al-ardzsumijja – Reni vendégbejegyzése

Az emberi beszéd (tkp: mondat) olyan összetett, értelmes, a helyzettől függő hangsorból, illetve szavakból áll, melynek 3 része/fajtája van. A névszó, az ige és a jelentéssel bíró betű.
A névszó ismeretes az i-végződésről, a nunációs végződésről (tanwín), a névelő hozzákapcsolódásáról és a prepozíciókról.
ezek: min, ilá, can, calá, fí stb.
és az esküprepozíciók: va, bi, t
Az ige megismerhető, a Kad szócskáról, színről és szavfaról, a nőnem t-jéről és a máról, amellyel sem az ige sem a főnév nem állhat együtt.
A ragozás (báb al-icráb) – (rövid mgh. végződés)
A szó végén helyezkedik el.
4 fajtája van: u-a-i illetve szukún végződés
A névszónak ezekből csak az u-a-i van meg, a szukún nem.
Az igéknek van u-a és szukún végződésük, de nincs i.
Az icráb jeleinek értelmezése
Az u végződésnek 4 féle jele van (alany eset, rafc)
– damma
– waw
– alif
– nún
Ami a dammát illeti az az u-végződést 4 féle esetben jelölheti:
– ha a főnév egyes számú
– ha tört többes számú
– ha rendes nőnemű többes száma van
– befejezetlen az igealak és nem kapcsolódik a végéhez semmi
Ami a waw-ot illeti, az az u végződést jelölheti a következő esetekben:
– rendes hímnemű többes szám
– az névszó esetében (dzú málin, famúka, hamúka, ahúka, abúka)
Ami az alif-ot illeti, az alanyesetet (az u végződést) a kettes számú főneveknél.
Ami a nún-t illeti, az a befejezetlen igék esetében lesz az alanyeset jele, ha kapcsolódik hozzá egy kettes számú névmás vagy többes számú névmás vagy második személyű nőnemű névmás.
Az a végződésnek (naszb) 5 jele van:
– fatha
– alif
– ya
– nun kihagyással
Ami a fathát illeti, három helyen a naszb jele:
– az egyes számú névszóknál
– a tört többes számnál
– befejezetlen igéknél, amiknek nem kapcsolódik semmi a végükhöz
Ami az alif-ot illeti az az 5 névszónál lesz a naszb jele (ra’ajtu abáka / aháka).
Ami a keszrá-at illeti, a rendes nőnemű többes számnál lesz a naszb jele.
Ami a já’-t illeti, az a kettes számnál lesz a naszb jele és a többes számnál.
Ami a nún elhagyását illeti, az a naszb jele lesz azoknál az igéknél, melyeknek u végződésük van a nún rögzítésében.
Az i végződésnek (hafd) 3 jele van:
– keszra
– já’
– fatha
Ami a keszrát illeti, az 3 esetben lesz a hafd jele:
– triptota egyes számú szavaknál
– triptota többes számnál
– rendes nőnemű többes számnál
Ami a já’-t ilelti, 3 esetben fejezheti ki az i végződést:
– az 5 névszónál
– kettes számban
– többes zsámban
Ami a fathát illeti, az annál a szónál lesz a hafd jele, amely diptota  nem ragozott.
A „levágásnak” 2 jele van:
– szukún
– elhagyás/törlés
Ami a szukún-t illeti, az a dzsazm jele azoknál a befejezetlen igéknél, amelyek ép/erős végű mássalhangzókra végződő igéknél.
Ami a törlést/kihagyást illeti, a levágás (szukún végződés) jele lesz azon befejezetlen igék esetében, melyek gyenge mássalhangzóra végződnak és amelyek, ú-ravégződnek a nún meghagyásával.
A ragozás két részre osztható:
– az egyik: ami a mellékjelekkel (tkp. Mgh) ragozható
– a másik: betűkkel
Ami a mellékjelekkel ragozható annak 4 fajtája van:
– az egyes számú névszó
– a tört többes
– rendes nőnemű többes szám
– olyan befejezetlen igealak, aminek a végéhez nem kapcsolódik semmi
Ezek mindegyike dammá-val tehető u végződésbe fathá-val a végződésbe, keszrá-val i végződésbe és szukún-nal szukún végződésbe. Ezek alól 3 kivétel van:
1.) rendes nőnemű többes számot a végű alakba a keszra teszi
2.) A kétvégű (diptota) –i végű alakba a fatha teszi őket.
3.) A befejezetlen végső gyenge igét szukún végű alakba a levágás teszi őket.
Azoknak, amiket betűkkel ragozhatunk, 4 fajtája van:
– a kettes szám
– a randes hímnemű többes szám
– az 5 főnév
– az 5 ige, ezek: /lásd a könyvben, mert én ugyan több arab betűt nem fogok kirakosgatni egyenkint…/ (hosszú mgh-t és nún-t is tartalmaz, ezeknek a nún nem állandó része
Ami a kettes számot illeti, az u végű alakba aliffal tesszük, a és i végű alakokba já’-val.
Ami a rendes hímnemű többes számot illeti, u végű alakba waw-val kerül, a végű alakba já’-val és i végűbe já’-val.
Ami az 5 névszót illeti, -u végű alakba (rafc) waw-val kerül, a végű (naszb) alakba alif-fal és i végűbe (hafd) já’-val.
Ami az öt igét (igealakot) illeti, az –u végű alakot nún-nal kapja, ennek elhagyásával, törlésével tesszük szukún végződésbe.
Az igék
3 igealak létezik:
– a múlt
– a befejezetlen
– a parancsoló
/itt van egy példa/
A befejezett alak (múlt) mindig a végű, a parancsoló mindig szukún végű és a befejezetlen alak, aminek az elején 4 igei előrag van, összefoglalóan ezeket ’anít-nak hívjuk. Ezek mindig u végződésűen, amíg eléjük nem kerül valami, ami a végzdésűvé teszi ket vagy szukún végűvé.
10 olyan van, ami naszb-ba teszi őket; ezek: /ld. a könyvet!/
18 olyan van, ami dzsazm-ba teszi a szót. Parancsoló li /ismét könyv…/
Al-dacá’  óhajt kifejező mondat, a tiltás…
és az izá, amelyet versekben használnak.
Az u végű névszók (az alanyesetben állók)
7 alanyesetű névszó van:
– az igei mondat alanya (cselekvő)
– a passzív mondat alanya
– a névszói mondat alanya
– a névszói mondat állítmánya
– a kána ige és a hozzá hasonlók alanya
– az inna és a hozzá hasonlók állítmánya és társai
– a névszót követő szerkezetek
Az u végződésű névszót követő szerkezetek 4 dolog:
– jelző
– kötőszó
– megerősítő szócska (pl. kull) használata
– az értelmező jelző használata (pontosítás)
Igei mondat alanya (cselekvő)
A cselekvő alanyesetű névszó, megelőzi az igét és 2 csoportra oszlik
– főnévvel kifejezett  látható
– névmással kifejezett  rejtett
Passzív mondat alanya
Az a rafc-ban álló névszó, aminek a cselekvője nincs vele együtt megemlítve.
Ha az ige múlt idejú, az első magánhangzója u lesz, az utolsó előtti keszra.
A befejezetlen ige első magánhangzója u és a középső a.
Két részre oszlik minden:
– a főnévvel kifejezettre (Zajdot megütötték)
– névmással kifejezettre (megütöttem…)
és ami ehhez kapcsolódik.
Névszói mondat alanya és állítmánya
A névszói mondat alanya az az u végződésű névszó, ami mentes a domináló tényezőktől
A névszói mondat állítmánya az az u végződésű névszó, amire támaszkodik a mondat.
A névszói mondat alanyának 2 része van
– főnévvel kifejezett
– névmással kifejezett – ennek 12 fajtája van:
o önálló személyes névmások (huwa, hija…)
A névszói mondat állítmánya/közlés, 2 részre oszlik:
– egynemű /itt van vmi példa/
– összetett – ennek 4 fajtája van /az összeshez van példa/:
o prepozíciós szerkezet
o határozó (idő és hely)
o a névszói mondat alanyával és állítmányával álló ige
Elemek, amik a névszói mondat alanyához és állítmányához kapcsolódnak
3 dolog van:
– kána és testvérei
– innak és testvérei
– zanna és testvérei
Ami a kána igét és testvéreit illeti, rafc-ba (u) kerül az alany és naszb-ba az állítmány. Ezek: ************
Ami az inná-t és testvéreit illeti az naszb-ba teszi az alanyt és rafc-ba az állítmányt.
Ezek: ************
Az inna, anna nyomatékosításra, a lákinna1 korrekcióra, a kánna hasonlításra és a lajta óhajtásra, a lacalla a reményre és a várakozásra szolgál.
Ami a zanna igét és testvéreit illeti, a névszói mondat alanyát és állítmányát is –a végzdődésbe teszi, mert ezek kettős tárgyal igék. Ezek: ************
A jelző
A jelző mindenben követi a jelzett szót u, a, i végződésben ; határozottságban és határozatlanságban.
Az ismertség (határozottság) 5 dolog lehet:
– a személyes névmás
– a tulajdonnév
– a mutató névmás
– a névelős névszó
– és ami az egyikhez hozzákapcsolódik ebből a négyből
Az ismeretlen (határozatlan) névszó minden olyan névszó, ami a maga nemében, általános. Kb.: minden, amihez jó az (az) alif és lám jel.
Kötőszavas szerekezet
10 kötőszó van, ezek: ************
Ha u-végű szóhoz kapcsolod hozzá, akkor u-ba teszed, ha –a végűhöz, akkor a-ba, ha i végűhöz, akkor i-be teszed, ha szukún végűhöz, akkor szukún végződésbe. Pl.: ************
Nyomatékosítás
A nyomatékosító követi a nyomatékosított névszót a rafc-ban, naszb-ban, és i végződésben, illetve határozottságban. Ezek fölismert szavak, melyek: ************, adzsmaca-t követők: ************
Értelmező, módosító kifejezés
Ha módosítunk egy névszót egy névszóval, vagy egy igét egy igével, akkor az követi összes ragozásában.
Ennek 4 része van:
– egy kifejezést egy másikkal értelmező
– pars pro tot (az egész helyett a rész)
– belefoglalás értelmezője
– korrekció(s) értelmező
/Példák…/
Az a végű névszók
15 a végű (tárgyeset) van: a tárgy (tárgyeset) maszdar, hegy és időhatározó, állapothatározó, a „kivett” (amivel kivételt teszünk), a lá tagadószó után álló névszó, a megszólított, a min értelmében álló tárgy, a maca értelmében álló tárgy, a kána ige és a hozzá hasonlók állítmánya, az inna és a hozzá hasonlók alanya (illetve az utánuk álló névszó), az a végű szavakat követő szerkezete, ami 4 darab:
– kötőszavas szerkezetek
– nyomatékosítás
– az értelmező jelző

A tárgy (a bi- értelmében álló tárgyeset)
Ezek az a végű névszók, két részük van:
– főnévvel kifejezett /példa/
– névmással kifejezett, ennek két része van, mindkettőből 12 darab van:
o kapcsolt/ragos névmás
o kapcsolatlan/önálló névmás
A főnévi igenév/maszdar
A maszdar az a névszó ami harmadikként következik az ige felbontásánál /példa/.
2 része van: hangalaki, jelentésbeli.
Amikor a hangalak megegyezik az igének az ejtésével, az a hangalaki.
Amikor a jelentés egyezik meg az igéjével anélkül, hogy formailag megegyezne, az a jelentésbeli.
Idő- és helyhatározó
Az időhatározó olyan időt kifejező névszó, ami a következőkkel kerül a végződésbe. /példák…/
A helyhatározó olyan időt kifejező névszó, ami következő módon kerül a végződésbe.
Állapothatározó
Az állapothatározó az az a végű névszó, ami megmagyarázza a különböző külső alakokat, állapotokat, amelyek maradtak. /már megint példa…/
Az állapothatározó nem lehet más, csak határozatlan és csak teljes értelmű mondat, közlés után állhat. Amire pedig az állapothatározó vonatkozik, nem lehet más, csak határozott.
Tekintethatározó (megkülönböztetés)
Az az a végű névszó, ami megmagyarázza azokat a lényeges dolgokat, amelyek maradtak./qrva példák…/
Nem lehet más, csak határozatlan, és csak teljes értelmű mondat, közlés után állhat.
A kivétel
A kivételnek 8 betűje van: ************
Amit az ilá-val teszünk kivételbe, az naszb-ba kerül, ha a mondat teljes állító mondat. Pl.: ************
Ha a mondat teljes tagadó mondat, akkor érvényes rá a módosítás és a kivételek naszb-ba tevése. /példaaaaaaa…/
Ha a mondat hiányos, akkor a domináló tényezőktől függ. /PÉLDÁÁÁÁÁÁK!!!/
A lá
Vedd tudomásul, hogy a lá naszb-ba teszi a határozatlan névszót nunáció nélkül, ha az közvetlenül mellette áll, és nem ismétlődik meg. Pl.: ************
Ha nem áll közvetlenül a határozatlan névszó mellett, akkor kötelező az u végződés és a nunáció és kötelező a lá megismétlése is. /pl/
Ha a lá megismétlődik, akkor meg is hagyhatjuk, és el is törölhetjük.
A megszólított
Öt fajtája van:
– egyes számú tulajdonnév
– a szándékolt határozatlanság
– nem szándékolt határozatlanság
– a birtok
– a birtokviszonyhoz hasonló szerkezet
Az egyes számú tulajdonnév és a szándékolt határozatlanság dammát vonz nunáció nélkül. /pl./
A fennmaradó három kivétel nélkül naszb-ot vonz.
A min adzsli értelmében álló tárgy
Az a naszb-ban álló nvészó, amely magyarázatot ad a cselekvés megtörténésére. /pl./
A maca értelmében álló tárgy
Az a naszb-ban álló névszó, ami megmagyarázza, hogy ki volt az, akivel együtt történt a cselekvés. /pl./
Ami pedig a kána ige és a hozzá hasonlók állítmányát, az inna és a hozzá hasonlók alanyát illeti, ************
Az i végű névszók (Mik kerülnek birtokos esetbe?)
3 féle van:
– a betűvel elért i végződés
– birtokviszonnyal elért i végződés
– az i végződésű névszót követőszerkezettel
Ami a betűvel elért i végződést illeti, ************
Ami a birtoviszonyt illeti, 2 része van:
– li prepozícióval körülírható birtokviszony
– min prepozícióval körülírható birtokviszony

Advertisements