Jelentés – Reni vendégbejegyzése

GOLDZIHER IGNÁC: JELENTÉS A KELETRŐL HOZOTT KÖNYVEKRŐL

1.) Mit jelent a bidca szó az Iszlámban?
Olyan újítás, amit a Próféta feltehetően nem ismert. (wahábiták, észak-afrikaiak: vasút, távíró, nyomdagép)

2.) Milyen modern szokásoktól és eszközöktől idegenkedtek az arabok?
Bidca volt: dohány, vasút, távíró, nyomdagép; a nyomdában disznósertével nyomták a betűket a papírra + mi van, ha az alapanyag valamikor tisztátlan lett?  Isten nevét és a Korán idézeteket…?

3.) Ki alapította Egyiptomban az első nyomdát, és mi volt a nyomda neve?
Végül megengedték a nyomtatást, csak a Koránt nem. Az első nyomdát Kairó Búlák negyedében Muhammad Ali pasa alapította, a neve Búláki nyomda volt, francia művel fordításait, katonai szövegeket nyomtak.

4.) Milyen könyveket nyomtattak az első egyiptomi nyomdában?
Főleg rossz francia irodalom rossz fordításait és hadászati műveket adtak ki itt.

5.) Milyen könyveket nyomtattak az állami nyomdában Rusdí és Iszmáíl pasa alatt?
Abbász pasa Rusdí bégre bízta a kultúrát főleg nyerészkedésből, de 1848-54 táján mégis inkább alkalmazkodtak az olvasókhoz, belföldi irodalmat kezdtek kiadni. Iszmáíl pasa (1863-1879) megvette Rusditól a nyomdát  elkezdtek nemzeti irodalmat, vallástudományi, filológiai, történelmi munkákat nyomtatni.

6.) Ki hozta létre Egyiptomban az első állami könyvtárat? Milyen volt a kapcsolat a könyvtár és a nyomda között?
Ali basa Mubárek és Szejjid Bég Sálh al-Magdí. Nem volt szerves kapcsolat az állami nyomda és a könyvtár között  nem volt szabály a „kötelező” példányokra – nincs rendes nyilvántartás a kiadott könyvekről.

7.) Melyik volt az a könyv, amelyet Goldziher idejében még nem engedtek meg kinyomtatni, és miért nem?
A Korán a disznósertés nyomtatási eljárás miatt.

8.) Milyen egyéb nyomdák működtek az arab világban, illetve Kairóban?
Bejrút, Szíria, Túnisz, + Kairóban magánsajtók: Castelli, Wádi an-Níl (Abú Szu’úd Efendi tulajdona), Musztafa Wahbí Efendi nyomdája, Sáhín-féle nyomda. Az Azhar sejkjei mindemellett még mindig jobb szerették a kézzel írt könyveket.

9.) Kinek a nagy grammatikáját kezdték el kiadni európai sugallatra?
Fleischer javaslatára Szibaweihi grammatikáját.

10.) Melyik az a mű, amelyből Goldziher „A nemzetiségi kérdés az araboknál” c. tanulmányát merítette, s amelyet épp a „Jelentés” megírása idején kezdtek kiadni Kairóban?
Al-’Ikd al faríd a mű címe, ennek bécsi kézirata alapján írta művét Goldziher.

11.) Mi volt a címe a hivatalos egyiptomi közlönynek, amely egyben az első arab nyelvű újság is volt?
Al-Wahí’i al-Masríjja.

12.) Hogyan kell a könyveket tárolni a muszlim világban? Milyen sorrendben?
Egymás fölé kell rakni a könyveket szigorú sorrendbe, legfölül a Korán, alatta a tafszírok, majd tradicionális, aztán törvénytudományi, lexikális, nyelvtani, költészeti, műveltségi (adab), majd történelmi munkák.

13.) Hogyan nevezik arabul a Korán magyarázatait? Milyen szempontok szerint tárgyalják ezek a művek a Koránt?
At-tafszír, nyelvészet, dogmatika, teozófia, tradíció szerint.

14.) Mi a pontos címe az ún. „Nagy kommentárnak”, és ki a szerzője? Mik a főbb tartalmi jellegzetességei?
A titok kulcsa (Mafátih al-gejb), Szerzője Fahr ad-Dín ar-Rází. As’arita mű, 8 kötet, átfogó képet ad – mu’tazilita, sí’ita nézetekből is.

15.) Mi a kalám?
Vallásbölcselet, beszéd; teológiai igazságok filozófiai vagy tudományos bizonyítása. Művelőit a mutacallimok.

16.) Mit jelent az „as’arita” jelző?
Al-As’arí, az ortodox iszlám teológia egyik alapítójának nevéből. Eleve elrendeltséget hirtdetnek  az embernek alkalma van megszerezi a megtiltott cselekedeteket; Isten antropomorf, de minden tulajdonsága más.

17.) Hogyan használták fel a középkori könyvmásolók a könyvek margóját, s mi ennek az arab neve?
Al-hámis. A szövegre vonatkozó kritikát vagy magyarázatot írtak rá, vagy akár teljesen más művet is.

18.) Mi a „magyarázott szöveg” neve arabul?
Metn

19.) Milyen két kommentár fajtája van a főszövegnek, s mi az arab nevük?
Sahr, hásija

20.) Ki a két legnagyobb hagyomány gyűjtemény szerzője? Kik írták a leghíresebb magyarázatokat hozzájuk?
Muszlim (magyarázat: an-Nawawí), al-Buhárí (magyarázat: al-Kasztalání)

21.) Mi a két legnevesebb hagyomány gyűjtemény címe?
Muszlim: Gamíl as-sahíh, Buharí: Gamil as-sahíh (egységes)

22.) Ki készítette az első írott hagyomány gyűjteményt és mi a címe?
Malik b. Anasz – al-Muwattá (kb. 300 hagyomány, 8. sz. vége)

23.) Mi a különbség Buhárí és Muszlim hagyomány gyűjteménye között?
Buharí ismétel, Muszlim nem; Muszlim rendszeresebb, módszertani és bírálati bevezetéssel nyit, Nawawí kommentárja is világosabb.

24.) Mit tudunk meg as-Suyútí munkásságáról?
Megh. 1505-ben, Korán-magyarázatot írt, mely rendszert és kritikát vezetett be, Kitáb al-Muzhir – mindenre kitérő grammatikai mű, Itkán – bevezetés a koránmagyarázathoz. Józanabbul ítél, ám dicsekvő volt.

25.) Mikor halt meg al-Gazálí? Mi fő művének címe?
1111-ben halt meg /egyem a máját ennek a vicces Iványi Tominak…/, fő műve: A vallás tudományának felélesztése (Ihjá)

26.) Melyik tudomány képezi a muszlim vallástudományok súlypontját?
A fiqh (a hadít tudománya, isznádkutatás)

27.) Mi al-Gazálí vallástudományi munkájának jellegzetessége, más művekkel szemben?
A legtöbb tradíciót és az iszlám morál leírását tartalmazza. Ghazáli – „minden próféták pecsétje”; arra ébresztett rá, ami régen megvolt, a formalitásokon fennakadó, fiqh-re épülő vallásosságot próbálta a hit felé terelni, a fetwák mindenhatósága ellen volt. Semmit sem tagadott meg, csak hozzáadott.

28.) Mi a jogtudomány arab neve, és melyek fő forrásai?
Fiqh – Koránból, hadít-ból merít.

29.) Sorolja fel a négy rítust ill. vallásjogi iskolát és elterjedési körüket!
Abú Hanífa (megh. 767)  hanafita – Törökország (Eu. is), Közép-Ázsia
Málik b. Anasz (megh. 795)  málikita – Magreb, Spanyolország
As-Sáficí (megh. 819)  safiita – Egyiptom
Ahmad b. Hanbal (megh. 855)  hanbalita – Szaúd-Arábia

30.) Mi jellemzi a rítusok egymáshoz való kapcsolatát?
Rítus – madháb. Gyakran teljesen más véleményen vannak, de teljesen egyenjogúnak tartják egymást, elismerik egymás igazhitűségét. Egyiptomban még közös kádijuk is volt, az intoleranciát a másikkal szemben büntették.

31.) Mely szerző mely munkája tartalmazza a négy rítus összevetését?
As-Sa’rání – Az igazság mérlege (Mizán al-Haqqí)

32.) Milyen értelemben használták a „filozófus” elnevezést Egyiptomban?
Fajlafusz – Egyiptomban gúnynév volt, kb. gazember. Azt mondták róluk, „nem tagadnak és nem állítanak semmit”, szabad gondolkodású.

33.) Mi az adab szó jelentése?
Műveltség, nem lelki üdv, hanem a társadalmi értéket növelő. Ide tartozik a nyelvészet, irodalomtörténet, költészet, arab témájú elbeszélések.

34.) Hogyan mérték a könyvtárak nagyságát a középkorban? Mekkora könyvtárak voltak?
A mértékegység egy teveteher volt. Pl.: as-Sáhib ibn ’Abbád lexikográfiai könyvtára 60 teveterhet tett ki a X. században.

35.) Mely három nagy középkori arab szótárat említi Goldziher?
Al-Gawharí – Siháh al-carabijja (X. sz.)
Firúzábádí – Kámúsz (Óceán) (XIV. sz.)
Ibn Manzúr – Lisán al-carab (XIV. sz.)

36.) Ki az a libanoni keresztény szerző, akinek a műve 1867-69-ben jelent meg, s mi a címe?
Al-Busztání – Muhít al-Muhít (az óceánok óceánja), ennek kivonata az Egy csepp az óceánból

37.) Melyik XVIII. sz-i nagy arab szótárat használta Lane arab-angol szótárához? Mely műnek a kommentárja ez a szótár?
Firúzábádí Kámúszának kommentárja, Szejjid Murtada al-Zebidí: Tág al-’arúszfisarh al-Kámúsz

38.) Mit tud Ahmed (Efendi) Fáriszról (as-Sidyáq)? Milyen jellegű lexikográfiai tanulmányt folytatott?
Goldziher kortársa, Konstantinápolyban a Gaváib folyóirat szerkesztője; szépirodalmi író és nyelvtudós. Ő az első, aki szótárában gyöknyomozásba kezdett. Ez európai eredményeketnem ismerte el. Szinonimákat is gyűjtött, játékokat, ételeket, mulatságokat is feljegyzett.

39.) Ki írta az „Énekek könyvét” és mit tartalmaz? Hány kötetes?
Abú-l-Farag al-Iszfahání (megh. 966). 20 kötet, költők életrajzai művekkel, minden kritikát mellőz.

40.) Sícita volt-e az +Énekek könyve” szerzője, vagy nem?
Nöldecke szerint síita, Goldziher szerint nem, mert egy költőt nem vett be az Énekek könyvébe, mert az síita volt.

41.) Mit ír Goldziher a példabeszédről (közmondás), és mely szerző munkáját ismerteti?
Arabul mathal. Egy konkrét eset, és nem egy általános tapasztalat alapján felhozott példázat. Van benne egy tanulság, általában iszlám előtti idők, harcok alapján. Mindig van egy kis történet hozzá. Goldziher al-Meidánítól A példabeszédek könyvét ismerteti.

42.) Hogyan magyarázták az arab szerzők a közmondásokat?
Minden közmondáshoz tartozott egy kis történet.

43.) Mi a címe és a tárgya at-Tiqtaqá (ibn at-Tiqtiqá) művének?
Al-Fahrí, kritikai-történelmi munka  nem kedvelték, elnyomták.

44.) Miről írt al-Maqqarí?
Andalúzia történetéről, gyakran költőis és semmitmondó.

45.) Mit ír Goldziher Ibn Haldúnról? Melyik két művét tárgyalja?
Szellemileg túlhaladja kortársait. Főkádi volt. Nem ismerte el történelem részének a csodákat, természetfeletti dolgokat  kritizálja a hagyományt a XIV. században. A világtörténettel is foglalkozott, elkezdte hazájának, Afrikának etnográfiáját. A történelembe vonja a művészetet, irodalmat, hadászatot, építészetet. 2 műve: Bevezetés; Önéletrajz.

46.) Ki írta „A tökéletes” című művet, s mi a tárgya?
Al-Kámil, írója ibn al-Athírí. Történelmi munka, az egész iszlám világ történetével foglalkozik, + bibiliai történetek. Egy eseményt egészben ír le, majd úgy halad tovább. Meghatározta a területet és az idő intervallumát. Margóján három másik történelmi mű: Alkaramáni, Ibn Sihna és al-’Utbi könyvei. Chronicon címen jelent meg Leydenben több kötete.

47.) Hogyan cáfolja Goldziher Socin azon nézetét, miszerint a Kámil („A tökéletes” című mű) egyiptomi kiadása az európai kiadás egyszerű utánnyomása lenne?
Socin szerint a búláki kiadvány másolata a leydenine, ám Goldziher szerint sokat kiadnak pontos másolatként az araboknál, de ez esetben egészében 1874-ben adták ki a Kámilt a bútáki nyomdában, leydenben csak néhány kötet van  nem lehet utánnyomni.

48.) Mit jelent az, ha egy történelmi műről azt mondjuk, hogy krónika?
Egy történelmi eseményt darabokra szed a krónika, hogy kronológiai sorrendben, évről évre haladjon a történelemben  párhuzamosan több esemény, több részben – nincs konkrét téma.

49.) Mit kell tudni al-Makrízí fő művéről, s mi a címe?
Al-Fahrí. Egyiptom teljes történetét, néprajzát, helyrajzát, földrajzát, kultúrtörténetét írja le, Kairó minden mecsetjéről, utcájáról, piacáról, koptokról, közigazgatásról, egészségügyről beszél.

50.) Kinek a zoológiai szótárát említi Goldziher, s melyik tudományágba tartozik ez a mű?
Még a történelemhez tartozik. Ad-Damírí: Az állatok élete.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: