Abu Bakr Ibn Tufayl: A természetes ember – Reni vendégbejegyzése

Abu Bakr Ibn Tufayl: A természetes ember

1. Mi a történet műfaja?
Filozófiai regény, levél (riszála).

2. Kinek a művére építette Ibn Tufayl az ő művét?
Avicennáéra, de az kisebb volt, és nem irodalmi.

3. Mit jelent a „Hayy ibn Yaqzán” név?
Hayy – „(örökké) élő”; Yaqzán: Isten, a teremtő.

4. Milyen szempontból tekinthető filozofikusnak a mű? Miben kapcsolódik a misztikához?
Az ember értelmének ébredésével, annak túllépésével foglalkozik. A boncoláskor a szív üregét háznak híja, a másik holló szemét kivájó holló mitológiai eredete. A misztikus beállítottság kezdettől látszik. Végcél Istennel való egyesülés.

5. Milyen értelemben használták akkoriban a filozófia/filozofálni szavakat?
Negatív. Gúnynév, kb. „gazember”. Elítélték a szabad gondolkodás miatt, mert „nem tagadnak és nem állítanak semmit”.

6. Mit jelent az caql és a basíra szó, mi a jelentőségük a műben?
Basíra: belátás, előre látás – belépés a misztikába; caql: érzéki világ, ész.

7. Mit jelent a „qadír” szó? Milyen szerepe van az iszlámban és miért áll ellentétben a filozófiával?
Isten mindenható. Ellentét, mert az Iszlámban minden cselekedet Istentől.

8. Mik az iszlám misztika ismérvei? Mit ad mindehhez a neoplatonizmus?
„Állapot”, hál miatt; misztikus szókincset használ (egyszerű szavak misztikus értelemben); az isteni egység tana (Isten nem egy külön létező dolog); közvetítő léte; az extázisban tett kijelentés (satahát), egy egyszeű sor misztikus magyarázata (isára). Neoplatonizmus: a Végső létezőt, a kiáramlást (emanáció), a felemelkedést („visszaáramlás”), az erkölcsi normákat (jóság fogalma – meghatározza a dolgok lényegét, csak ezzel foglalkoznak, rossz nincs), az önmegvalósítás célját (uniomisztika).

9. Mi a nuhúwa és mi a wiláya?
Prófétaság, ami lezárult Mohammeddel, w. – isten barátai.

10. Mit mond az író a tudományokban járatlan emberekről?
Csak oktalanul beszélhetnek az extázisról.

11. Kinek a versét szavalta Gazáli magasztos állapotában, és mit jelentenek a verssorok?
Ibn al-Muctazz. Jelentés: nem lehet elmagyarázni az extázis állapotát, csak átélni.

12. Mi az egybeolvadás?
Minden közönséges megismerésnél különb, elszakadás a világtól, az anyagnál emelkedettebb. Isteni állapot, távol a földi élettől.

13. Mi a megízlelés?
Ha az ember nagyok koncentrál, megtanulhatja látni az Igazságot először felvillanásként, majd folyamatosan, az embernek természetes lesz minden addigi titok. Hasonlít az egybeolvadáshoz.

14. Milyen szinteken létezik a tudás /megismerés?
Árad rá a gyönyör  hol a Szent Felségre, hol magára gondol  csak a Szent Felségre gondol, saját lelkében is csak az tükröződik  egybeolvadás.

15. A tudásnak melyik típusát lehet leírni, szavakba foglalni, s melyiket nem? Miért?
A megízlelés leírható, az egybeolvadás nem.

16. Minek a hasonlata a vak ember példája?
A felvilágosodó, egybeolvadáshoz jutó emberé.

17. Milyen filozófusokat említ a mű?
Abú Naszr, Abú Hámid, Arisztotelész.

18. Kit neveztek Keleten az „iszlám argumentumának”?
Gazálit.

19. Mivel foglalkozik Gazáli Miskát al-anwár (Fülke) című műve?
Felvilágosult és nem felv-ult emberekkől; isteni egységgel – Alláhnak nem lehetnek jelzői, mivel nem lehet sokféle. A fény szerepével, ami a valóság (Isten), „a fény valósága, ami Isten által a szívbe helyeztetett”.

20. Mit tudunk meg Hayy ibn Yaqzán életkörülményeiről?
A legjobb, egyenletes klímával rendelkező szigeten él, mely pont az egyenlítőn fekszik.

21. Milyen megállapításokat tettek az akkori természettudósok a Nappal kapcsolatban?
Gömb alakú, mint a föld, de sokkal nagyobb; a földnek kicsit több, mint felét világítja meg, évente kétszer áll a zeniten az egyenlítő vonalán.

22. Milyen két elmélet létezik Hayy ibn Yakzán születésével kapcsolatban?
1.: Apa és anya nélkül született a szigeten. Egy agyaggödörre úgy hatottak a körülmények, hogy termékeny nedvek képződtek, mint az emberi test, közepén egy sejttel. Erre hatott az istenből kiáradó lélek. További 2 sejt jöttek létre, mindegyikben légnemű anyag volt. Ezekből alakultak ki a szervek. Az agyag megszáradt, széthasadt, ott vót a kölök, gyütt a gazella… 2.: A szigettel szemben volt egy másik sziget, melynek csúnya, gonosz királya volt. Ez ellenezte a húga házasságát, akit viszont a szomszéd, Jakzán titokban feleségül vett. A lyány fijút szült, de félt, hogy baj lesz, úgyhogy betette egy ládába, oszt tengerbe dobta. A víz partra vetette a szigeten, gyütt a gazella…

23. Milyen megállapításokat tett 7 éves koráig a körülötte lévő világról, s önmagáról?
Nem szőrös, tollas, mint az állatok, nincsenek „fegyverei”, mint nekik, nincs fedve a szemérme, mint nekik.

24. Milyen életmódot alakított ki ezek alapján?
Fűből, levelekből csinált magának ágyékkötőt, fegyvert készített botokból, vadászott, védekezett velük.

25. Miből következtetett, hogy meg tudja hogy meg tudja gyógyítani a halott gazellát?
Úgy gondolta, hogy van egy akadályozó tárgy a szervezetben, és azt akarta kivenni.

26. Miért érezte silánynak és értéktelennek a gazellatestet?
Mert eltávozott belőle az isteni lélek.

27. Mi a holló-hasonlat lényegi pontja?
A győztes elássa a másik tetemét.

28. Milyen megfigyelései vannak a tűzzel kapcsolatban?
Feltartóztathatatlanul terjed, Átalakítja, amihez hozzáér; megéget; nem lehet megfogni; pótolja a nap fényét, melegét; a láng felfelé tört; mindent elemészt.

29. Miben egyforma minden állat?
Abban, hogy mindegyiket a test közepéből kiáradó lélek kormányozza.

30. Mit értünk a műben „állati lélek” alatt?
A lélek, melynek eszközei a szervek; ez irányít, működteti a testet. Halálkor ez hagyja ez a testet.

31. Mi a különbség a nafs, qalb és rúh között?
Nafs (lélek) – gyarló, rosszra vágyik, a qalb (szív) ellentéte, a testtel együtt meghal. Qalb – ami az emberi testben szétáradó lélek formája. Rúh – isteni lélek, állatokban is megvan, eltávozik a halál után, egyesül Istennel.

32. Milyen életformát alakított ki 21 éves korára?
Esze kifejlődött, állatokból ruhát csinált, tárgyakat készített, építkezett, állatokat idomított, baromfit tartott.

33. Mi alapján egyesíti a növény- és állatvilágot, valamit az élő és élettelen világot gondolataiban?
Állat – növény: táplálkoznak, növekszenek, van lelkük (állati-növényi); élő-élettelen: van hosszuk, magasságuk, hőmérsékletük, egyaránt anyaguk van.

34. Ma a súra? Mire volt szüksége az elvont fogalmak felfogásához?

35. Hogyan jut el a „fajta” fogalmának megállapításához?
Megállapítja, hogy a testek bizonyos megegyező tulajdonságoknak köszönhetően csoportokat alkotnak.

36. Mi az, ami minden élő és élettelen testben megtalálható tulajdonság? Milyen fogalom rejtőzik még emögött?
A mozgás fel vagy le, bináris oppozíció (minden tárgynak megvan az ellentéte, az emberi gondolkodás mindig ellentétpárokban gondolkozik). /Gyerekek, ezt a binárisat, ha egy mód van rá, oda ne mondjátok Tomikának, mert ha netán semmi köze sincs Hayyhoz, ami egész valószínű, akkor feltűnő lesz, mikor már a harmadik ember húzza elő…A szerk,/

37. „Nem te ölted meg őket, Allah az, aki megölte őket. És nem te támadsz, ha támadsz, hanem Allah az, aki támad.” Melyik gondolatával egyezik meg ez Hayy ibn Yakzánnak?
„A formából eredő tevékenység tehát nem a formához tartozik, hanem a ható okhoz: az hozta létre a jellemző, a sajátos cselekedetek.” Bármit tesz egy élőlény vagy tárgy, azt azért teszi, mert erre kényszeríti a teremtő ok, amelynek szintén van teremtő oka, és így egészen a legelsőig.

38. Milyen gondolatai vannak a világ teremtéséről?
Két lehetőség: volt-e idő, mikor a világ még nem létezett, vagy öröktől fogva van? 1.: A világot teremtették  kell lennie teremtőnek, aki nem lehet testi természetű. 2.. a testek mozognak öröktől fogva, nem volt előtte nyugalmi állapot. De valami erőnek mégis el kellett kezdeni; a testek végesek  erejük is véges  a mozgató erő nem lehet a testekben.

39. Milyen végkövetkeztetésre jut a két elmélet szintéziseként?
Van egy magasabb hatalom, mely nem testi.

40. Hogy befolyásolta ez a felismerés későbbi életét?
Kutatta a tökéletesség titkát, teljesen elmerült az Alkotó szemléletébe, semmi mással nem törődött.

41. Milyen képesség által lehet felfogni a Szükségképpen Létezőt?
Csak saját testetlen lényege által .

42. Miért viseltetett teljes megvetéssel tulajdon teste iránt?
Mert rájött, hogy saját lényege nem a testi része.

43. Milyen feltevések léteznek azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha a lélek megválik a testtől? (3) Mit mondanak a misztikusok és mit a filozófusok?
1.: Ha éltében nem ismerte a Szükségképpen létezőt, akkor nem is vágyik majd rá halála után. 2.: Ha ismerte a Sz. L.-t, de halálakor nem vele foglalkozott, akkor kínzóan fog vágyakozni rá örökké, vagy míg meg nem találja. 3.: ha kitartott a Sz. L. mellett, felé törekedett, akkor hú de nagyon boldog lesz, mert egybeolvadnak. Filo.: a lélek a test előtt is létezett, minden az ellentétből keletkezik (élőkholtak  holtakélők)

44. Mi az, ami mindig megakadályozta a Szükségképpen Létező belső szemléletében?
Valami világi dolog mindig visszarántotta (hang, érzés, tárgy).

45. Milyen csoportokba osztotta a születés és pusztulás világát Hayy ibn Yakzán a forma szempontjából?
1.: a négy elem – a testiségen kívül csak egy forma; 2.: olyanok, melyek lényegének kevesebb formája van; 3.: olyanok, melyeknek lényege több formával rendelkezik;

46. Milyen megállapításokat tett „nemesebb” és „alantosabb” részével kapcsolatban?
Nemesebb: azért van, hogy megismerje a Sz. L.-t; alantosabb: a legjobban hasonlít a csillagokra.

47. Milyen három csoportba osztotta kötelességszerűen végzett cselekedeteit? Miért?
1.: olyanok, melyek az állatokéra hasonlítanak – a test alapján, 2.: melyek az égitestekéihez hasonlítanak – az állati lélek alapján, 3.: melyek a Sz. L.-éihez hasonlítanak – a pusztulhatatlan lényeg alapján.

48. Miért fontos a mértéktartás? Mit tett Hayy ibn Yaqzán ennek érdekében?
Mert a túladagolja magát, az árt az egészségnek. Rendszert állított magának mennyiségben és gyakoriságban.

49. Milyen sajátosságokat állapított meg a Szükségképpen Létezőről?
Két csoport: pozitív (valami megléte), pl. hatalom, bölcsesség; negatív (valami hiánya), pl. testiségtől való metesség.

50. Hogyan próbál hozzá hasonlóvá válni ezek alapján?
Pozitív jelzők alapján: próbálja megismerni a Sz. L.-t magát, mellőzve minden képzetet. Negatív jelzők alapján: eltávolította saját lényegéből a testi jelzőket, pl. a csillagokat utánzó körmozgást.

51. Hayy ibn Yaqzán mely tapasztalata, felismerése utal a lét egységének tanára?
Az, hogy saját valóságos lényege egyben a Sz. L. lényege is.

52. „A ti ravaszságotok már túl van minden határon, és eljutott a józan emberi értelem megcsúfolásáig, az értelem parancsának elvetéséig…” Miért mondhatják ezt a „tudatlan” emberek?
Mert nem vizsgálják meg tüzetesebben az érzéki világot és soha nem jutottak el az extázisig.

53. Milyen kapcsolatban van az isteni és emberi világ?
Minél inkább az egyikben van az ember, annál kevésbé a másikban /ez olyan jó volt, hogy eszembe jutott, milyen zseniálisan kompenzálja a természet a testi fogyatékosságokat; a sánta embernek is annyival hosszabb a lába, amennyivel rövidebb az egyik… A szerk./, mert nem férhetnek meg egyszerre ugyanabban az állapotban.

54. Mi a közös és mi az eltérő Aszálban és Szalamánban,
Mindketten buzgó hívők voltak, küzdöttek a szenvedélyeik ellen, de Aszál a rejtett lényeget kereste, míg Szalámán a felszínnel foglalkozott, kerülte az elmélkedést.

55. Miért ment Aszál Hayy ibn Yaqzán szigetére?
Hogy a világtól távol, magányban elmélkedjen, keresse a magyarázatokat.

56. Mire jött rá Aszál, amikor Hayy ibn Yaqzán beszámolt neki az egyesülés állapotában látottakról?
Az ő vallási törvényeinek szabályai a Hayy által látott dolgok jelképei.

57. Mi vitte rá Hayy ibn Yaqzánt, hogy elmenjen Aszál szigetére?
Megsajnálta az ottani embereket, el akarta nekik vinni az üdvösséget, megismertesse őket a dolgok lényegével.

58. Miért kedvetlenedett el, s mondott le Hayy ibn Yaqzán arról, hogy meggyőzze az embereket az „igazságról”?
Mert túl gyarlók, túl fontosnak tartják az érzéki világot ahhoz, hogy megértsék a mondandóját. Nem a helyes úton keresték az igazságot.

59. Miért ment Szalamánhoz és társaihoz bocsánatot kérni?
Mert rájött, hogy ők nem hibásak. A küldött minden kellő bölcsességet elhozott nekik, minden ember egy célra születik, ez Alláh akarata, és senki nem tehet ellene semmit. Ponty.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: