Clive Holes: Modern Arabic; fordította Tóth Eszti

Clive Holes: Modern Arabic

(A teljesség igénye nélkül készült vázlat, melyért a szerzőt semmilyen felelősség nem terheli!) Az arab átírás karaktereit nem találtam meg, pontosabban nem is kerestem, úgyhogy próbáljátok kitalálni:-) + A vége erősen ’skimreading’!
Jó tanulást!!! Pussz: T.Eszti

0. Bevezetés

0.1 Hol beszélnek arabul?
Az arab húsz különböző közel-keleti és afrikai országban egyetlen, vagy társhivatalos nyelv.
Marokkó, – Algéria, – Mauritánia, – Tunézia, – Líbia, – Egyiptom, – Szudán, – Dzsibuti, – Szomália, – Szaúd-Arábia, – Kuvait, – Bahrain, – Katar, – Egyesült Arab Emirátusok, Omán, – Jemen, – Jordánia, – Szíria, – Irak, – Libanon.
Anyanyelve az izraeli arab állampolgároknak; a palesztinoknak, és a 19. század vége óta arabul beszélő közösségeket a Közel-Keleten kívül is találunk. Pl.: USA
– a Korán szent nyelve – minden muszlim
– 1974. január 1-je óta az ENSZ egyik hivatalos nyelve.
– anyanyelvi beszélők: kb. 200 millió
– Észak –Afrikában (Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia) elszórtan élnek berber dialektusban beszélő kisebbségek, bár alapvető tudásuk van a helyi beszélt arab nyelvről, többnyire kétnyelvűek. A francia gyarmatosítás nyomán néhányuk háromnyelvű.
Irak: kurd (perzsához közel álló, indoeurópai)
Szudán: bantu
Szíria: arámi (néhány faluban)
Ezek a nyelvi kisebbségek őrzik az arab-iszlám hódítás előtti állapotokat.(7. század közepe)
– A arab uralom alól felszabaduló szomszédos területeken maradt arab „nyelvi törmelékek”:
Iráni Khuzistan tartomány (Arabistan)
Afganisztán: Balkh
Egykori Szovjetunió: Üzbegisztán
Dél-Törökörszág: Siirt
Dél-Szahara peremvidéke: É-Nigéria, Niger, Mali, Csád
Görögország, két falu Cipruson, Málta!
Hogyan állíthatjuk, hogy etnikailag különböző, és földrajzilag távol eső területeken „arabul” beszélnek?
– Az elkülönültség ellenére hatékony kommunikáció. KULLUH ’ARABI:Y = It is all Arabic.
– inkább politikai, kulturális kijelentés, mint nyelvészeti.

0.2 Az arab nyelv változatai
Minden anyanyelvi beszélő először a saját dialektusát tanulja meg. Minél távolabbi dialektusokat hasonlítunk össze, annál nagyobb különbségeket fedezhetünk fel.
Évtizedekig – sőt, ma sincs másképp – sokféle alkalom adódott a különböző dialektusokat beszélők érintkezésére. Pl.: Mekka; külföldi egyetemek: Egyiptom, Szíria, Irak; gazdaság
Mindennapos szembesülés azzal, hogy más dialektust beszélő, más szellemi háttérrel rendelkező emberekkel kell kommunikálni.

a) CLA (Classical Arabic): a kinyilatkoztatott Koránnak, isten szavának nyelve, ezért, állandó, megváltoztathatatlan, tökéletes.
– imádkozás, – Korán részleteinek megtanulása, recitálása, – gazdag, szegény, iskolázott, analfabéta: egyaránt ismeri, mindenki érti. Általa jelenthető ki az a tény, hogy az egymás számára egyébként érthetetlen dialektusú anyanyelvűek, mind ’arabul’ beszélnek.

b) MSA (Modern Standard Arabic) / MLA (Modern Literary Arabic)
– a klasszikus arab leszármazottja, szókincsében, kifejezéseiben megváltozott, egyesített, pánarab formája az arab nyelvnek.
– Leírt nyelv, televízió, politikai beszédek, oktatás
Az araboknál nincs szisztematikus terminológiai megkülönböztetés a kettő között: ?AL’ARABI:YATU LFUSHA = eloquent Arabic
Az MSA mindig ott van, mint egy nyelvi gyűjtőedény, amiből meríthetnek, mikor szükségük van egy-egy szóra, kifejezésre.
– néhány dialektusnak kifejezett presztízse van: Kairó, Damaszkusz
Az MSA a nyelve az írásnak, és a formális beszédnek,
az arab DIALEKTUS a hétköznapi kommunikációnak.

Chapter 1
Az arab történetének gyors áttekintése

– hosszú történelem: hatás a fejlődésére – mai nyelvi szituáció

1.1 Az arab, mint sémi nyelv
– sémi nyelvcsalád: ÉNY, ÉK, DNY > ’Levant’: modern Szíria, Libanon, Izrael, Jordánia egyes részei); Közép D Irak, az Arab-félsziget és Etiópia
Az arab a DNY-i ág része.
328.: Első írásos lelet: Nemarai sírkőfelirat (Szír sivatag)

1.2 Az arab az iszlám hajnalán
– 6-7. század, nomád törzsek Arábiában,
– szájhagyomány útján terjedő költészet; viszonylag késői korból van írásos lelet
– néhány nyelvész szerint kimutatható: összehasonlítva más akkori sémi nyelvekkel (pl. arámi) a pre-iszlám költészet CLA-ja a ragozás rendszerének magas kidolgozottságát, alaktani gazdagságot mutat. (vitatott!)
A nyelv, amit az arab törzsek elterjesztettek a Közel-Keleten és É-Afrikában a 7-8. században a hódítások során, a modern dialektusok alapját képezte.

1.2.1 Pre-iszlám költészet
Az egyetlen közvetlen bizonyíték az arab Muhammad (570-632) előtti nyelvi struktúrájára a szóban tovább hagyományozódó költészet, melynek első példányai a 6. század elején keletkeztek, és csupán a 8. század közepén kezdték el gyűjteni őket D-iraki nyelvészek: (Basra, Kufa) A versek (QASA:?ID ’odes’) általában rövidek (ritkán hosszabb, mint 120 sor)
– cél, ok: törzsi, elégia, panegyricus, szatíra
– nyelvi furcsaságok, különlegességek, archaizáló formák – mindegyik a szóbeli eredetre utal (homéroszi tradíció)
Az akkori nem poétikus nyelvhasználat (beszélt/írott) feltérképezésére nem használható forrásként, hiszen folyamatos változáson ment át a hagyományozódás során.
– a versekben található nyelvi különlegességek lehet, hogy az egyes törzseken belüli dialektusokra utalnak
– nehézség: a vers nem hétköznapi kommunikáció (más nyelvezet)

a) Versteegh, Fück hipotézise: a szóbeli költészet szintaktikailag és morfológiailag az akkori arab köznyelvvel, és a nem költészeti írott nyelvvel azonos. Pl.: esetvégződés ejtése
Sok nyelvész keresett fel a 9. századtól kezdve írástudatlan beduinokat, hogy bebizonyítsa: még mindig a nyelv ősi, eredeti formáját beszélik.

b) Zwettler cáfolata
Ha ez így van a 9. században, akkor két évszázaddal előtte is így kellett lennie.
– elmélet megdöntése: korai szerkezeti azonosság a poétikus és nem-poétikus arab között
– heterogén eredet
– társadalmilag elismert művészet, mely továbbörökítette az archaizmusokat
– nem azonosítható tehát akkori (7.sz. eleje) dialektussal, de Közép- és Kelet-Arábia nyelvéből gyökeredzik.
– ettől a nyugati része a félszigetnek kissé eltért: HEJAZ (Mohamed erről a területről származott!)
– fontos szerepet játszott a törzs életében

1.2.2 A Korán (QUR?A:N ’olvasás, recitálás’)
– a Koránnak köszönhetően kezdett el az arab nyelv a félszigeten kívül is terjedni
– azonos nyelvészeti problémák
– A muszlim hagyomány szerint Isten Mohamednek (610-632), a QURAYSH törzsbeli, 40 éves, írástudatlan mekkainak lett kinyilatkoztatva, Gabriel által.
M: ’Olvass!’ G: ’Nem tudok olvasni.’ Ez még egyszer megismétlődött, végül az angyal elmondott neki egy szúrát. (’S:URA of the blood-clot)
Extázis/ álomtalanság
– kinyilatkoztatások az elkövetkezendő 23 évben.
A prófétaság korai szakaszában (Mekka) eltérő karakter, mint később (Medina)

a) ritmusos próza, rövidség, (egy istenben való hit, és abban, hogy Mohamed az ő prófétája; Ítélet napja, stb.)
b) hosszabb, prózaibb, jogi, társadalmi, politikai kérdések – mai iszlám jog alapja
622: HIJRA: Mekkából Medinába, kis csoport követő
A Korán szövegeinek összegyűjtése és kanonizálása néhány évvel a Próféta halála után még nem készült el.
– muszlim recitátorok megölése, kis iszlám közösség veszélybe kerülése
A gyűjtés a még élő Korán recitátoroktól a YAMAAMA harc (633) után kezdődött, az első kalifa (iszlám közösség vezetője), ABUU BAKR idején, és folytatódott az elkövetkezendő 20 évben.
Abu Bakr utódai: ’UMAR IBN AL-KHATTAAB; ’UTHMAAN IBN ’AFFAAN:
651-re megváltozott a politikai helyzet: Szíria, Irak, Perzsia, Egyiptom meghódítása
– különböző Korán-olvasatok, vita a szent iratok lényegéről – el akarták dönteni egyszer és mindenkorra
A 3. kalifa: ’UTHMAAN IBN ’AFFAAN idején (7.sz. közepe) A Korán gyűjtése befejeződött, és az egész birodalomban elterjesztették azzal az utasítással, hogy minden Korán, ami nem egyezik vele, elégetendő.
– A Korán a másik forrás – a korai költészeten kívül – az arab nyelv középkor előtti állapotára.
– éles különbségek közöttük:

a) Korán: írott, ritmusos próza, metrikai rendszeresség hiánya, a versegységek végén: végső ’pausal’ mássalhangzó; ?A:YA (= vers) egyszerűsége

b) vers: végső mgh; profán világ; impresszionizmus, sorok érzelmi sűrűsége, tömöttsége; a szórend változtathatósága; gyakran misztikus szókincs, szerzője mágikus tulajdonságokkal bír; verstani tradíciók követése
– „Az arab nyelvet tanulók könnyebbnek találják a Korán, mint a versek megértését.”
– bár más célból, de mindegyik emelkedett előadásmódot igényel
A költészet nyelve a 7. század végére egy sajátos nyelvvé alakult (CLA= ’ARABI:YA). Archaikussága révén különíthető el a beszélt nyelvtől.
Morfológiailag a Korán nyelve majdnem teljesen egyezik a nyugati (Hejaz) területek költőinek nyelvezetével, és szintaktikailag is van néhány bizonyíték nyugati hatásról.
Valószínűleg Mohamed egy már létező arab-típust választott, mely ismerős volt követőinek, de nem volt egészen az ő nyelvjárása.
– fontos a végső rövid mgh-k ejtése, intonáció, mondathangsúly stb. recitálás közben – alany összekeverése a tárggyal, stb. Még akkor is ki kell mondani, ha nélküle is egyértelmű, hiszen a Próféta szavának érthetősége nem függhet ettől.

1.2.3 A modern beduin dialektusok
– a modern dialektusok, ahol a TANWI:N (főnév határozatlanságának jelölése) felbukkan, mindig ’beduinok’, soha nem ’városiak’
– legkonzervatívabb (megtartás!) Közép- és Kelet-Arábia
– többször előfordul formális kifejezéseknél pl. közmondások, versek stb.
A dialektusokban használt tanwi:n eltérő lehet.: -in; -an; -un; -an; -in CLA-ban.
Összefoglalva, feltételezik, hogy a modern tanwi:n a 10., talán már a 7. században is használt beszélt arab nyelv továbbélése a legkonzervatívabb modern dialektusokban.

1.2.4
Az iszlám hódítás idején az arábiai nyelvi helyzet:
Fő hasadás Arábia nyugati (Hejaz) valamint közép és keleti része (Najd – költészet nyelvi alapja) között.
– a korabeli beszélt arab nyelvről nincs közvetlen bizonyítékunk, de valószínűleg kisebb morfológia és szintaktikai különbségek voltak közöttük.

1.3 Az arab nyelv térhódítása
– 7. század második fele: egy arab-iszlám birodalom kiépítésének kezdete – 8.század elejére: Spanyolországtól Perzsiáig
– kölcsönös nyelvi impressziók

1.3.1 A nyelvi szituáció a hódítások előestéjén

1.3.1.1 Szíria (ASSA:M)
– ma modern Szíria, Libanon, Izrael, Jordánia
– az arab hódítás előtt több évszázados bizánci uralom
– hellenizáció hatása: görögül beszélő hivatalnokok, kereskedők
– földművesek: az arámi különböző dialektusai
– nomád arab törzsek: legeltetés a városokhoz közel; helyi kereskedőkkel való kapcsolat; Bekaa völgy (ma Izrael része): letelepedett arab törzsek
Segítette az arab terjedését: /térkép: 16.oldal/
a) több évszázados kereskedelmi kapcsolat (arámi-arab – közös sémi gyökerek – az arab elfogadása a hódítókkal való közös nyelvként)
b) keresztény arabok, kevert közösségek, bizonyos fokú kétnyelvűség
c) görög kultúra ’bukása’

1.3.1.2 Irak
Hasonló helyzet, mint Szíriában
– a moder Irak alapja: Mezopotámia
– határok: perzsa Szasszanida Birodalom; Zagrosz-hegy; sivatagban: arab törzsek
– lakosság: vidéki, keresztények, zsidók, zoroasztriánusok
– Pahlavi (Old Persian)

1.3.1.3 Egyiptom
– soknyelvűség
– éles határvonalak a társadalmon belül:
a) Nílus-völgy, Delta-vidék földműves lakossága (többség)

c) ugyanitt: városi lakosság (fv.: Alexandria)
d) a megművelhető földterületek szegélye: Sínai-félsziget, Vörös-tenger partja: keresztény, koptul beszélő lakosság
A hódítás idején már vannak arab közösségek (Sinai, Sharqiya, Qena)
A hódítás után is jelentős ideig a kopt maradt a többség beszélt nyelve, valamint koptot használtak a liturgikus, és az adminisztratív nyelvben is (a görög mellett!)

1.3.1.4. Észak-Afrika
– Egyiptomhoz és Szíriához hasonlóan, névlegesen, bizánci fennhatóság alatt állt.
– berber törzsek – berberül beszélő lakosság – hegyi berberek: az arabizáció és iszlamizáció ellenére a mai napig megőrizték kulturális és nyelvi identitásukat.

1.3.2 A hódítás korai nyelvi eredményei
Bár a 8. század elejére az birodalom Spanyolországtól Perzsiáig terjedt, a soknyelvű terület arabizációja fokozatosan lezajló folyamat eredménye.

1.3.2.1 A pidzsinizáció hipotézise
Versteegh: elképzelés, hogy az arab, amit a törzsek magukkal hoztak Arábiából (bármilyen fajta is volt – Versteegh szerint azonos a költészet ’arabi:ya-jával) pidzsinizáción ment keresztül. A meghódított területek lakosságával a hódítók olyan nyelven beszéltek, ami sem arab, sem a helyiek anyanyelve nem volt, hanem egy bizonyos pidzsin, a kettő keveréke. Idővel ez a pidzsin ’creole’-lá válhat – születéstől fogva beszélt nyelv – mivel a hódítók és leszármazottaik vegyes házasságokat kötnek a helyi nőkkel. – ’creolised Arabic’, mint első nyelv

Az arab irodalom nem árulkodik a hódítás társadalmi és politikai következményeiről, sem bármiféle pidzsinizációról, kreolizációról, és későbbi dekreolizációról. Igaz, alkalmanként beszél a helyiek előforduló nyelvtani hibáiról.
LAHN (h alatt pont) AL’A:MMA = az egyszerű emberek sítlushibái
– Az ’arabi:ya nyelvtana csak a 8. század végén lett szabályozva
– A közvetlen bizonyítékok a nem irodalmi arab struktúrájáról az iszlám korai századaiban: kancelláriai dokumentumok, szerződések, személyes levelek, számlák; Egyiptom, Szíria: megbízható datálás: 800-ból valók. Nyelvészetileg Hopkins elemezte őket.
Óriási jelentőség:

a) írott anyag, mielőtt még bármiféle nyelvtan lett volna megállapítva

b) nem irodalmi forrás – mindennapos nyelvi használat

c) nagy mennyiségű
helyesírás: hiányzó diakritikus jelek – valószínűleg eltérő kiejtések
Hopkins: „ majdnem minden esetben eltér CLA-tól,… kétségkívül Middle Arabic irányába megy el, tipológiailag rokon a legtöbb modern dialektussal… ez a tény arról árulkodik, hogy a mai hétköznapi arab (dialektusok) használata mélyen gyökeredzik.”
– A nagy mennyiségű, datálható leletet nehéz a pidzsinizáció elméletével összeegyeztetni.
– 640-800: nyelvi űr
– 8-9. század fordulója: A beszélt és nem-irodalmi írott arab hasonlít hozzám bár nem azonos azzal az arabbal, amit később úgy hívnak: ’klasszikus arab’ – dokumentált középkori: Middle Arabic, ami modern városi dialektusok alapja
A 800-tól kezdődő 12 százados fejlődés alatt nem volt semmilyen kizökkenés, vagy változás, inkább egy hosszú fejlődés a mai helyzet eléréséig.
A pidzsinizáció mindig valamilyen drasztikus visszaeséssel, szerkezeti egyszerűsödéssel jár.
Modern példa: Dél-Szudán: arab-pidzsin, mely az egyiptomi dialektuson alapszik. Fonológiája: poszt-veláris hangok eltűnése ( ﻍ ; ء; h:pont alatta:-)
– A pidzsin a kommunikációra való törekvés eredménye a nyelvközösség ( főleg arámi, kopt, berber) és a kívülálló (arab) között.
– feltevés: kopt-arab, berber-arab stb.: egymástól eltérő pidzsinek, eltérő kreolok – ezek lennének az alapok? Később dekreolizálódnak? (Versteegh) – a nyelvészeti tények ellentmondanak a hipotézisnek
/ 48.jegyzet: az egyetlen középkori arab pidzsinről való jelentés: 1982-ben, Egyiptomban látott napvilágot. A spanyol-arab földrajztudós: AL-BAKRII kézirata (7. század közepe) a mauritániai Maridi városának fekete lakosairól/
– valójában a dialektusok mind ugyanolyan módon térnek el a CLA-tól. (mai napig tipológiai hasonlóság)
– A hódítások utáni első századokban a lakosság körében kevesen tudtak írni-olvasni, a hódítókat is beleértve. Csak egy szűk rétegnek volt szükséges. Pl: adógyűjtés, egyéb adminisztráció /51.jegyzet/
▪ Korán iskolák alapítása (KUTTA:B) /52.jegyzet/
▪ későbbi emigráció a Félszigetről – ’tiszta’ arab beáramlása a nyelvi olvasztótégelybe /53.jegyzet/
– valószínű, hogy a hódítóktól az arabot, mint idegen nyelvet tanulták, szerkezeti rombolás nélkül
– a helyi vezetést meghagyták: ez a hivatalnoki réteg nyilvánvalóan írástudó volt, Egyiptomban és Irakban kétnyelvű: görög/ perzsa; Szíriában görög
– lehetséges, hogy közvetlenül a hódítás után az egy nyelven beszélő kereskedők, farmerek az érkezőkkel való kereskedelemre törekedtek, így kialakult egy bizonyos fajta természetes keveredés a kommunikáció során, de a városban bizonyos, hogy úgy beszéltek arabul (talán olyan helyiek segítségével, akik tudtak arabul), ahogy az araboktól hallották.

1.3.2.2 Arabizáció az egyes területeken
a) Egyiptom
– kopt vezetők meghagyása – az adó bizánci alapjai
– nincs szervezett térítés
– iszlám első százada: 8 millió kopt, 80 000 arab(Fustaat-ban)
– 8. sz. eleje: az arab kezd dominálni az írott dokumentumokban a kopt és a görög helyett. – beáramlás Arábiából; szélesebb körű társadalmi kapcsolatok, vegyes házasságok
– iszlamizáció folyamata (vidéken sokkal lassabb) / 1673: egyes falvakban még mindig koptul beszélnek/
b) Szíria
– kevésbé dokumentált
– nagyobb számú görög lakosság, Egyiptomhoz hasonlóan jóval kevesebb az arabok száma (kb. 40 000); és nincs térítés a 8-9. századig
– arab telepesek: Damaszkusz, Aleppo, Jeruzsálem
632: Yarmouk csata
750: az Omayyad-dinasztia hanyatlása után arab betelepülés
– falvak: arámi
– városok: Arab, arámi, görög – a különböző etnikai csoportok között az arab lett a ’lingua franca’, az arámi visszaszorult: zsidó lakosság liturgikus nyelve
– keresztény arab törzsek már a hódítás előtt (arab használata vallási szövegekben is)
– a legjobb ellenpélda a pidzsinizáció hipotézisére az arab-arámi hasonlóság miatt, mely a közös gyökerekből adódik
Arab-arámi kétnyelvűség: a városon kívül sokáig tartotta magát: arámi használata otthon és más arámiul beszélőkkel, arab használata nyilvános helyeken.
Az arab presztízse (’lingua franca’!), s a tény, hogy az iszlám szent nyelve – arámi kiszorulás
d) Irak
– hosszútávon: teljes arabizáció (akárcsak Szíria)
– kevés keresztény arab törzs, a lakosság nagy része arámiul beszélő keresztény vagy zsidó, + pahlavit beszélő vidéki szasszanida nemesség
– szintén az adó miatt főként nincs erőszakos térítés
– Szíriával ellentétben Arábia egész területéről közvetlenül a hódítás után nagyszámú arab betelepülés, új – teljesen arab városok- alapítása:
KUFA (Közép-Irak) és BASRA (Dél-Irak)
– hamar az arab válik dominánssá: ’lingua franca’
– iszlám: politikai, gazdasági motiváció
(hegyvidéki kurd törzsek: iszlám felvétele, de a mai napig nyelvi kisebbség)
d) Észak-Afrika
– Bizánc
– független berber törzsek, néhány katolizált
– miután mindenhol sikerült meggyőzni a berber törzseket az iszlámhoz és az arabokhoz való csatlakozásról, csak azután vált elképzelhetővé a harc felvétele Bizánccal
Legelső áttért törzsek: Tripolitania, Tunézia, Marokkó – névleges, csak a politikai hatalom stabilitásának elérése után kezdődött meg a szisztematikus térítés ( 717-720)
(hegyvidéki berber törzsek: iszlám felvétele, de a mai napig nyelvi kisebbség)
– a beáramló arabok nem csak a városokban telepedtek le – jelentős nyelvészetileg: arab gyors terjedése
Összegzés: ▪ Hódítás előtti kapcsolat az arabokkal
– Észak-Afrika kivételével mindenhol megjelentek a perifériákon több évszázadon át
▪ Iszlám
– a legkevésbé jelentős
▪ Urbanizáció
– a hódítók városokat alapítottak és foglaltak el – többnyelvűség
– vidéki lakosság: ellenállóbb
▪ Migráció, asszimiláció
– kisebb hódító seregek; – Arábiából való törzsi beáramlás frissítő hatása

1.4 Modern dialektusok, MSA fejlődése
a) Törzsi dialektusok: Old Arabic = OA
b) ’arabi:ya: pre-iszlám költészet, Korán
Legfőbb különbség: a 7. század végén valószínűleg az OA kezdte elveszíteni a végződéseket. Ebben szerepet játszott az, hogy hogyan tanulták meg a meghódított területeken.
– fennmaradt szövegek ezekről a területekről
– más használat: keresztény, muszlim, zsidó / hétköznapi szituáció, irodalom, vallás
– Kufa, Basra: Irak, Abbaszida-dinasztia (850-1258), nyelvészek tevékenysége kezdetét veszi
IBN KHALDUUN (14.sz.):
„ Az arabok elhagyták a Hejaz-területet, nem arabokkal kerültek kontaktusba… a művelt emberek féltek, hogy a Korán és a hagyományok többé nem lesznek érthetőek az emberek számára.”
– az általános normák kodifikációja a második jelentős lépés, a Korán kanonizálása után, a muszlim közösség összekapcsolására
’arabi:ya első nyelvtana: 8. század vége: AL-KHALIL, és perzsa, muszlim tanítványa: SIBAWAYHI
– az iszlám jog alapjai – a Korán és a Próféta lejegyzett mondásai alapján – olyan nyelvi jelenségeket tartalmaznak, amik örökérvényűek
– ?I’RA:B = esetvégződések a főnevek és igék végén
– A hellén kultúra iránti érdeklődés – fordítások
Az akkor alapított Baghdadban: fordítóiskola: görög, szír munkák, főként tudományosak
– hiányzó terminológia!!! (filozófia, orvosságok)
– egyre szélesebb körű igény a fordításokra, de nincs segítség, hogy mi alapján ültessék át az egyes kifejezéseket az arab nyelvbe
– (955: a földrajztudós, AL-MUQADDASI összegyűjti a birodalom különböző részein, különböző műveltségű emberek által használt arab dialektusok közötti különbségeket – fonológia, szókincs, grammatika
– Arab irodalmon belül is széles skála:
1122: BASRAN AL-HARIRI (maqa:ma:t): ritkán használt szavak, archaizmus, csak a kor elitje számára érthető
1253: BAHA’ Al-DIN ZUHAYR: kevésbé formális stb.
A skála folytatódik egészen BANI HILAL-ig, ’ANTAR-ig, akik az alacsonyabb társadalmi osztályokat célozták meg.
Tehát, a 13.század közepére a nyelvi helyzet eléggé összetetté válik.
A beszélt arab nyelv az egész birodalom területén eltéréseket mutat földrajzi és társadalmi szempontból egyaránt, és ez a szociolingvisztikai helyzet a 19. század elejéig tartotta magát, egészen addig, amíg az arab világ először szoros kapcsolatba nem került Európával.
– török: katonai, mezőgazdasági, helyi adminisztrációs stb. szavak, kifejezések átvétele – az ’arabi:ya lefektetett szabályaira természetes nincs hatással
– Szíria, Libanon: a keresztények a 17 század óta kapcsolatban vannak Európával (pápaság)
– Egyiptom: 1798: Napóleon legyőzi a memeluk törököket Alexandriában (1801-ig francia uralom) – politikai változások: a török szultán által küldött (franciák ellen harcoló) sereg vezetője a fiatal albán: MAHAMMAD ALI – 1807: Egyiptom pasája; az elkövetkező 145 évben ők vezették az országot (1952. július 23)
– M.A. missziók Franciaországba, és Európa más területeire, tájékozódás a modern oktatásról, jogról, mezőgazdaságról stb. – zatérés – szókincshiány!
– hosszú távú redszert kellene kialakítani az új szavak átemelésére
1836: Kairó: School of Languages (35.o, ha valakit a pontos helyesírás érdekel)
Egyiptom hivatalos lapja: AL-WAQA’I’ AL-MISRIYA
(RIFA’ A RAFI’ AL-TAHTAWI jelentősége)
– bizonyos fajta írott arab nyelv
Az arab, mint az egység szimbóluma:
RASHID RIDA (1865-1935):
„A vallás védte a nyelvet és a nyelv védte a vallást…minden muszlim nyelve.”
1836: Egyiptom egyetlen hivatalos nyelve (előtte a török is)
– Angol, francia, német, görög: továbbra is használatos speciális szavak esetében, a modern arab terminológia szegénysége miatt
1882: az angolok elfoglalják Egyiptomot
1898: az angol a hivatalos nyelv
Egyiptom (1921), Szíria (1932): Akadémia alapítása a nyelvészeti problémák megoldására
– ’ARABI:YA : az egyetlen ’igaz’ változata az arabnak, a beszélt dialektusok hamisak
– a nyelvújítás csakis az analógia (QIYA:S) elve alapján történhet (alap: konzervatív nyelvészeti tradíció)
– szavak pl. mikroszkóp, hangosbemondó, propeller stb.
Akadémiák munkája: a nyelvközösség van amit befogadott, van amit nem.
Ok: voltak szavak, amik már benn voltak a köztudatban, ezeket nem váltották fel másra, vagy egyszerűen nem fogadták el a felkínált archaikus kifejezést
Hogyan lehetne modernizálni úgy, hogy az egyszerű emberek is elfogadják?
(- háttér: egyes területeken 90 % az analfabéták aránya)
a) A morfológiai és szintaktikai bonyolultság oldása – könnyített ’arabi:ya, ami közelebb áll a beszélt dialektusokhoz /92.jegyzet/
b) Dialektus használata az ’arabi:ya helyett
– mindegyik szemben állt a „cultural history”val

1.5 A jelenlegi nyelvi helyzet
Az arab ’demokratizációja’ a 20. század második felében történt, de nem
Nyelvi akadémiák, vagy központi rendeletek következtében, hanem természetes úton.
MSA-ra hatás:
– oktatás, analfabetizmus csökkenése
– fordítások – idegen frazeológiák, szavak
– nemzetközi média
MSA és regionális dialektus keveredése – egyes társadalmi rétegeknél – más-más arányban. – kommunikáció
– MSA oktatása az iskolában: tananyag: MSA-n
– Média: anélkül, hogy a néző, hallgató tudna róla, az MSA szavai, kifejezései, kiejtése beléivódik, és helyettesít beszédében bizonyos elemeket
– Lakosság vándorlása – különbségek egy generáción belül is
a) tanulatlan, idősebb generáció: hajlamosabb csak a saját dialektusát használni
b) fiatalabb generáció: iskola: MSA – otthonról hozott dialektusát (melynek az adott helyen presztízse van) szintén tudja
– minden modern arab nemzetállamban a főváros nyelve a mérvadó, mint standard.
Miről beszélünk, kinek, milyen körülmények között. Pl.:
a) Nyomtatott formában nem megjelenő, televízió műsor bizonyos problémákról, minden néző uo. nemzetiségű: nemzeti dialektus
b) Hírek, vallási műsorok: csak a ’beszélt MSA’ elfogadott
c) Politikai karikatúrák, gyermekműsorok: írott dialektus

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: