi munkája: A próféták és királyok évkönyve. Évről évre halad a világ teremtésétől bibliai és perzsa történeteket, az iszlám születésén át 914-ig. Minden adatot isznáddal, hadít-szal támaszt alá, de ezek gyakran ellentétesek egymással, így mindkettőt bemutatja. Nagyon alapos. A környező népek (perzsák, zsidók) történetét is leírja.

93. Tanuhi : megh. 994-ben. Qádi, könyvet szerkesztett a régi adab művekből és azok alapján. Ezek célja a biztatás, kitartásra nevelés (Az idézetek könyve). Másik könyve szórakoztató mondásokat, anekdotákat, bölcsességeket tartalmaz (Az élvezet keltésének és a jó társaságnak a könyve).

94. Tarafa : megh. 564 körül, a Bakr törzsből. A gúnyköltészetben alkotott, nem szerették, így nagybátyjával, Mutalammis-szal elment a hírai király udvarába, ám magára haragította őt, így az elküldte és megölette. Legszebb qászidáját még törzsével élve írta.

95. Tawhidi: megh. 1023-ban. A széppróza mestere, filozófus, moralista. D-Iránban született, Bagdadban tanult, majd Rayyba (Irán) ment. Két fő műve van.

96. Umar b. Abi Rabi’a: megh. 710-ben, Arábiai költő. Ekkortájt arrafelé nem harcias, hanem szerelmes költészet dívott, ennek legkiválóbb képviselője. Erotikus szerelmi költeményeit díwánba gyűjtötték.

97. Urwa : megh. 596 körül, az Abs törzsből. Nagylelkű beduin, rablólovag, sulúk.

98. Zamahsari : garalláh – „Isten szomszédja”).megh. 1143-ban. Sokáig élt Mekkában ( Nyelvész (arab-perzsa szótár, nyelvtankönyv), nyelvtudományi munkákon kívül írt egy koránmagyarázatot is, erre támaszkodott Baydáwí. Adab gyűjtéssel is foglalkozott. Művei: Bevezetés az adab irodalomba; Az ékesszólás alapja; A kiváló.

99. Zayd b. Tabit: A Próféta íródeákja, halála után Abú Bakr kalifa megbízásából összegyűjtötte a Koránt. Ez ellentmondásban állt később felmerült forrásokkal, így 650-ben egy bizottság újravizsgálta, a végeredményt kanonizálták, a forrásokat megsemmisítették.

100. Zuhayr : megh. 625 körül, a Muzayna törzsből. A családban sok a költő. Ő a Dáhis-Gabrá’ háború végének megéneklője, leghíresebb qásidája a nagyurak bőkezűségét dicsőíti. Nem lobbanékony beduin-költeményeket ír, több bennük a bölcs tanítás.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: