Abu Bakr ibn Tufayl: A természetes ember II. – Reni vendégbejegyzése

Abu Bakr ibn Tufajl: A természetes ember

A xerző + a mű:
– Abu Bakr ibn T. (eu.:Abubacer 12.sz. 1st évei szül. mai Sp.o akkor arab ural. alatt D-i rész, Gaudixban. 1185 †. Marokk+Andalúz ↑ Almoh uralk, ahol ker. élet virágz.án kívül a szellemi élet is virágz. ~ is +eml filoz.i bev.ben, h Andalúziában sokan fogl. term.tud.al, ami 6ást gyakor filoz. fejl.re. IT is a term.tud.al fogl fiatalon. Elsős: csill, orv.tud.; 1ideig gran.i helytart titk., kés Juszuf khalifa udv.i orv+miniszt. Tanítója: Ibn Báddzsa (Avempace), aki +honos. peripateetikus filozóf.át Sp.o.ban. T. legn. arab gondolk. Ibn Rusdnak mestere (Averroes). Korának 1ik leghaladottabb fiozófusa.
Filozóf.i reg; Ibn T.nak mindö ezen 1etln műve maradt ↑ teljes egész, Hajj ibn Jaqzánról szóló tört.et 1 kerettör. vesz kör. Ibn Tufajl azért írja+, mert 1barátj +kér, h tárja ↑nek „K bölcsess.nek titkait” Miu. Ibn T. előbb értelmi vizsgálód útján, majd elragadtat útján +ism ezeket a titkokat, vezetni akarja barátját a titkok +ism.ben.
H. ibn J. 1 az 1enlítőn lév ind szigetek vmelyikén (Ibn T. xint itt a legki1enlítetttebb a hőm) szül.+ anya&apa nélk (+eml 1o. tört.et, mely xint a gyerm anyja Hajj ibn Jaqzánt 1ládában a teng.be vet) &1agyagos mély.ben jön világra. Bev részben ↓írja mily okok vez rá, h +írja művét többx hangsúlyozz Øszeretné elkövetn azt a hibát, h olyasmiről ír, amire az emb.eknek Ø le7 +felelő szavuk. + h miért pont 1enlítőre helyez szül.ét. Lelkét Allahtól kapja. 1gazella nev↑ +tápl. A szigeten Ø volt rajt kív emb. Főhős fejl.ét kedvelt 7éves korszakokra bontj↑, így választj el a különb. szakaszokat 1mástól. Fokoz. rádöbben különbözőségére az állatoktól. Kítűnő képességei révén sok mind. +tan, empirikusn +tapaszt, folyt. töreksz. saj mag+élet mind teljesebb +ism.re Folyam. vizsg. a különb. érzelmi dolgokat (áll, növ, kő, föld, víz, füst, láng) & tudása 1re kiterjedtebb lesz. +állapítja testek különbözőségét + 1formaságát, (testiség – állati lélek – növ.i lélek stb). +figy csill.okat+ égboltot. Elkezd foglalk. vil keletk.nek tört, rádöbben, h akár a vil teremtését, akár azt vallja h a vil öröktől fogva van, kell léteznie 1 magasabb rendű erőnek,ami azt működt. Foglalk.az Alkotó+ism., melyet tökéletességig fejleszt. Belátta, életének 1etlen célja az Alkotóval való 1esülés, amiért testi szükségletei csak másodl számára. 49 éves kor után +ismerk. Aszállal, aki hozzá hasonlóan mély érzelm. Emb, +Allah telj.+értése vezette. A. 1közeli szigeten élt, el akart vonulni, h Allahhoz közelebb kerüljön. A szigeten találk +ism. 1mással, A. +tanítja T.-t nyelvre. Jaqzán el6. h +ismerti az emb.eket az igazsággal, de később rájön h ez csak a kiválasztottaknak adatik+ Ø mind. emb. alkalm. erre, & amik erre ráébr visszatér A.al szigetükre & átadták magukat Allahnak.
Művének célj: kora term.tud.os bölcsel.i +teol.i nézeteit bemut., &igazol h az emb. telj magára hagyatv is képes elér +ism. legmag. fokára. Idéz a korábi fil.októl, bemut. az eddig élő nézeteket.

1. Mi a történet műfaja?
– eu.i utók xint: „filoz..i kisreg; ink. risála (ir.i lev, értek) sajátos, elbesz keretébe foglalt változata.

2. Kinek művére építette Ibn Tufayl az ő művét?
– példaképe Ibn Báddzsa műve „Magános ember vezetése” volt. Mely arról szólt, h az emb. hogyan jut6 el a +ism legmagas. Fokára a társ.ban a sok gátló körülmény ellenére is. Ibn T. művének Ø ez a témája, hanem az, h hogyan jut6 el vki a társ.tól elzártan is az 1ségesülésre.
A mű +írására talán okot szolgáltatott Al-Ghazáli műve, aki kétségbevonta az ész észlelésinek helyességét, & úgy tartotta, h az emb. célja Ø a világ +ism, hanem az istenségbe való beolvadás. Ezzel ↔ Ibn Tufajl A term. emberben azt állítja, h az istenségbe való beolv. Elér7ő a világ +ismerésén keresztül is, & h Isten a term.i tv.eken keresztül is +jelen. , azok Ø cáfolják, hanem inkább +erősítik a minden6óságát, jelzik létezését.
Hajj (= eleven), Aszál és Szalamán nevei mind Ibn Színá kisebb példabeszédeiből vette. A +ism 4 szintje (érzéki szemlélet, értelemxű +ism, gondolkozó ész, átélés) al-Ghazálitól ered.
Műve +írásához felhaszn. csillag.i & orv.i ismereteit is.

3. Mit jelent a „Hay ibn Yaqzán” név?
Szó xint: Eleven, Éber fia; Eleven → emb.t jelenti, Éber ped. Alláhot „aki sohasem alszik”.  emb. lelke az istenségnek, a világléleknek 1 része. (+Aszál+Szalámán név Ibn Színá apróbb példabeszédeiből átvett)

4. Milyen szempontból tekint7ő filozófikusnak a mű? Miben kapcsolódik a misztikához?
Csill-, orv.tud.-, optik-, fiz-, + társ.tud.i ism.eket felhaszn. mut be. h jut el az emb. körny. +figy.vel, logikával +miszt. átéléssel a legfels lényegig – az istenivel való 1esülésig. Célja, h felfed az erre fogék olv számára azokat a titkokat, amiket ő saját bevall xint ism, + bemut az emb. tökéletesedését, + h ez küls segíts nélk is végrehajt6. Kor bölcseleti + filoz.i nézeteit mut.be. (bev.rész) +akarja mut: emb. saj. szellemi képess.vel, telj. mag.ra hagyva is képes eljutn. a +ism. legm. fokára. Ø csak a term.tud. hanem a társ.tud. szemp.ból is végigj az emb. fejl. állomásait.
Misztikusnak mert:
– leírja szúfizmussal való kölcsönös kapcs.nak a kérdéseit is a főhös életén keresztül

5. Milyen értelembn haszn. akkoriban filozófia/filozofálni szavakat?
– Arisztotelészből kiind. lmélk.i módként / mind más elm.i mód kizárva: pl. kalám művelői (=mutakallimún); elmélkedéseiket a vallás kérdéseivel hozt ö.függ.be

8. Mi az iszlám misztika ismérvei? Mit ad mindehhez a neoplatonizmus?
1. wahdat al-wuğúd – ami le7ővé tesz Istenhez való eljutást, 1esülést
2. muršid – aki v. ami segít ebben (le7: abszolút ráció is)
3. taríqa – +váltás útja/mely Istenh vez; tudás be van ágyazva ön+valós útjába, melyet az állomások (maqámát) + állapotok (ahwál) sorozatán át le7 elérni. Utols szakaszban egyén ego-orientált aspektusa +semmis. Révén +valósítj magát az 1én örökkéval aspektusa (baqá)
4. išára – szimbólikus allegória nyelvezete – az utalások szimbólumrsz-re utalnak
neoplatinizmus hozzáadja:
1. „az 1” mint a Végső létező a rsz.-ben (al wáğib al-wuğúd)
2. folyam emanáció (kirándulás-teremt) +↑emelk fázisai (pl.oksági lánc) Øszubszt.;folyam.ok vannak
3. „normák” helye metafiz.ban – 2ős xerep: -mindn entitásnak „jósága”szoros kapcs.ban áll lényegével, v. aktualizációjával.; – a filoz. célja Ø leíró metafi. haØ személyes „ön+valós” – a miszt unió, a V. L.-el való autentikus találk. filóz. rsz.-bn

10. Mit mond az író a tudományokban járatlan emberekről?
Csak oktalanul beszél7nek a Kelet bölcsességének titkairól, mert nem férkőz7nek a közelébe. Nem ismer7ik meg azt az örömöt + boldogságot, gyönyörűséget amivel jár titkainak megfejtése.

11. Kinek a versét szavalt Gazáli magasztos állapot.ban, mit jelentenek a sorok?
„ Költő v.ok – mit érdekelne engem a költészet maga?”

12. Mi az egybeolvadás?
Köznapi beszédben, tudományos nyelven Ø rá szó; (vuszúl, ittiszál), arab misztikusok xint az emb. lelke az átélés, az elragdtatás perceiben Alláhhal 1esül. Rejtett megism., újfajta +ismerés, már Ø köze az anyaghoz, boldogoknak eme állapota +szabadul a földi élet mindn velejárójától (=Isteni állapot), Alláh csak kiválasztott szolgáit részesítette

13. Mi a +ízlelés?
(zúk), Az arab misztikusok kedvelt műszava. Ø értelmes, hanem belső átélésen alapuló +ismerést értettek rajta

14. Milyen szinteken létezik a megismerés?
– 1beolvadás: „tudományos szemlélődés + elmélkedés útján érhető el” (Abú Bakr; de tévedettt)
– +ízlelés:

15. A tudásnak melyik típusát lehet leírni, szavakba foglalni, s melyiket nem? Miért?
– 1beolvadást: Ø le7 köznapi beszédben, sem a tudományos nyelvben megfelelő szóval illetni
– Ø le7 írásban hű képet adni, szavakba betűkbe önteni: ha azt akarom +ism. amit belső szemlélettel, a +ízlelés képességével +áldott emberek + Alláh közelségét élvező szentek látnak; mert ha +is próbálkoznánk vele, +változna a természete, és gondolkodáson + következtetéseken alapuló +ismeréshez tartozna; e szemlélet számára Ø 6ár, olyan 1etems, körülfogja a dolgokat, de ő maga Ø 6árol6ó körül
– amit talán +le7 írni könyvekben, szavakba le7 önteni: bölcselet, a gondolkodók módszereivel megpróbálni +ismerni a dolgokat.

16. Minek a hasonlata a vak emb. példája?
Elmélkedőknek akik még Ø érték el a telj szentség állapotát, akiket Allah Ø részesít a képletesen erőnek nev. Képess.ben, h közönséges módxek: töprengés, gondolk útján, tételek ↑állít.val következt.ek ↓von nélk juthass el a rejt értelem +ism.hez.

17. Milyen filozófusokat említ a mű? Abú Naszr Al-Fárábi (†950)– Ibn Színá(Avicena;†1037)– Ibn Báddzsa(Avempace;† 1138);Abú H. Muhammad al-Ghazáli († 1111)

21. Milyen +állapításokat tettek az akkori term.tudósok a Nappal kapcsolatban?
Gömb alak, é.ú ah. föld, de sokk nagyobb. Földnek 1xre mind vmivel több mint a felét vilg+, s a földnek mind az a pontja kapj a legerős fényt, mely a +világ kör közepén feksz, ez akkor ford. elő, mik a nap zeniten áll fölötte. Ilyenk van ezen a ponton a legmeleg. Ha a anp a zenittel ellenk. old.on van, hideg van, ha zeniten áll: meleg. Évente csak 2ízben van zenitjén: Kos + Mérleg j1ében. Fényével meleg a földet.

22. Milyen 2 elmélet létezik Hyy ibn Yaqzán születésével kapcsolatban?
– főhős lakhelyéül szolg szigettel szemb. (e nézet xint) 1 népes, nagy, gazd. sziget terül el. Akkori kir.gőgös+félték termész., húg.nak házass.át +akar akad; aki titokb mégis férjhez, „más állapotba” ker Félt a kir. Haragj.tól → +szopt, majd mik ↓szállt az éjsz Allah jós.ra bízv, gondos zár ládában tengere tesz, lakatl szigeten köt ki (ez azok vélem, kik Ø hiszn anya+apa nélk.i szül.ben) ellenkező változata:
– sziget talajában agyagos mélyedésben, évek sor agyag erjed.ből: meleg+hideg, nedv. szárazs. kv.nek 1forma 6óer → termékeny nedvek képződt, anyag ö.tét telj. +1ez ebm.i test alapa.nak ö.tét.vel; anyag köz.én 1sejt jött létr, melybe csatlak. Alláhból kiáram lélek & ebből fejl. ki több fokoz. keresztül az emb. (apa + anya nélk)

23. Milyen +állapításokat tett 7 éves koráig a körülötte lévő világról, s önmagáról?
Miu.alaposan szemügyre vette a különb. állatokat: látta toll, v. selymes gyapjas bőr borítja testüket. +figyelte gyorsaságukat, erejüket, milyen fegyvereket haszn. (szarv, pata, fog, sarkantyú, karom) vetélytársaik legyőzésére. Önmaga: ped. csupasz, védtelen, lassú, tehetetlen, és gyenge. Mindezek követk: Ø tudott véd. ellenük, gyorsabbak voltak, +szerezték előle+tőle a legszebb gyümit. Ø értette ő miért Ø változik, fejlődik u.úgy, ha a kis gazelláknak is kinő lassan a szarvuk. Még beteg+korcs áll. közt sem volt hozzá hasonló.
Látta más állatoknak mi fedi el végbélnyílását, hugycsövét. Ezek a +figyelései bántották+elkeserítették. Sokáig gyötörte emiatt a szomorúság.

24. Milyen életmódot alakított ezek alapján?
7éves korát betöltve Ø reménykedett tovább, h +változik és h a term neki is +adja mindazt, aminek a hiánya miatt annyit szenvedett. Pálmalevelekből + halfa-fűből övet sodor derekára, leveleket aggat rá. Újabbakat kényxül csinálni. Közben rájön kezei sokkal fejlettebbek + magasabb rendűek a lábainál: neki köszön7ően már el tudta tak. Szeméremtestét, fegyvert+botot tudott ragadni  pótolni tudta mindazt amit a természet +tagadott tőle; döglött állatokat kikerülik az eleven állatok, ezért 1 döglött sas szárnyait +farkát magára erős, amik betakarták+melegítették, és elijesztették többieket. Ø
mertek szembeszállni vele.

25. Miből következtetett, h +tudja gyógyítani a halott gazellát?
Ø ismerte a † lehetséges okait; korábban már +figyelte, h bizonyos akadályok 6ására érzékelő +cselekvő képessége +bénul6, de mihelyt ezek az akadályok eltűnnek működésük újra +indul. Régóta figyelte elhullott állatokat.

26. Miért érezte silánynak és értéktelennek a gazellatestet?
ha összevetette a testet azzal a dologgal amely korábban benne tartózkodott, de vmi ok miatt eltávozott belőle. Ez volt az, ami a gazella lényegét adta, Ø a puszta test, mely csak eszköze volt, mint neki a ragadozó állatok ellen faragott botok. Ragaszk. +szeretete elfordult a testtől, mert csak a test mozgatóját, irányítóját, ezt az elszállt dolgot szerette.

27. Mi a holló-hasonlat lényegi pontja?
Miután rosszul érezte magát az édesanyja felboncolásától dicséretesnek tartotta, ha rögtön ő is eltemeti.

28.Milyen +figyelései vannak a tűzzel kapcsolatban?
Ámulva csodálta milyen gyorsasággal terjed a láng feltartóz6atlanul, h alakít át mindent amihez hozzáér. Amikor +akarta fogni, +égette magát, rájött ha szorgalmasan táplálja nem alszik el. Pótolta a nap fényét +melegét. Látta a láng mind felfelé tör, leemészt mind amit rádobott – új ételeket ismer7ett meg, sült halakat rendxesen fogyasztotta ettől kezdve; ellenáll6atlan ereje+ kiváló tulajdonságai lenyűgoző 6ást tetek rá. Arra gond. h a gazella testéből elszállt magasabbrendű dolog is olyan, mint a tűz, v. hasonl. hozzá. Mindn élő áll testem meleg, de a † beállta u. kihűl. Ez alól a szabály alól nincs kivétel.El6. mind él áll. +vizsg, vajon a keresett magasabbrendű dolog olyan-e mint a tűz, világít-e, melegít-e.

29.Miben 1forma minden állat?
Mert mind1iküket a a test közepéből kiáradó lélek kormányozza: az egyes szervek +tagok csak szolgálói és eszközei.

30. Mit értünk a műben állati lélek alatt?
Életműködés feltétele. Az agyból kerül az idegekbe, és a szívből az agyba.Mely az idegeknek nevez. vezetékek útján eljut a végtagokhoz, ez kell h. Ha bármilyen okból elhagyja a testet, felbomlik, elroncsolódik → az egész test +bénul, szervezet működése leáll, bekövetkezik a halál. Xerző azonosnak tartja az agyban lakozó szellemi lélekkel, így Ø említi külön.
Mivel nem volt tudatában h az emb.i fajhoz tartozik, révén, h a szigeten nem találk. hozzá hasonló élőlénnyel, ezért testének saját működését is ezzel magyarázta: szívében lakozó állati lélektől nyeri 1máshoz kapcsolódó testrészei azt a képességet, h más-más feladatuk révén különbözzenek 1mástól. Állati lényeg lényege 1séges: szervek + testrészek csak eszközei, ő lényege is 1 1séges és egész.
Rájön voltaképpen 2 tulajdonságból áll, testiség + ehhez járuló másik tulajdonság.

31. Mi a különbség a nafs, qalb és a rúh között?
rúh: a léleknek arab filozófusok legszokásosabb felosztásában neve (természetes lélek, növ.i lélek, szívben lakózó állati lélek, agyban lakozó szellemi lélek)
qalb: szívnek mint testrésznek a +nevez, emb.i egzisztencia 1ik szubtilis központja; de vonatkoz6 a gondolkozásra is; jelent7 szívet, szellemet és lelket 1aránt
nafs:alsó- lélek, én, ego; nem más mint a +testesül korlátozottság; a szabadság alanya csak a rúh, a szellem le7, így a szabadság nem a lélek +szabadításában, hanem a lélektől való +szabadulásban áll. ’Alá al-Dawla Szimnáni († 1336) (Kubrá rend 1 követője) + elődei feltételezése xint: Koránnak 7 szintje van, és e szintek mind1ike – az emb. más és más istenism.i szintjének +feleleően- más és máz ezoterikus értelmezést kíván +. Szimnáni xint: Korán 7 ezoterikus értelme +felel a 7 latífának, a személyiség hét szubtilis központjának, aztán 7 prófétának, a muszlim kozmológia 7 hierarchikus szintjének, 7 színnek. E központok között_ lélek (nafsz) – lnyed Noéja, kozmikus szintje: formák, színe: kék; szív (qalb) lényed Ábrahámja, kozm. Szintje: érzékelés, színe vörös; szellem (rúh) lényed Dávidja, kozm, szintje uralom, színe sárga.

32. Milyen életformát alakított ki 21 éves korára?
Éles esze telj. kifejl.; felboncolt áll. bőréből ruhát + sarut, szőrből fonalat csin, +tan fehér mályva, kender , közönséges mályva + ált.ban mind rostos növ. szárából zsineget sodor6, tovisekből tűt+árat, kövekkel hegyesre csiszolt nádlevelekből; elleste fecskéktől építkezés módját: házat magának, +raktárat fölösleges élelemnek, ajtót készített, ragad. Madarakat idomított h seg. őt a vadászatban, baromfit+szárnyast tartott: tojást+gyenge húst ehessen, pajzsot bőrökből, dárdát, lándzsát → mindezen felism.nek köszön7ően pótolni tudta mindazokat a f1vereket, amit a term. +tagadott tőle.; +szelidítette lovakat, bőrből nyerget-kantárt, lóháton üldözte zsákmányát.

33. Mi alapján 1esíti a növ.- + állativilágot, valamint az élő + élettelen világot gondolataiban?
Táplálkozás + növekedés mind állat + mind növ. közös tulajdons, +1eznek leglényegesebb tulajdonságaik; az állatok tudatosan változtatják helyüket, és ez a növ.nél is +figyel7ő
Élő+élettelen világ: mind2őnek van hossza, szélessége és magassága, lehetnek hidegek v. melegek, mint az érzékektől +fosztott és táplálkozásra képtelen testek. Az élő testeket +különböztető dologk: szerveik segítségével végzett tevékenység le7 h nem tart. a test legalapv. Tulajdonságai közé. Min test 1forma, l1en élő v. élettelen, mozgó v. mozdulatlan; +van mind2ejükben: felfelé mozog a tst, mint a füst, a láng, a vízben a levegő, v. ellenk. irányba, lefelé, mint a víz, a föld, a növ. és áll teste. Testek mind mozognak, v az 1ik v a másik irányba, soha sincsenek nyugalmi helyzetben, legf. vmi akadály gátolja mozgásukat

34. Mi a súra? Mire volt szüksége az elvont fogalmak felfogásához?
Forma fogalmát érzékeivel Ø tudta felfogni, ehhez értelmének elvonatkoztató képességére, belső szemléletére volt szükség.

35. Hogyan jut el a „fajta” fogalmának +állapításához?
Mind áll.nak vannak sajátos tulajdonságai, ezek teszik fajtává, ezek különböztetik+ a többi állatfajtától.

36. Mi az, ami mind élő + élettelen testben +talál6ó tulajdonság? Milyen fogalom rejtőzik e mögött?
Bölcselők dolog formájának, természetének hívják; Ahogy a szívben lakó állati lélekről gondolkozott, testiségen kívül feltétlenül van vmi ismertető, +külöböztető j1 amely le7etővé teszi, h végrehajtsa a különb. cselekedeteket: érzékelés, értelem + mozgás különb. +nyilvánulásait, u.így +talál6ó mind Ø állati és Ø növ.i testnek is +van ez a sajátossága, aminek közsön7i h be tudja tölteni feladatát, mozog, érzékel7ő tulajdonságai vannak.

37. Nem te ölted meg őket, Allah az, aki megölte őket. És nem te támadsz, ha támadsz, hanem Allah az, aki támad.”
Korán idézet; A test bizonyos mozgásokra alkalmasabb, mint másokra: ez a hajlama, ez a formája. Tisztán látta, h ez minden formára érvényes igazság. A formából eredő tevékenység tehát Ø a formához tartozik, hanem a ható okhoz: az hozta létre a jellemző, sajátos cselekedeteket.

38. ilyen gondolatai vannak a világ teremtéséről?
– vajon a világ a semmiből keletk., és volt o. idő, amikor nem létezett?
– v.o. termész dolog, mely öröktől fogva létezik, melyet Ø leőzött+ a Ølétezés állapota.
→Ha öröktől fogva létezik: végtelen létezést Ø tudta elképz, ah végtelen kiterj test sincs. Látta látezés Ø független a teremtéstől, és alig lehet korábbi nála → létet teremtették
→Ha teremtés elvét fogadta el: vil teremt.nek lényege csak úgy ért7ő+, ha feltételezzük h már a teremtés előtt is volt idő. De az idő a vil szerves + elválaszt6atlan része, így elképzel7etlen h a vil fiatalabb az időnél.
Ha a világot teremtették, szókségxűen létezik vki, aki +teremtette. De miért éppen 1 bizony időpillanatban teremtette, és miért nem korábban? Külső 6ásra, de hisz nincs rajta kívül semmi létező,
V. benne ment végbe vmi változás? Nem, mert mi okoz6a volta e változást?

39. Milyen végkövetkeztetésre jut a két elmélet szintéziseként?
Remélte mind2 irányból azonos következtetésekre jut:
 világot teremtették, semmiből hozták létre. Magától adódik, h Ø önerejéből keletkez7ett, hanem alkotóra volt szüksége. Ez az alkotó érzékelés útján +közelít7etlen, Ha érzékeink felfog6nák őt → testi lény lenne,ő is az érzéki világ része lenne, tehát TEREMTMÉNY, így neki is alkotóra lenne szüks. …. Újabb alkotó mely szintén testi lény…3ik alkotó, 4ik, így tov. Végtelenségig. Ez képtelenség
 vil. alkotója Ø l7 testi természetű, ha nem test, érzékeink által Ø fog6ó ↑, mert 5 érzék csak a tstet + annak tartozékait érzékeli, ha Ø érzékel7jük → Ø képzel7jük el, mert a képzelet arra szolg. H már érzékelt dolgokat felidézzük, akkor is ha nincs jelen; ha Ø test → Ø testi sajátossági

 vil. öröktől fogva van, mindig o. volt, mint most, Ø semmiből jött létre → mozgása is öröktől fogva létezik, mert Ø előz7e + vmely nyugalmi, teremtés előtti állapot.

 min1 tehát, akár öröktől fogva létezik a vil. akár teremtették: mind 2 okfejéts 1eránt bizonyította, h van 1 magasabb 6alom. Ez a lény semmiféle testhez sem tartozik, semmiféle testtől nincs elválasztva, Ø talál6ó sem a testek beljesében, sem kívül. Mind anyag csak a form által létezik, nélküle +6ároz6atlan, ezt a formát ped a világ Alkotója teremtette. +értette: dollgoknak éppen létezésükhöz van szükségük erre az Alkotóra, nekik köszönhetik létüket: Ő az ok, ők pedig okozatok csupán. Ha Ő Ø volna, ők sem volnának, Alkotónak nincs szüksége rájuk. Vil és annak mind alkotórésze az Ő alkotása, az Ó műve, és mind teremtmény logikailag későbbi. Ő 6almasabb minden 6almasnál, és irgalmasabb mind irgalmasnál. Tudta mindez Alkotó kisugárzása, létének és tevékenységének bizonyítéka

40. Miben befolyásolta ez a felismerés későbbi életét?
Úrja +vizsg. Mind létező dolgot, h felism. Bennük Alkotó 6almát, csod.+lenyűg tevék.ét, találékony bölcsességét, mélységes okosságát. Ez csodálattal töltötte el szívét. Lelkével telj elmer Alkotó szemléletébe, nem törödött semmi mással csak Vele, elhanyagolta tanulmányait, kutatásait, Ø foglalkoztatta már a világ1etem dolgai; mindenütt csak az Ó működésének elveit látta, dolgokkal mit sem törődve nyomban Alkotójuk felé szálltak gondolatai. 6ártalan sóvárgással igyekezett Felé, lelke telj, kiszakadv az érzéki vil.ból belemer az érzékfölöttibe.

41. Milyen képesség által le7 felfogni a Szükségképpen Létezőt?
Ø fog6ó ↑ sem test, sem testi sajátosság, sem a testtel bárm kapcs.ban álló dolog által
Csak saj. lényege ált. ismer7i+, mivel ez rejti magában az Ő ismeretét, saj. lényege = testetlen term. Dolog, mind testi saj.tól idegenkedik.

42. Miért viseltetett telj. +vetéssel saj. teste iránt?
Mert miközben igyekezett a Szükségképpeni Létezőt +érteni, felfogni, rájött h saj. tulajdk.i lényege mely által érzékel7i azt, Ø a testi 1ség, amelyet érzékszervei útján ↑fog, melyet bőre borít

43. Milyen feltev.ek létezn azzal kapcs.ban h mi tört. Ha a lélek +vál a testtől? (3) mit mond a misztikusok és mit a filoz.ok?
– ha életében Øvolt fogalma Szükségképpen Létezőről, sohase 1esült vele, sohaØ hallott róla beszélni, test elhagy.u sem fog vágyakozni utána, s Ø fog szenv. eleveszt miatt; testi képességeket illetően: test puszt.val 1xe +szűnnek (ö. Oktalan em.i lényre igaz, akár emb.i formája van, akár nm)
-életében +ism Létező fogalm, ↑fogta tökéletességét + szépségét, de földi vágyai elford. tőle & ebben az állap.ban érte † : elveszítette belső látását, heves vágy gyötri utána, szűnni Ø akaró kín + végtelen szenvedés a sorsa. V. +tud szabaduln hosszas küzd. u. ezektől a gyötrelmektől, v. végtelenségig kínozzák majd.
2 végletes állapot köz. Az fog bekövetk. Amelyikre nagyobb hajlandósága volt testi életében.
-ha életében +ism Szükségképpen Létező fogalmát, felé törekedett, dicsőségén , szépségén, fényességén elmélkedett, híven kitart. mell amíg el Ø érte †: test † u. végtelen gyönyörűség lesz oszt.része, örök boldogság, öröm, +elégedettség jutalma, mert szemlélődése ált. beleolv. A Sz.L. szemléleté-be, így +szabad. Mind tisztátalanságtól, zavarosságtól, mind testi képességekkel érzékelt dologtól ami csak fájdalmat okoz6, akadályt jelent7 neki

44. Mi az, ami mind +akadályozt a Sz. L. belső szemléletében? Milyen aggod. okoz ez neki?
Aligh gondolataival a Sz.L.höz kapcs., hamar vmely éréki tárgy tűnt szemébe, állathang 6olt fülébe, eszébe jut vmi, v. fájdalm érzett vmely tagjában, éhség v. szomjúság, hide v. meleg tört rá, v. term. Szükségl. Miatt kellett felállnia.
Reteg h † váratlanul testi foglalatoss. Közepette tör majd rá, örökös kárhozatba, szenv.be + számkiv.be taszítja.

45. Milyen csop.okba oszt szül + puszt. Világát H ibn Y. a forma szemp.ból?
– vannak o. testek melyeknek testiségen kívül csup 1etlen formájuk van: ilyen 4 elem; szül+puszt. vil.nak legalsó fokán áll, belőlük ép.↑ a több formával rendelk. dolgok
– többb formával rendelkezők: ilyenek a növ. + állatok

46. Milyen +állap.okat tett nemesebb és alantosabb részével kapcs.ban?
Nemes mivoltának ékes jele: 2 alkotórészének hitványabbika, a teste, mind más teremtm.nél jobban hasonl. A szül + puszt. Világán kívüli, mind fogyat.tól +változ.tól ment égitestekhez, Szüks.képpeni Lét. +ism.ét szolg.
Alantasabb része: ált. némiképp állat.hoz is hasonl, söt + otromba teste a szül + puszt vil.hoz tart, s attól különféle érzéki dolgokat vár: táplálékot, italt, nemi 1esülést. Ennek is rendeltet + célja van, gondoskodnia kell róla, foglak. Kellvele.

47. Milyen 3 csop.ba oszt. kötelességxűen végz cselekedeteit? Miért?
Tárgyuk xint 3 csop.ba oszt6ó, o. cselekedetek melyek:
– oktalan áll.hoz teszik hasonlóvá: azonosulás alapja különb. Tagokkal, különf. Képességekkel + változatos ösztönökkel ↑ruházott, átlátszatlan +át6ol6atlan teste
– melyek égitestekhez teszik hasonlóvá: alapja – szívében lakozó állati lélek: egésztestének s a benne rejlő ö. képesss.nek kőtfeje.
– melyek Szükség. Létezőhöz teszik hasonlóvá, alapja: ő pusztul6atlan lényege, mely ált. eljutott a Sz. L. ismeretéhez
Feloszt oka: mind boldogsága, üdve + felszabad. Szüks. L. folyam szemlélésében rejlik, + abban áll h 1 pillan.ra se ford. el tőle. Ahhoz h ezt a folyamatoss biztosítsa gondolatai révez h ezt a 3as hasonlóságot kell +valósítania.

48. Miért font a mértéktart? Mit tett Hayy ibn Y. ennek érdekében?
Mert táplálékok elfogyaszt +akadályozná azokat rendeltetésük betölt.ben, Teremtő akarata ellenére cselekedne, +nehezítené saj célkitűz.nek elérését, Ő +közelítését, hozzá hasonlóvá alakulást.

49. Milyen sajátosságokat állap+ a Sz. Létezőről?
– Pozítiv jelzők: Ő valóságos lényegére utal, Ø rendelk. Sokféleség sajátosságával mert az testi
jelző.
– Negatív jelzők: testiségtől való mentességre utal

50. Hogyan prób. Hozzá hasonlóvá válni ezek alapján?
Tudta, a pozitív jelzők útján tört. Hasonlós abban jelik, h 1es-1edül Őt ism+, ne társítson hozzá semmi testi képzetet.
Irtani kezdte saj. lényegéből a testi jelzőket., körmozgást, gondoskodást, szánalmat, igyekezett. +prób. Mindezeket kirekeszteni lelkéből. Mozdulatlanul lezárt szemmel, lehorg fővel ült barlangjában, igyek elvonatk. mag az érzéki tárgyaktól, testi képességektől. Hosszú időn gyakorolta, néh napot étlen-szomjan tölt.

51. H ibn Y. mely tapasztalata, felismerése utal a lét 1ségének tanára?
o. mint átlátszatlan tárgyakra hulló és azokon lát6ó napfény. Az ami által a testek lá6ók nem más, mint a nap fénye.

52. miért mond6ják ezt a „tudatlan” emberek?
Az értelem, melyről ő+hozzá hasonlók besz 1xűen a logik képessége, mely számbavesz 1edi jelenségeket, h kihámozza belől az ált.os fogalm. Ezt a +ism.i folyama.ot gyakorolj, de ez alatta áll H. ibn Y. által +ism dolgokn. Ők betöm fülük, h Ø halj a beszédet, az érzéki dolgokon +azok ált. eszm.én túl levő dolgokról Øakarn tudn, csak az evilág élet érdekl, másvil.ra semmi gondj.

53. Milyen kapcs.ban van az ist.i és az emb.i világ?
Érzéki világ az is.i világ következménye, mintha az árnyéka volna, Ist.i vil létez7 az érzéki vil. nélkük, teljesen idegen tőle, nincs semmivel kapcsolata, sem függősége, csupán Egyedülvaló, Igazságos, és Szükségképpen lézeő lnyegétől függnek, ő biztosítja folytonosságot. Ha utóbbiak nem léteznének eltűnne az egész érzéki világ, testek.

54. Mi a közös és mi az eltérő Aszálban + Szalamánban?
2 kiváló, jóakaratú ember, alig várták h a szigetükre eljutó vallás elveit elfogadhassák, szertartásait végezessék. E közös szándék volt barátságuk alapja. Igyekezt +érteni a valli tv.eknek hagyományos kifejezéseit.
Aszál: dolgok rejtett lényegét kereste, titkos értelmek +fejtése; magyarázgatásra hajlamos; elfogadta visszavon, magány kötelességének szabályait, magánytól várta, h mindent megadjon neki.
Szalámán: dolgok felszínével fogl, szívesen mellőzte magyarázatokat, kerülte dolg pont +fogalmazását, elmélkedést, gyakori emberek társaságának látogatását tartotta üdvösségnek, természete alkalmatlan volt elmélkedésre, könyvek böngészésére. Xinte: társ. legalk. Körny a kísértések távoltart.ra, átr. Gondolatok elűzésére, gonosz szellemek leküzd.re

55. Miért ment Aszál Hayy ibn Y. szigetére?
Úgy gondolta a szigeten +valósít6ná fogadalmait, távol az emberektől, elzárkózás keresésével

56. Mire jött rá Aszál, amik H ibn Y beszám neki 1esül állap.ban látottakról?
Økételked h vall.i tv.ének (Alláhra,Őangyalaira, szt könyv.ire,küldötteire, ítélet napjára, Parad.+pokol tüzére vonatk) szabályai 1től 1-ig azon dolgoknak a jelképei, melyeket H ibn J látott; biztos volt h Jayzán Alláh kiválasztottjainak sorába tart, akit semm félelem Øgyötör, aki Øism a szenved.

57. Mi vitte rá H ibn Y. h elmenj Aszál szigetére?
Øért ? van szükség vall.i szabályokra, ? eng + Ist a gazdags.ot, engd o. bőséggel a táplál.ot, ha az a helys, h az emb +szabad az ilyenfél léha időtölt.től, & az igazság felé ford. Úgy gondol, ha az emb.ek +ismern a dolgok lényeg, elford. az effaj dőreségtől, igazság felé törekedn, ezek a rendelk.ek feleslegessé váln. Szánakozás tölt el irántuk, vágyakoz, h elvigy nek az üdvöss., el6ároz ↑tárj nek az igazs., világos + közért7ő szavakkal.

58. Miért kedvtelenedett el, smondott le arról, h +győzze az embereket az igazságról?
Mik közel is szemügyr vett őket, látt, h mind +elégsz azzal ami éppen előtt van, Alláh helyett a szenved. választ, elpusztít maguk vil.i dolgokért. Mind figyelmezt eredménytel, mind jó szó hasztal, vitatk csak makacsságot szül bennük, nincs o.út mely bölcsess.re vezetn őket, alantas dolgokb merülv éln, nagy hévvel hajszolj a gazdags., belep szívüket mint a rozsd. Mindenkit csak földi dolg érdekeln, háttérb szorítj a vall előírásait, keresk +üzlet elfordítj szívük Allahtól, hiábaval lenne beszéln nek az igazságról. Legtöbb emb. csak annyit lát a vall.i tv.ekben, amennyit földi életében hasznosít6. – többségük esztel állatok színvon. él; rájött emb. különb. célra szület, min1ik arra a célra alkalmabb, amelyre szül.

59. Miért ment Szalamánhoz és társaihoz bocásnatot kérni?
Az eddig elmondott beszédeiért.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: