Zoroasztrianizmus

Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története I., Osiris, Bp., 1998, XIII. fejezet, Zarathustra és az iráni vallás. 264-286; 1oo-112 paragrafusok

100. A rejtélyek
– iráni felfedezések: többrétű dualista rendszer megfogalmazása (kozmológiai, etikai, vallási), Megváltó mítosza, optimista eszkhatológia, amely a Jó végleges győzelmét és az egyetemes üdvöt hirdeti, a testek feltámadásának tana, a Mágus mitológiája – ld. Paracelsus, John Dee
– Zarathustra által összeállított gáthák
– történetírói szemléletek Z-val kapcsolatban: az egyik történeti személynek tekinti, aki megújította a hagyományos népi vallást; más kutatók szerint Z vallása az iráni vallás egyik aspektusa, amelyik a Mazdá-hitet állítja a középpontba, nem volt „próféta” által végrehajtott reform, sőt a történeti személyiség valóságossága is kérdéses
– Z működése kb. 1ooo-6oo; ha elfogadjuk a mazdáita hagyományt, amely a Nagy Sándor előtti 258. évről beszél, akkor Z életének ideje 628-551 között; a régebbi dátumokat a gáthák archaikus nyelvezete, a védákkal való megfelelések indokolják
– a nyelvészeti elemzések arra engednek következtetni, hogy Z Irán keleti részén élt, valószínűleg Khorezmben vagy Baktriában
– Z valószínűleg zaotar (Jast 33,16), vagyis áldozópap és énekes (szansz. hótar), gáthái az ősi ieu szent költészet hagyományába ileszkednek
– a lótusztenyésztő Szpitama nemzetség tagja
– üzenetét letelepült pásztoroknak, és azok papjainak intézi, akik a hagyományos árja vallás őrzői voltak, akik ellen Z Ahura Mazdá nevében lép fel
– Vistászpához, a Frjána törzs főnökéhez menekül, akit megtérít
– Z- barátok, tanítványok veszik körül, velük állnak szemben a hagyományos árja férfitársaságok, akiknek jelszava a düh
– Z hevesen támadja a marhaáldozatot és a szómát (férfitársaságok jelemzői)

101. Zarathustra élete: történelem és mítosz
– Z életrajzai tele vannak mitologizálással, nehéz kihámozni belőle egy életrajzot
– Vistászpa pl. a beavatott mintapéldája
– a gáthák történetiségét szenvedélyes hanguk bizonyítja
– nehéz volna ennyi történeti részlet hitelességét igazolni egy történeti személyiség hiányában
– a későbbi életrajzokban beindul a történeti személyiség mitologizálásának folyamata
– a kései szövegek hosszan elidőznek Z égi előéletén: a történelem felén, a világ közepén született; amikor anyja megkapta khvarenahját, nagy fényesség borította el; szubsztanciája az esővel hullott alá és kisarjasztotta a növényeket, amelyet két üsző lelegelt, ami átment a tejbe, ezt pedig a szülők a haomával keverve megitták; a falu lakói ragyogó gyermeket találtak; nevetve jött a világra; a hit szent igéje hallatán a démonok megfutottak
– a Mazdá-hit két jellegzetes motívuma a természetfölötti fény (ld. perzsa művészet, korümbosz) és a démonok elleni küzdelem

102. Sámán-önkívület?
– Nyberg elmélete szerint a vallási élmény hasonló a samanisztikus vallási élményhez; ezt a feltételezést a tudósok jelentős része elvetette, de Widengren meggyőzőbben érvelt mellete
– hivatkozik azokra a hagyományokra, mely szerint Vistászpa a kendert alkalmazta az önkívület eléréséhez
– az avesztai hagyományokban Z úgy szerepel, mint aki átadja magát az önkívületnek
– az ének fontos szerepet kap a kultuszban
– ki tudták mutatni a Csinvat-híd története körül kidolgozott eseménysor samanisztikus elemeit, valamint Ardá Viráf égi és pokolbeli utazásának sámáni szerkezetét
– más szertartások azonban nem mutatnak sámáni szerkezetet; bár valósz-nű, hogy ismerték ezeket a szertartásokat

103. Ahura Mazdá kinyilatkoztatása: az ember szabadon választhat a jó és a rossz között
– Z a vallást közvetlenül Ahura Mazdától kapja
– a zoroasztriánus reform lényege egy imitatio dei
– az ember felszólíttatott Ahura Mazdá követésére, de a választása szabad (ellentétben pl. a predestinációval – kálvini protestantizmus, iszlám)
– a gáthákban Ahura Mazdá áll a főhelyen – kezdődő monoteizmus
– az Urat isteni lények hada kíséri (Amesa Szpenták): Asa (Igazság), Vohu Manah (Helyes Gondolkodás), Ármaiti (Ájtatosság), Kshathra (Királyság, hatalom), Haurvatát és Ameretát (Egészség és Halhatatlanság); a gáthák minőségekként dicsőítik őket (elvont fogalmak – ld. a Bölcsesség dicsérete a Példabeszédek könyvébn)
– Ahura Mazdá a két ikerszellem egyikének atyja: Szpenta Mainjué (ebből az következik, hogy Angra Mainjut is ő nemzette – aka. honnan jön a rossz?); az eredet pillanatában az egyik a jót, a másik a rosszat választotta
– Z theológiája nem kifejezetten dualisztikus, mert Ahura Mazdával nem áll szemben semmi, a szembenállás az ikerszellemek között valósul meg, ahol Ahura Mazdá és Szpenta Manju azonosítható; Ahriman Angra Manju neve közép-perzsául
– szabad akarat teológiája – Angra Mainju szabadon választotta a rosszat, ezért a Bölcs Úr nem tekinthető felelősnek, sőt, felülemelkedik ezen a választáson
– a daévák, a hagyományos iráni vallás istenei szintén a drugot (csalást) választották (szemben az indiai teológiával, ahol az aszurák lettek az alárendeltek)
– Z arra kéri híveit, hogy ne áldozzanak szarvasmarhát a daéváknak, a szarvasmarha tisztelete nagy szerepet játszik a hitben
– ugyanakkor kérdéses, hogy Z teljes egészében elutasítja a haoma-kultuszt, vagy csak a mértéktelen fogyasztását ítéli el
– feleleveníti a holtak utazásának iráni hagyományát, ragaszkodva az ítélet fontosságához; Csinvat-híd

104. A világ „átalakulása”
– a Próféta nem kételkedik abban, hogy a gonoszok elnyerik büntetésüket, és a jók jutalmukat, csak azt nem tudja, mikor lesz ez
– önmagát többször nevezi szaosjantnak (szabadító)
– valószínűleg a világ azonnali átalakulásában reménykedik, de ez a várakozás fokozatosan az eszkhatonba nyúlik
– Z visszautasítja a hagyományos ieu-i, a világ évenkénti megújulását célzó kultikus eseményeket, hanem egyszeri, teljes megújulást hirdet
– a daévákkal szembeni kötelező küzdelem hamar dualizmussá szilárdul
– a zoroasztrianuzmus egyik legfontosabb lépése, hogy az ősi árja istenek elvont fiozófiai minőségekké alakulnak át (Amesa Szpenták)
– a mazdá-hit, szorosan személyes választáson alapuló hit révén, létrehozott egy ezoterikus irányzatot is, amely nm minden hívő számára hozzáférhető
– a gáthákban az áldozat szó egyenétékű a gondolkodással (gnózis)
– az áldozattevő a rítus (jaszna) közvetítésével eléri a maga-állapotot, vagyis eksztatikus élményben részesül, ami megvilágosodást (csiszti) eredményez; a szellemi és testi lényege szétválasztásával isszaszerzi a tisztaságnak és ártatlanságnak őseredeti állapotát
– ezt a haoma-áldozattal érik el, ami viszont khvarenahban gazdag, ez az isteni láng szökken ki Mithra homlokából és agyog az uralkodók feje fölött (korümbosz)

105. Az Akhaimenidák vallása
– aki proto-indiai aszurának, Varunának felel meg, az Iránban Ahura Mazdá lett; Iránban a harcias istenek lettek a gonoszok (daévák)
– nem lehet tudni, hogy az akhaimenida dinasztia zoroasztriánus-e, vagy sem
– Ahura Mazdá neve szerepel ugyan a felirataikon, de őt a klasszikus ieu. vallásiban is tisztelték Nagy Istenként

106. Az iráni Király és az Újév ünnepe
– Nourúz ünnepe Ahura Mazdá oltalma alatt; Dareiosz Perszepoliszt az újév megünneplésérének szent fővárosaként építtette meg
– világteremtő mítosz: Thraétaona küzdelme Azsi Daháka sárkánnyal, a kései hagyományok szerint ez újév napján történt
– a király tehát sárkányokat öl (és a bennük szimbolizált idegeneket), felelős a Világ megtartásáért, hozzájárul az élethez,a termékenységhez és a Jóhoz

107. A mágusok problémája. A szkíthák
– vitatott téma a Mágusok kiléte és kapcsolata a zoroasztrianizmussal
– úgy tűnik, hogy a méd birodalom papjainak örökletes kasztjáról van szó
– Hérodotosz szerint álmokat fejtenek, fehér lovat áldozva jövendölnek, az áldozás során az istenek leszármazásrendjét éneklik
– szkíták: Hérodotosz ír róluk; Észak-Irán;
– van náluk égisten (Papaiosz), Napisten (Mithra-Apollón), hadisten (Arész), Föld istennője és Uránia-Aphrodité

108. A Mazdá-hit új vonásai: a haoma kultusza
– Hét fejezetű Jaszna egy összetett átalakító és összegző folyamat kezdetét tükrözi
– Asa átalakul kozmikus és szellemi szerkezetté
– Vohu Manah alárendelt helyre szorul vissza
– Ahura Mazdá hitvesei a Vizek
– haoma-kultusz

109. Mithra isten felmagasztalása
– Ahura Mazdá és Mithra egyesülése (Mitra-Varuna)
– ugyanakkor Mithra háború- és termékenységisten is
– végez a daévákkal, vagy azokat veszi üldözőbe, akik nem tartják be a szerzdést
– Ahura Mazá Mithra papjává szenteli Haomát, aki imádja őt; ezután Ahra Mazdá maga mutat be áldozatot Mithrának (otiositas-folyamat)
– Mithrát mindent beragyogó fényként imádják

110. Ahura Mazdá és az eszkhatologikus áldozat
– a Jastok aláhúzzák a rítusok és a liturgia teremtő erejét és Ahura Mazdát papi funkcióban ábrázolják
– az áldozat kivételes fontossága
– minden Mazdá-hitű király számára a tűz alapítása a legfontosabb vallásos áldozat
– az egyetemes megújhodás is egy áldozat eredménye lesz

111. A lélek utazása a halál után
– Csinvat-híd
– a lélek halál utáni élményei: átkelés a hídon, égbeszállás (vagy pokolra), ítélet, az ember találkozása saját énjével (dáená, aki aki már azelőtt is létezett, de a vallásos cselekedetek eredménye is, archetipikus női alak)
– az átkelés a hídon avatási próbatétel

112. A testek feltámadása
– az ezer éves birodalom tana

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: