Goldziher: Az iszlám hagyományai – Reni vendégbejegyzése

Második fejezet: Az iszlám hagyományai – jegyzetek

Az iszlám győzelme túlterjedt az Arab-félsziget határain. Világbirodalom fejlődött abból a kis gyülekezetből, melyet a mekkai féltékeny arisztokraták a körükből száműztek.

„Mohammed egyik kezében a kardot, a másikban a Koránt tartva ment világgá harcolni és hódítani.” Ez a mondat így nem igaz, a Próféta (béke legyen vele) nem élte meg a nagy háborúkat. A kard jelképes, ha használta is, csak hogy megvédje magát.

Tévedés az iszlám lényegét és valóját csakis a Koránból megítélni. A Korán szimbólum, de nem tartalmazó. Nagyon fontos kútforrás a hadíth. Ez a muszlim hagyomány, mely egyrészt a Próféta (béke legyen vele) azon mondásait tartalmazza, melyeket nem jegyeztek fel a Koránban. A hadíth jelentése: újság, hír.
A társak tudósítása a Próféta szokásairól, a hagyomány ezen ágának eredeti neve: szunna. Olyan kérdésekre, melyeket a Korán nem említ, annak a hagyomány válaszol Mohammed nevében.

Fontos az isznád hitelessége: a hagyomány támasztása=szanad. láncolat=szilszile. Az isznád mondata: szanad vagy matn.

Hamisítások: pl Ibn Abí Audzsa kivégeztetése előtt bevallotta, hogy kb 4000 hamis mondást bocsátott a köztudatba. As-Sujútinak egész jó kis munkája van a hagyományhamisítókról.

A hagyományok hitvallásának minősége is mértékül szolgált az általa terjesztett hagyományok hitelének megítélésében.

A síiták elismerik a hagyományt a vallás egyik tekintélyéül, csak a szanadhoz fűzött követelményeik mások, mint a „szunna és közösség” emberei által a hagyomány hitelességére megszabott feltételek.

Perzsiában pl a mohamedán ünnepek mellett ott találjuk a régi iráni ünnepeket is. Közülük a legnevezetesebb a noruz, az újév napja.

Az iszlámban a szakadár szellem sosem fejlődött ki úgy, mint a kereszténységben. A síiták és szunniták közötti eltérés politikai természetű, s miután a politikai mozzanat eltűnt a színtérről, az eltérés elveszti a gyakorlati jellegét, és elméleti jelentőséggel bír.
A hagyományok anyaga az iszlám 2 évszázados léte folyamán olyannyira felszaporodott, hogy hozzá foghatót alig találni más vallások kútforrásai közt. A nem arab tartományokban és nem arab nemzetiségű emberek voltak a hadísz tudományának legjelesebb és leghíresebb fejlesztői. Gyűjtők pl al-Buhári és Muszlim.

Nő lehet-e qádi?
1. Túlnyomórészt azt vallják, hogy nem. A qádi a Próféta helyettesét helyettesíti, .
2. At-Tabarí szerint férfi is és nő is lehet.
3. Abú Hanífa szerint elvben a nő nincs kizárva, de csak olyan ügyekben, amiből nincs kizárva, mint tanú.
A mohamedán kánonjog érvénytelennek mondja némely lelki és testi fogyatékossággal élő egyének tanúskodását. Itt a madhabok szerint eltérések vannak.
Láthatjuk, hogy az iszlám nem jelent egyöntetűséget, az egymással ellentétben álló vélemények kizárását.
Goldziher Ignác: Az iszlám

Harmadik fejezet: A szentek kultusza és a régibb vallások maradékai az iszlámban–jegyzetek

Wali (velí): közellevő, aki a világ élvezeteiről lemondva megszabadul az anyagiság kötelékeitől, hogy közelebb legyen Allahhoz a többi embernél. Tisztelet övezi őket.
A Próféta (béke legyen vele) is végtelen emberi volt. Csakis Allah nagyságát mutatja, hogy ilyen emberi az Ő Prófétája. Inkább az életrajzírók és társak próbáltak köré természetfeletti dolgokat láttatni. A hagyomány csodatevőt és jövendőmondót csinált a Prófétából (béke legyen vele), pedig ő mindenféle természetfölötti hatalmat elutasított magától.

Angyalok: Allah és az ember közötti űr áthidalásár szolgál. Átvette az iszlám a régi vallásokból, de tiltakozik az angyalok imádása ellen. Az angyalok „félnek az Istentől, aki fölöttük áll, és teljesítik parancsait” (XVI. szúra 52. vers).

Imádni nem szabad mást, csak Allahot, segélyért fohászkodni nem szabad máshoz, csak Allahhoz.

Az olyan szent életű férfiakat, nőket, akik a világi javakról lemondva Isten akaratának és megismerésének szentelik életüket, a Korán valamennyi más ember elé helyezi, és megemlékezik róluk. Az első helyet ők foglalják el a Paradicsomban. Jámborságuk és szent életük boldoggá teszi őket, s megmenti a Pokol kínjaitól.

„Az embereket csak az gátolta hitökben, miután a jó útra térítették, hogy azt mondták: Hát halandót küldött az isten követéül?” (XVII. szúra 92-96. vers)

A szentek életrajzai az első kalifákkal és társakkal kezdődnek. Itt ezek a legvalódibb és legtökéletesebb szúfik alakjában tűnnek elénk. A síiták között nagyobb a hajlandóság a szent legendák túlzásai felé, mint a szunniták között.

A muszlim szentet nem avatják fel, nem nyilvános és hivatalos vallásgyakorláshoz kapcsolódik. A Prófétát (béke legyen vele) leszámítva nincs ereklyetisztelet.

A szentek legendái telítettek olyan vonásokkal, melyek nem mások, mint azok a tündérmesék vallásos alkalmazásai, melyekkel az indiai, arab és perzsa irodalom gyönyörködteti elménket. Valójában a mohamedán szentek legendája számos párhuzamot nyújt a keletiek profán meseirodalmával. Ami az elsőben kalandos utazás, az a másodikban isteni kegy által művelt csoda.

Kairó híres temetője: karafá, itt minden földhöz egy szent hagyomány tapad. A muszlim világ legnevezetesebb temetőhelye. A fáraók a temetőket a város nyugati részére építették. A muszlim Kairó temetője keleten van. A karafa szó eredetileg egy törzs neve, ma az egyiptomi nyelvjárásban temetőt jelent. „A mennyország veteményeskertje”. As-Sáfi’i imám is itt van eltemetve.

Szentek csodatételének számít (20):
 holtak feltámasztása
 szóbeli közlekedés a holtakkal
 a tenger kiszárítása és a víz színén járás
 anyagok átváltoztatása
 a föld összegöngyölítése úgy, hogy a szentre nézve a távolság elenyészik
 a szentek beszélőképességgel látnak el fákat, köveket, állatokat
 betegségeket gyógyítanak
 a vadállatok megszelítülnek a szavukra
 térbeli, időbeli távolság elenyészik a szentekre nézve
 az idő megállítása hatalmában van
 meg tudják jövendölni a fenyegető veszélyt
 képesek sokáig tűrni az éhséget, szomjat
 végtelen sokat is ehetnek
 rendelkeznek a természeti dolgok fölött
 Isten megőrzi a szentet, hogy tiltott vagy gyanús tárgy ne hatoljon a testébe
 a legtávolabbi helyeket is látják
 van, akinek a szemébe nézel és meghalsz
 Isten megsemmisíti azokat, akik a szentjeit bántani próbálják
 ezerféle alakot és színt tudnak váltani.

Megfogalmazódott egy olyan tan, hogy a walík osztály a Próféta (béke legyen vele) fölött áll.

Muszlim felfogás szerint a szentek csodaereje nemcsak éltükben hanem haláluk után is megnyilvánul, ezért is népszerű a szentek sírjának látogatása. A néphit szerint olykor egy szent sírjához való zarándoklat helyettesítheti a Mekkait.

Voltak női szentek is (Nefisza legendája), női zárdák is.

Mindenütt, ahol az iszlám idegen eszmekörrel ütközött, melynek híveit a maga nyers hatalmával járma alá hajtotta, ezen idegen eszmekörnek életrevaló elemei utat törtek az iszlám rendszerébe. Csakhogy az iszlám más jelentéssel ruházta fel az elemeket, és a régi gondolatok új értéket nyertek. (mekkai pogánykultusz). Zsidók nagyböjtje => nemzeti gyászünnep: Asura, Huszejn vértanúságának emléke.
A pogányok állat-, növény- és kőkultuszának maradékait is feldolgozta az iszlám. Egyiptomban: macska és kígyó kultusza. A fák kultuszának nyomait a szíriai iszlám tartötta fent.

Jellegzetes az egyiptomi bubasztiszi búcsújárás. Ahmed al-Bedavi (Ahmedijja rend) emlékére, nők is részt vehetnek benne, ha nem tudnak gyereket foganni, az áldás után sikerül. Eredetileg pogány eredetű ünnep Tantából, A régi istenek szentekké váltak, az ünnepük megmaradt. Az iszlámon belül a szentek kultuszával egybekötött némely szokások és szertartások nem egyebek, mint az őskori vallásos szokások maradványai, melyek a vallásnak a néphit által teremtett és ápolt ágában találtak menedéket, miután a teológusok vallásából kiszorultak.
Még bibliai, keresztény egyházi hagyományokat is elsajátított a mohamedán nép, és beolvasztotta a saját szentjei kultuszának keretébe.

Wahábiták: sírrombolók, képrombolók.

A kultusz valamennyi módja közt a beduin világfelfogás még leginkább az elhunyt törzsfők és hősök emlékének kultuszával barátkozik meg, s ezen kultuszt, amennyiben közöttük előfordul, nem az iszlám szempontjából kell méltatnunk, mellyel csak laza, külsőséges összefüggésben áll, hanem a beduin világnézet szempontjából. Mivel a sivatagi arabok egész társadalmi nézete genealogikus szempontokra irányul, nemzeti tudatuk legfontosabb tényének saját törzsük genealógiáját tartják, világos, hogy könnyen kifejlődött közöttük az elhunyt hősök iránti tisztelet. A beduinok szentjeinek legendája teljességgel a beduin erkölcstan visszatükrözése. Ők nem közbenjárók Isten és ember között, hanem a birtok őrzői, a hűség nemtői, a vendégszeretet és menedékjog őrei, a hamis eskü bosszúálói.
Antar- regény: sivatagi életrajz.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: