az iszlám antropológiája – Reni jegyzete

 umma: nagy muszlim közösség. Az arab és a muszlim nem összekeverendő! A világ muszlimjainak 1/8-a arab. Etnikailag az umma nagyon változatos.
 Az iszlám nagy hagyománya és a helyi kis hagyományok viszonya a magaskultúra viszonya a népi kultúrával.

A 3 jogrend
– Saría. Isteni törvény, vallásjog. Elméletileg egységesít. Elméletileg.
– Urf/áda. Helyi iszlám előtti szokások, szokásjog.
– Kánún. Az európai hatás az arab államban. Így vagy úgy minden részre hatott Európa, az Oszmán Birodalomtól kezdve használják ezt a kifejezést.

Saría
Elvben a saríának az egész emberi létet le kellene fednie. Muszlim felfogással az élet minden területére kiterjed. 4 forrása van.

1. Korán. Terjedelme nagyjából megegyezik az Újszövetségével. Összefonódnak a személyes vallásosság kérdései az állami kérdésekkel. Kevés egyértelmű utasítást lehet belőle kivenni, rengeteg sokféleképpen magyarázható része van. A körülmetélést pl nem is említi. A borról két helyen beszél. Egyszer engedi, aztán tiltja. Ezért született egy szokás, hogy a későbbi törli az előbbit. A Koránban csak annyi van, hogy imádkozni kell, nincs meghatározva, hogy hogyan, merre, hányszor. Ha valami nem egyértelű, akkor azt helyileg már máshogy értelmezik. Az elvileg egységes saría annyiféle, ahányféleképpen értelmezik.

2. Hadísz. Prófétáról szóló beszámoló. Jelentése: elbeszélés, történet. Talán fontosabb forrása a saríának, mint a Korán, egyenlő jelentősége van a Koránnal. A különbség annyi, hogy a Koránt Isten mondta. Ahol a 2 ellentmond, van olyan eset, ahol a hatíth felülmlja a Koránt, ellenkező is van természetesen. A hatíthnak jóval nagyobb a terjedelme, de az is véges, és ezeknek is lehet többféle értelmezésük. Mi hiteles? Középkorban is nyilvánvaló, hogy azért találtak ki hadíthokat, hogy szentségesítsenek valamit.
– isznád: tekintélyek láncolata.
– matn: törzs, derék: megbízható-e v nem, ezért vizsgálják az isznádot.
Megvizgálták a személyeket, ekkor kifinomultabb lett a hatíth-hamisítás. A ma ismert hadíth gyűjteményekben rengeteg a nem hiteles. Vannak olyan modern irányzatok, akik nem fogadják el a hadíthokat.
A hadíth-gyűjtemények témák szerint vannak felosztva.
Az egyes irányzatokban hatalmas különbségek vannak, hogy ki mit fogad el hitelesnek az isznádban szereplő nevekből.

3. Idzsmá. Konszenzus, egyetértés. Ha mindenki egyetért vmivel, akkor az elfogadható. Arról viszont nincs egyetértés, hogy kinek a konszenzusa konszenzus, és itt jöhetnek be a helyi szokásjogok, így alakulnak ki a különböző irányzatok. Vannak olyan irányzatok, akik a konszenzust nem fogadják el forrásként.

4. Kijász. Analógiai érvelés. Ha vmit nem érint az első 3, de felmerül mint probléma, kérdés, akkor megvizsgálják, hogy mihez lehet hasonlítani. A legtipikusabb példa a bor. Hamr (szőlőbor) szerepel a Koránban, mint tiltott. Nade a datolyabor (nabízd) is tiltott-e, mint a szőlőbor? Itt analógiát alkalmaztak, ezért ez is tiltott. Az analógiának viszont az a hátulütője, hogy más hasonlósági elv alapján is vizsgálhatok valamit. Vitatott, hogy mire milyen analógiát kell kivetíteni. Az elv lehet azonos, de az eredmény más.
A kávé Etiópiából került át, nem tudták, hogy mi legyen vele, szabad-e, nem szabad? Amerikából meg ugye a dohány, sok munka született ebből. Ez az Oszmán-kor korszaka.
Ezeket a fentieket nyilván az írástudó elit hozta létre. Az átlagember nem mindig tudja, hogy mit ír elő a saría. Ez teljesen változó.

Fatwa: vallásjogi tanács, eligazítás. Mufti: aki fatwát ad. Akkor ha vki olyannal találkozik, amivel döntésképtelen a vallásról. A mufti csak a véleményét adhatja az adott források alapján. (Usama bin Laden fatwat adott! Mindenki eldöntheti, hogy neki ő hiteles mufti-e, követi vagy nem!)
A mufti nem keverhető a bírókkal, a fatwát nem kötelező elfogadni ellentétben a qádi döntésével.
Salman Rusdiról is fetwák születtek (a mellesleg baromi jó Sátáni versek miatt), de mellette is születtek fetwák. Kétélű dolog ez is, hiszen rosszra is lehet használni, agresszív értelmezéseket is ki lehet belőle venni. Én döntök, hogy kinek a fetwáját követem. Újságokban is vannak fetwák (Kérdezt a muftit :)))

Mufti, vallástudós abból lesz, akinek kialakul akkora tekintélye, hogy elfogadják.

A muszlim vallás 5 pillére (‘arkán ad-dín= a vallás oszlopai)
 saháda: a muszlim hit megvallása, annak hogy 1 Isten van csak, és Mohammed az ő Prófétája. Ez a megvallás csak rám és Istenre tartozik.
 Ima, szalát. Napi 5 ima, és a péntek délinek közösnek kell lennie.
 Böjt, szaum. 1 holdhónapnak kell lennie. Országfüggő, mert ugye pl Izlandon, ahol előfordul, hogy ramadánkor 1 hónapig nem meg le a nap, akkor mi a teendő? Nah ilyenkor kérnek fatwát. Ebből is látszik, hogy a muszlim vallás rugalmas.
 Alamizsna, zakát. Miután az ember vagyona elért egy bizonyos szintet, kötelező adományozni ingyenkonyhára, szegényeknek, mecseteknek.
 Zarándoklat, haddzs. Aki megteheti, életében egyszer Mekkába zarándokol. Meghatározott szertartásai vannak. Ez ma már nagy biznisz Mekkának, és már preztízskérdés, hogy ki hányszor vándorol el. Ennek is voltak társadalmi torzulsásai, pl amikor egy egész falu indult zarándokolni, és nyilván nem mindenki ért oda.

A vallás alapvetően az embernek saját ügye Istennel. Ha már csak az elsőt, a hitvallást megtartja valaki, már muszlim. Ez a legfontosabb. Ennek is vannak szélsőséges, vicces formái: Szombathy élménye: jó muszliméknál ramadánkor mindenki kiéhezve várta a jelet, hogy lement a nap, és az aranyos és naiv tanár úr megrökönyödésére előkerültek a vodkák :).

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: