Goldziher: Mohamedán főiskolai élet – Reni vendégbejegyzése

Ötödik fejezet: Mohamedán főiskolai élet (Al-Azhar mecsetakadémia Kairóban)

Mohamedán felsőoktatás:
európai főiskolák mintájára keletkeztek muszlim tartományban (Egyiptom, India) Ezek az európai művelődési szellemek és az európai tudomány gyakorlati hasznának közvetítése céljából létesültek
olyan inzémények, amelyek az eredeti mohamedán szellemnek és követelményeinek szolgálnak. Ezek a muszlim vallástudomány és ennek segédtudományait tanítják.

Az iszlám fénykorában voltak azon főiskolákon kívül, melyek a szorosabb értelemben vett kánoni tudományok tanítását és terjesztését tűzték ki feladatul, olyan főiskolák, melyek a világi és gyakorlati tudományok művelésével foglalkoztak. Akkoriban, midőn Európát a tudatlanság homálya borítá, a mohamedán főiskolák voltak a tudományos ismeretek fészkei, s valamint a jelenkori keleti embereit tudásszomj vagy a gyakorlati élet párizsi, berlini, müncheni, európai főiskolák felé vonzzák, úgy a középkor európai barátot az arabok tudományos hírneve a bagdadi, kordovai, sevillai, murciai stb arab főiskolák felé vonzzák. Hazatérve a munkákat latinra fordították, így hasznosultak az európai műveltségnek.

(Itt nem teológiai iskolákkal foglalkozunk, hanem a kánonjogi tudományok képviselőivel, olyan főiskolával, mely a Koránt és magyarázatait, a hadísz tudományát, és a fiqh terjedelmes és sokoldalú irodalmát tanítja.

Al-Azhar mecset az iszlám világ legnagyobb és leglátogatottabb teológiai akadémiája. (Goldzi 1874-ben tanult itt több hónapig) A muszlim imaház nemcsak olyan hely, ahol a hívő Allahhoz fordul, a mecset tanhelyül is szolgál, mivel a muszlimok a tudományt a vallás kiegészítő részének, sőt a valódi humanitás alapján tekintik. Erre mutat az is, hogy az arabok a történelmük iszlám előtti részét a tudatlanság korának (al-dzsáhiliyya) nevezik. Szokás lett, hogy a mecsetek alapítói valamely imaház alapításával együtt a tanárok és tanulók számára alapítványokat is hagyományoznak, és a tanítás módját is megszabják. Az Azhar mecset egymaga karolja fel az egész tudományos életet és munkásságot, mely annak előtte a Kairó több mecsetei között oszlott meg. Több mint 300 tanár és 10.000 diák. Az Azhar mecset síita alapítvány. Abdallah b. Mejmún honosította meg benne a mitikus gondolkodást. 909-ben. A Fatimida hódítás vezére, Dzsuhar megalapította tulajdonképpeni Kairót, a régi Kairótól (Fosztát) különböző várost, s 970-ben az első mecsetet, az Azhart. Folyamatosan újjáalakították, a legutolsó nagyobb újítás 1720-ban történt. Később a gazdag alapítványok lehetővé tették, hogy a tanulók egészen a tudománynak szenteljék életüket. A Fátimida-dinasztia bukása után a síita áramlatot kiszorította a szunnita, s ez a szunnita tudomány forrásává vált.
Az Azhar mecset 4 különböző, noha egyaránt „igazhitűnek” elismert enged egymás mellett békén működni: hanbaliták, málikiták, sáfiiták és hanafiták. A hanbalita a legtürelmetlenebb, legkevesebb híve is van. Ez az irányzat fészke a fanatizmusnak, kiindulópontja minden fanatikus kicsapongásnak (wáhibiták). Málikiták: Algír, Észak-Afrika, Felső-Egyiptom. A legliberálisabb a hanafita iskola, ez az uralkodó irány. A sáfiita liberális és tisztán hagyományos. Az akadémia legfelsőbb sejkje („rektor”) hanafita kell hogy legyen. A 4 szunnita irányzatot egy-egy imám képviseli, akik egyszerre egy termben egy-egy oszlopnál párhuzamosan magyaráznak. Nincs az iszlámnak egy tartománya sem, mely képviselői ne lennének ebben a mecsetben.

1877-ben a 7695 tanuló közül
1240 hanafita
3192 sáfiita
3240 málikita
23 hanbalita volt.

Kevésnek tűnik a hanafita, de ők messze vannak az Azhartól, nehezen utaznának, Egyiptom sáfiita és Észak-Afrika málikita, akik ugye közelebb vannak.

1877-ben a 231 tanár közül
49 hanafita
106 sáfiita
75 málikita
1 hanbalita.

A hallgatók és tanítók helyzetét az alapítás óta a hagyományok által biztosítják, a vidékek mecénásai és az egyiptomi hatalmasok.
1871-ven Egyiptom muftija a kormány felszólítására kifejtette a tanárok kinevezésének programját, mely a mecsettanári állásra pályázóktól megköveteli, hogy képesítő vizsgálatot álljanak. Ez a vizsgálat a négy irányzat egy-egy sejkjének jelenlétével történik. A tanárokat a kiállott vizsgához képes 3 rangfokozat szerint osztályozzák. Az első rangú tanárnak 11 tudományszakból kellett vizsgát kiállnia, melyek az iszlám tud. enciklopédiáját alkotják. Mielőtt erre a rangra emelkedik, másodrangú tanárként is kell működnie. Ha megfelel, a bizottsgát a jelöltet a belügyminiszternek ajánlja, aki az alkirálynak jelentést tesz, az nevezi ki és lépteti első rangba. A másodrangra jelöltek hatnál több, a harmadrangra jelöltek 6nál kevesebb szakból vizsgáznak. Kinevezésük olyan formasággal történik, mint az elsőrangúké, de itt a díszruha elmarad.
Goldziher korában 3 elsőrangú tanár volt. A mecset vezetőjét pedig Al-Mahdínak, „a jó útra vezéreltnek” hívták – így illették a muszlimra áttért családokat. Ez a sejk egy iszlámra áttért zsidó volt, kinek áttérése a kairói zsinagóga köreiben megdöbbenést váltott ki.

Az iszlám első főiskolájának tanárai szegényes körülmények között éltek (Goldzi korában). „Fakri fahri”= szegénységem a büszkeségem. A hallgatók élete szigorú kollégiumi szabályok keretein belül mozog, s ehhez egy (európai szemmel különös) tömeges bentlakás járul. A mecset épületének oldalszárnyaiban laknak, illendőségi helyük szerint elkorlátolva, és az előadások után mozgalmas az élet. A vagyonosabbak a mecseten kívül keresnek lakást. Goldziher idejében csökkent a tanulók száma. Ennek oka nem a vallástudomány iránti érdeklődés csökkenése, hanem ezen örök igazság érvényesüléséé: „ fegyverek között hallgatnak a múzsák”(az orosz-török háborúra céloz).

Ezután a mecsetéletről ír, sejkek üldögélnek, öregek nekik járó tisztelettel az oszlopok mellett. A reggeli ima (asz-szub) a Korán- és hagyománytan az első előadás, majd a fiqh előadás, utána szünet. A mecsetben találkoznak külsőssel is, aki ivóvízárus, de kaját is bevisznek. Majd megszólal a müezzin, és jön a déli ima (alzur). Ezután szieszta, majd délutáni ima (al-‘aszr). Ezután előadások az esti imáig (al-magrib). Szünidő péntekenként van, ekkor van ugye a közös ima. Van sejk, aki csütörtök délután nem tart már előadást, mert böjtöl.

Pénteki istentisztelet
A péntek nem pihenőnap, épp ellenkezőleg, adás-vétel, nagy forgalom van, sürgés-forgás, pörgés. :) A pénteki nap szerencsés, házassákötéshez mindenképp. Azt mondják, 7 próféta lépett e napon házasságra: Ádám-Éva, Juszuf-Zaliha, Szulejmán-Bilkisz, Mohammed Ajisát, Ali Fátimát. Egyházi neve: jaum a-dzsuma’, a gyülekezés napja. Ilyenkor minden muszlim köteles az imádságot közösségben végezni, olyan imaházban, aminek erre külön joga van, ezt nevezik dzsáminak (a többi mecset miszdzsed. Karaván 1. lecke :)) Így csak a déli imádság idején szünetel a forgalom. Azt mondja a törvény, hogy a pénteki imádságot csak az végezheti érvénnyel, aki az imára hívásnak minden szavát hallotta, ezért ezt a mecsetben megismétlik. A kardot a pénteki imádság idején csak olyan városokban alkalmazzák, melyeket az iszlám kard élével hódított meg a hitetlenektől. Hutba=prédikáció. A hivatalos hutbának többé-kevésbé állandó meghatározott szövege van.

Allah a szolgái szívében rejlő szándék szerint ítéli meg a kegyes cselekedeteket.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: