Ferguson: Diglosszia – Reni vendégbejegyzése

Charles A. Ferguson: Diglosszia

1.) Miben áll a standard és nem standard nyelv különbsége?
A standard nyilvánosság előtt, más nyelvjárásúakkal érintkezve használatos, a nem standard otthon, azonos nyelvjárási területről származókkal.

2.) A diglosszia helyzete a nyelvfejlődésben.
Nem kapcsolódik a fejlődési folyamat adott pontjához. Kifejlődésének eredete, kialakulásának nyelvi helyzete különböző (pl. arab diglosszia a legtávolabbi múltból).

3.) A diglosszia típusai.
Az E nyelv aránylag változatlan marad; az E folyamatosan változva fejlődik ki; a standard nyelvtől való elszigeteltség; kreolizálás során létrejött nyelv.

4.) E (Emelkedett, High) és K (Közönséges, Low) változat.
E – a föléhelyezett, K – regionális.

5.) Milyen szituációkban használják az E és a K változatot? (legalább 4-4 példa)
E: szentbeszéd; személyes levél; politikai beszéd; egyetemi előadás; híradások; újságírás; költészet.
K: utasítások; társalgás családdal, barátokkal; folytatásos rádiójáték; képaláírások politikai karikatúra alatt; népköltészet.

6.) Mi a helyzet az iskolai oktatásban?
Az arab világban egyetemeken E az előadáson, de magyarázat, gyakorlat K-n. Egyes országokban a tanárnak tilos a K-t használni, de kénytelen így magyarázni az E-n írt tananyagot.

7.) Mit mondanak a beszélők a K változatról?
Általában ez E alatt állónak tekintik, igyekszenek nem használni, tagadni, néha nem tartják igazi nyelvnek, az E-t szebbnek, logikusabbnak látják. Ennek olykor vallási eredete van.

8.) Mi az irodalom szerepe a diglosszia szituációban?
Gazdag E nyelvű irodalom, a kortárs irodalmat ennek szerves folytatásaként fogják fel. -> Ha nagy időt ölel fel, a mai írók régies szófordulatokat, kifejezéseket használnak, ami nyelvtudását bizonyítja.

9.) Hogyan történik az E és a K változat elsajátítása?
A K-t anyanyelvként, mivel az emberek ezt hallják környezetükben, mikor felnőnek, az E-t, noha hallják, csak oktatási kereteken belül tanulják meg. -> Az E-t sosem sajátítja el úgy, mint a K-t.

10.) Standardizáció és változatok.
Az E-ben a kiejtésnek, grammatikának, szókincsnek megállapított, szigorú normái vannak ellentétben a K-val. Kis nyelvközösségekben, ha van egy kommunikációs központ, kialakulhat egyfajta standard K, ezt más nyelvjárások beszélői átveszik; úgy terjed, mint az E, de funkciói mindig csak a K-éra korlátozódnak. Ha nincs kommun. közp., akkor több regionális K keletkezik.

11.) A diglosszia stabilitása.
Általában igen stabil, évszázadokig, néhol évezredekig fennmarad. Az E és K közti kommunikációs feszültséget oldja a K az E szókincséből való kölcsönzés.

12.) A két változat grammatikai különbségei.
Szerkezet: az E-ben vannak a K-ból hiányzó grammatikai kategóriák, a K-ból hiányzik vagy redukáltan található benne a főnév- és igeragozás. Különbségek a szórendben, mondatkezdő, kötőszavak használatában. A különbségek mindig extenzívak (terjeszkedők).

13.) A szókincs a kétfajta változatban.
Nagy része közös, bár vannak alaki, jelentésbeli különbségek. Az E-ben vannak olyan szavak (tudományos, technikai), melyek a K-ban nincsenek. Az E-ben nem használatos tárgyakra gyakran csak K szavak vannak. Vannak szavak, megyek a nyelvváltozat jellegét is kölcsönzik a szövegnek.

14.) Fonológia a kétfajta változatban.
A változatok fonológiái állhatnak közel egymáshoz, lehetnek kicsit különbözők, eltérők. E és K egy fonológiai szerkezetet alkotnak, K rendszere az alapvető, E-é részrendszer vagy az előbbire épülő rendszer. Ha az E alakban olyan fonéma van, mely nincs a K-ban, akkor K-belivel helyettesítik. Néhol az E a K korábbi állapota, itt hármas megfelelés is lehet.

15.) Mi a diglosszia definíciója?
A standardizáció olyan sajátos fajtája, amelyben egy nyelv két változata egymás mellett létezik az egész közösséget átfogóan, és mindkettő meghatározott, külön funkciót tölt be. Olyan viszonylag állandósult nyelvi helyzet, amelyben az elsődleges nyelvjárások mellett van egy azoktól erősen eltérő, nagymértékben szabályozott föléhelyezett változat is.

16.) Miben különbözik a diglosszia a „standard nyelv + regionális dialektusok” helyzettől?
A diglossziában a közösség egyetlen rétege sem használja az E változatot a mindennapi társalgás eszközeként.

17.) Mennyire elterjedt a diglosszia jelensége időben, térben és a nyelvcsaládokban?
A diglosszia jelensége nem korlátozódik földrajzi területre, nyelvcsaládra, nem feltétele az írásbeliség.

18.) Milyen körülmények között jön létre diglosszia és milyen nyelvi szituációkká fejlődhet?
?

19.) A diglosszia kialakulásának három feltétele.
– tekintélyes irodalom a nyelvközösség nyelvével kapcsolatban álló vagy azonos nyelven, mely a közösség értékeit magába foglalja
– az írástudás egy szűk elitre korlátozódik
– az első két feltétel kialakulása óta eltelt megfelelő idő

20.) Melyek az E változat támogatóinak az érvei?
Összeköt a dicső múlttal, egységesíti a közösséget, felsőbbrendű.

21.) Melyek a K változat támogatóinak az érvei?
Közelebb áll az emberekhez, megkönnyíti a tanítást, minden szinten hatékonyabb kommunikációs eszköz.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: