Nyelvtudomány II – 27-48

(27) Mi a beduin költők szerepe a nyelvtudományban és mi a šáhid?
– sahid: beduin költők szóhasználatára való hivatkozás; loci probantes
– egyesek szerint csak olyan helyek hozhatók fel, amelyeknek szerzője ismert
– Ibn Hishám: a névtelen vers is elég jó bizonyíték
(28) A kúfai filológus hagyományozókról szóló történetek
– Hammád al-Rárija: a hirai udvarban No’man b. al.Mundir lemásoltatta és elásta, majd egy kúfai hadvezér kiásta
– a kúfaiak költöttek autentikus verseket
– Hammád ar-Rávija és baráta azon tanácskoztak, hogy a költött verset melyik régi költő szájában adják (Tarafa)

IV. A bölcsészet és a vallástudomány hatása az arab nyelvtudomány fejlődésére
1. Nyelvbölcsészet
(29) A nyelv theszei („elrendezéssel, névalkotással való”) ill. phüszei („természettől való”) keletkezésének kérdése
– a kérdés teológiai jellegű

(30) Mit tud a wa-‘allama Ádama l-asmá’a kullahá koráni mondatról?
– gen2,19
– minden tárgy elnevezése vs csak az élőlények (ember és állat)
– angyalok, csillagok
(31) Mikor kezdett az arab nyelvtudomány foglalkozni a theszei-phüszei kérdéssel?
– a görög filozófia hatására
– Ibn Ginni IV. sz AH (mh 392), Ibn Fáris (mh 394)
(32) Hogyan alakult át a görög phüszei nyelvkeletkezési elmélet az iszlám tanításaiŹnak megfelelően az arab nyelvtudományban?
– a gör. nyelvbölcseleti alapkérdés dogmatikai és vallásbölcseleti kérdés lett
(33) Mit jelent a wahy és tawqíf kifejezés?
– kinyilatkoztatás és tanítás
(34) Mit tanítanak a mu‘taziliták a nyelv eredetéről?
– tagadja, hogy Allah tulajdonságairól lehetne beszélni
– ha Allah maga tanította meg az embert a nyelvre, akkor ehhez kellett volna létezzen nyelv a nyelv teremtése előtt
– a nyelv tehát konvenció – istilah vagy taradu
(35) Mit jelent az ún. onomatopoetikus („hangutánzó névalkotás”) nyelvkeletkezés elmélete?
– hangutánzásból indult a nyelv
– egyes tudósok ezt más nyelvekre is alkalmazzák
– nemcsak tőszók, hanem derivációk is a hang, tárgy vagy fogalom határozottságait mutatják
– X. törzs: ist előképző (óhajtás): az akarat és szándék megelőzi a cselekedetet
(36) Mit tanítanak az arab nyelvészek a nyelvek sokféleségéről?
– Abu ’Ali al-Fárisi: Allah minden népnek a maga nyelvén nyilatkoztatta ki a tárgyak neveit
– al-Zarkasi: egy nyelv (délíarab), a többi nyelv Noé után
– Ibn Habib: Ádám nyelve az arab, amiből lett a szír
– al-Bagavi: Ádám hétszázezer nyelvet ismert
– Ibn Kutajba: 19 sémi, 17 hámita, 36 jáfetita – 72 nyelv
– al-Kazvini: a hegyláncolat mellett képviselve van a világ hetven nyelve
(37) Mit tanít Fahr ad-Dín ar-Rází a szavak és a jelentés összefüggéséről?
– a titkok kulcsai: ebben grammatikai exkurzus
– a szavak annak jelei, amik a lélekben vannak (elgondolt, és nem objektív valóság)
(38) Hogyan magyarázza Fahr ad-Dín ar-Rází az i‘ráb végződéseket?
– a. a subjektív esetnél egy személy, az objektívnél több, ha több, a akönnyebb maghangzót kell használni az egyensúly miatt (al-i’tidal)
– b. afficiáló, mely nem afficiáltatik – ez a legerősebbű
– c. cselekvő hlehet tárgy nélkül, de a cselekvés tárgya nem lehet cselekvés nélkül

2. Az arab nyelvtudomány módszere és a fiqh-tudomány
(39) Mit jelent az, ha valamely tudományt fiqh-tudománynak neveztek?
– belátás, jus canonicus, jogtudomány
– dialektikus tárgyalási mód, összefüggésben a hagyománnyal (ilm al-hadit)
– előkészületül a gyökerek tudománya (ilm al-usul)
– az igazi tudományosság a tradíció és a joghagyomány módszertanával

(40) Mit értett Abú l-Barakát al-Anbárí fiqh-tudományon a nyelvészetben?
– hogy konszenzus alakuljon ki a kúfai és bászrai iskola között; csakis a vitapontok előadásában alkalmazta

(41) Hogyan alkalmazta a fiqh elveit a nyelvtudományban Galál ad-Din as-Suyútí?
– ő fogalta össze először a fiqh alapján a nyelvtudományta tradíció és lexikográfia nyújtják az anyegot, amelyet a fiqh és a grammatika alkalmaz
– isnad: tradíció láncolata; vissza kellvezetni egy kiváló nyelvérzékkel bíró költőig
– biztos hagyomány, ill. nem biztos hagyomány
– adott lexikális tradíció absolút tudást eredményez (ilm kati), vagy csak vélekedést (zann)

V. Az etymologia az arab nyelvtudományban
(42) Mi az arab neve az etymologia („szófejtéstan”) tudományának?
– ishtikak; shakka: hasítani; גזרח

(43) Mit jelent a népetymologia?
– az etimologizáló hajlamok a népben gyökereznek
– Ószövetségben etimologizálás
– kass (utcai prédikátor)

(44) Mit jelent a nagy-, és kisetymologia?
– kis etimológia: szó – szó gyökere; az ige harmadik személye vagy infinitivusa (masdar); madrub, darib – darb, daraba
– gyökér: asl
– nagy etimológia: a gyökméssalhangzók kombinációi is közös jelentésre mennek vissza
– mássalhangzócsoport: maddá
– klm: összes variáció erő és hatalom

(45) Ki volt az etymologia első arab művelője?
– Abu-l-Fath ’Otman Ibn Ginni

(46) Mit jelent a kis-, kisebb- és nagyetymologia elmélete?
– nagy etimológia: csak az első két gyökmássalhangzót veszi tekintetbe, és az abból következő összes variánstnaha, nahama, nahara – testvérek

(47) Keressen szótárában példákat mindhárom etymologiára (kis-, kisebb- és nagyetymologia)!
– nincs szótáram!!!

(48) Miről híres és mikor élt as-Safadí?
– mh. 764 AH
– három könyve: vakokról, félszeműekről, szójátékokról
– alif-waw-ra (اور): egyszeműség, vakság
– alif-mim-ya (ام ي): elfedés
– al-ginas: szójáték; gns; tbb dolgot egymáshoz kapcsol

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: