Nyelvtudománytörténet – Tételek 1-26

Goldziher Ignác: A nyelvtudomány története az araboknál

I. A grammatikai tudat ébredése és a nyelvtudomány kezdetei az araboknál

(1) Síbawayhi: Kitáb
– Párizsban Derenbourg adja ki; a könyvnek nevezett grammatikai munka; κατ` εξοχην

(2) az-Zamahšar: al-Mufassa
– Gustav Jahn Berlinben kommentár; arab nemzeti grammatika

(3) [az-Zabídí:] Tág al-‘arús
– kairói nyomdában

(4) [Ibn Manzúr:] Lisán al-‘arab
– német orientalista társaság, az arab nyelvtudomány tekintélyei

(5) Ibn as-Sikkít: Kitáb al-alfáz
– Goldziher, egyedi kézirat Leydenben

(6) Az arab nyelvtudomány kezdeteiről szóló hagyományok (‘Alí szerepe)
– arab hagyomány Alinak tulajdonítja a nyelvtannak, mint tudománynak adott első impulzust
– Abu-llAsvad Ali utasításai alapján írt neylvtant
– Ali felosztása: ism: név; fi’l: cselekvés; harf: szócska
– Ali: bab al-ilm
– Flügel dolgozza fel
– si’ita radíció (Ali miatt)

(7) Renan elmélete az arab grammatika eredetiségéről
– Ernst Renan – szerinte a teljes nyelvtani gondolkodás eredeti arab talámány, mert
– a. ahol kölcsönöztek, pl. filozófia, ott bevallják
– b. a műszavak nem emlékeztetnek idegen átvételre

(8) Mit mond Goldziher a grammatikai tudat ébredéséről?
– az, hogy eljutnak a magánhangzók jelölésének szintjére a kizárólagos mássalhangzós írás után, idegen hatásnak tulajdonítható; a csak mássalhangzós írásnál a grammatikai tudat még alszik

(9) A magánhangzók jelölése a szír grammatika hatására
– a magánhangzók jelölése szír hatásra
– mássalhangzó fölés vagy alá helyeztek pontot
– hasonló (levezethető) magánhangzó-elnevezések

(10) Hogyan hozza összefüggésbe az arab hagyomány a grammatikai felfogás keletkezését a magánhangzójelöléssel?
– Abu Ubeidá közli a hagyományt, mely szerint Abu-l-Asvad annak hatására dolgozott ki nyelvtant, h elferdült a Korán-olvasás
– fatha – nasb; kesra – chasd; damma – raf’
– a főneveket a végmagánhangzó alapján csoportosítják
– argumentatio ex silentio

II. Az arab nyelvészek állása a dialektusokhoz és a népnyelvhez
1. Dialektusok [ti. régi törzsi nyelvjárások]

(11) A Kurejsh [Qurayš] törzs és a többi törzs dialektusa
– ez a legtisztább – afsah
– vallási méltóság, politikai túlsúly
– ezzel szemben dél-arab, himdzsár
– a régi gyűjteményeket is qorays nyelvjárásban foglalták írásba (Hamasa)

(12) A Korán kinyilatkoztatása „hét betű szerint”
– hét betű: a Koránban képviseltetik magukat a dialektusok
– jól esik a jámbor muszlimnak arra gondolni, hogy prófétája minden dialektusban jártassággal bírt

(13) Mit ír al-Sujútí a koráni tudományokról szóló művében a nyelvjárások szerepéről?
– Al-Sujúti: al-Iktan fi ulam al-Quran; 37. fej
– lexikális, szintaktikális, hangtani, használatbeli, olvasási variáns, városi-vidéki eltérés (ahl al-amsar, ahl al-badija),
– nyelvjárások: délarab, havadin, ománi, jemeni, temimita, szír, bászrai, damaszkuszi, bagdadi

(14) Ibn Fáris: Fiqh al-lugha c. művéből Goldziher 16 pontot idéz a nyelvjárások különbözőségeire. Említsen ebből legalább ötöt!
a. vokálisok minősége
b. mássalhangó mellett magánhangó
c. betűk elcserélése
d. hamza
e. betűáttétel
f. mássalhangzóg elíziója
g. gyenge hangok használata
h. a helyett e a magribi dialektusokban
i. nembeli különbségek
j. rokon hangok egybeolvasztása és különválasztása
k. esetragok
l. többesszám alakjai
m. hangugratás
n. rövid vagy hosszú magánhangzók
o. szavak elentétes jelentése

2. A népnyelv [ti. a XIX. sz.-i nyelvjárások]

(15) Wetzstein és Sprenger nézete az irodalmi arab végződésekről és az ún. vulgáris arab nyelv eredetéről
– Wetzstein porosz főkonzul (Adelung): az irodalmi arab nyelvet nem használták köznyelvként
– a vokalizáció a dallamszerű előadásmód miatt alakult így, majd a hidzsra II. századától a Korán hatására terjedt el a prózai írott nyelvben
– Aloisius Sprenger: i’ráb: esetragok és igei módmegkülönböztető ragok; nem sajátjai a nyevnek, csak nyelvészi kitalációk

(16) Goldziher mit mond Wetzstein és Sprenger elméletéről?
– latin és újlatin nyelvek – bonyolultból az egyszerű felé
– egyes elzárt vidékeken beszélik a klasszikus nyelvet

(17) Milyen érvekkel szolgálnak az útleírások a rövidmagánhangzós végződéseket illetően?
– Al ’Abdari: Magribi utazás – Barká körüli arabok klasszikus arabot beszélnek
– Gifford Palgrave: Hidzsáz és Jemen, Egyiptom ésSzíria, Bagdad és Moszul – nyelvjárás
– ellenben Dzsebel Soherben és másokon tiszta arab nyelv

(18) Adatok az ún. vulgáris nyelv (köznyelv) használatára Mohamed korában és az Omajjádok alatt (legalább három példa!)
– mutató névmás: deh, dih – haza, hazihi
– kérdő névmás: eh – ejj sheh (melyik dolog) magribi
– kicsinyítőképzős alakok: urejjib – karib
– nőnemű at képző eltűnése

(19) A klasszikus arab és a népnyelv arab nevei
– irodalmi nyelv:
– al-fusha vagy al-luga al-fasiha
– al-luga al-aslijja
– Ibn Haldún: lugat Modar
– al-luga al-kadima
– ah-arabijja al-mahda
– népnyelv:
– al-amma
– al-luga al-mustalaha
– al-luga al-mundariga
– al-arabi al-gedid

(20) Ibn Chaldún [Ibn Haldún] és mások véleménye az arab köznyelvről
– Makarius érsek
– Ibn Haldún: a köznyelv éppen úgy alkalmas a költészetre, szónoklásra
– más tudósok szerint csak a klasszikus nyelv bír szabályokkal
– köznyelvi grammatika: Micha’il Sabbag
– a II. századra más merev rendszer, amin túllép a köznyelv

(21) al-Harírí: Durrat al-ghawwás fy awhám al-hawáss
– A búvár gyöngye az előkelők tévedéseire nézve

(22) Mi a lahn szó jelentése?
– a nyelvtan elleni vétek (Adb al-Malik kalifa alatt)

(23) Mi al-Sherbíní XVII. sz.-i művének a címe és mivel foglalkozik?
– Hazz al-Kuhuf fi sarh kasidat Abu Saduf; a fellahok kigúnyolása
– hőse Abu Sadúf

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: