Az indoeurópaiak vallása

Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története I., Osiris, Bp., 1998, VIII. fejezet, Az indoeurópaiak vallása. A védikus istenek. 165-188; 61-71 paragrafusok

61. Az indoeurópaiak őstörténete
– Kre. 23oo 19oo között Görögországban, Kis-Ázsiában, Mezopotámiában jelennek meg és foztogatnak; Tróját 23oo k., majd Beycesultant, Tarszosz, és kb 3oo anatóliai helységet
– a dokumentumok hettita, luvi, mitanni néven említik egyes csoportjaikat
– 12oo k. behatolnak az Indus és a Gangesz síkságára, az irániak megtelepednek Perzsiában, Görögország és a környező szigetek már indoeuróaiak (továbbiakban ieu)
– a nyelvi-kult terjeszkedés csak a Kru XIX. sz-ban ér véget, nem ismerünk egyetlen hasonló példát sem erre
– őshaza-elméletek: Észak-, Közép-Európa, Oroszország, Közép-Ázsia, Kárpátok, Kaukázus; ma kb. egyetértenek abban, h a Fekete-tenger északi partvidéke, a Kárpátok és Kaukázus között, V-III ée. ún. kurgán-kultúra (halomsíros), amely 4ooo-35oo k nyugati irányban terjeszkedett a Tiszáig
– 35oo-3ooo k Közép-Európa, Balkán-fsz, Transzkaukázus, III. ée. Észak-Európa, Égei-t, Földközi-t keleti partvidéke (ld. Marija Gimbutas kutatásai)
– az indoeurópai kultúra eredete az újkőkorba, vagy talán az átmeneti kőkorba nyúlik vissza
– a közös szókincs mutatja, hogy az ieu-ak ismerték a földművelést, tenyésztettek szarvasmarhát, ismerték a vad vagy házisasított lovat
– inkább pásztorkodó gazdaság, de ismerik a földművelést
– nomád pásztorkodás, patriarchális társadalom, fosztogatásra való hajlam, hódító katonai szerveződés
– nagy társadalmi különbségek (tumulusok vs. szegényebb nyughelyek)
– korán meg kellett ismerkedniük a heterogén, sőt teljesen ellentétes vallási irányzatok együttélléséből fakadó szellemi feszültségekkel

62. Az első pantheon és a közös vallási szókincs
– deiwos: ég; ld. lat. deus, szansz.déva, iráni div, litv diewas, oger. tivar; főistenek: Djausz, Zeusz, Jupiter
– isten eszméje közösnek mutatkozik az égi szentséggel, fény, transzcendencia, magasság, kiterjesztve az uralkodó teremtőerő eszméjével, kozmogónia, apaság
– az ég istene atya: ind Djauszpitar, Zeusz Patér, illír Daipatures, Jupiter, szkítha Zeusz-Papaiosz, thrák-frígiai Zeusz-Papposz
– több istent a mennydörgés nevvel írnak le: germ. Donar, Thór, kelta Tanaris, balti Perkunas, proto-szláv Perun
– valszeg az ég istene már az ieu korban a viharisten fölé kerekedett
– tűz tisztelete jellemző, a villám okozta tűz égi eredetű
– Agni: lat. ignis, litv ugnis, oszláv ogni
– napisten meghatározó szerepet játszik: védikus Szúrja, Héliosz, germ. sauil, szláv szolnce
– *GH’EM – föld, életerő, az éggel szemben áll, a Földanya vallási eszméje későbbi
– másik kozmikus elem a szél: litv Wejopatis, iráni Vaju, ind Váju
– áldozat, a szó és ének vallásos értéke, megszentelik a teret és kozmikussá teszik azokat a területeket, ahol megtelepedtek, a világ időnkénti megújítása, nem építenek szentélyeket, az írás használatának tilalma (!!!)
– hiányzik a szent fogalma az ieu nyelvekben, illetve egyes nyelvek két szóval is rendelkeznek: avesztai: szpenta-jaozdata, gót: hail-weih, latin sacer-sanctus, gör hierosz-hágiosz; kétarcú fogalmat feltételez – vö. Janus; pozitív és negatív tartalom: isteni jelenléttel töltött, és az, amivel az embernek tilos kapcsolatba lépnie

63. A háromosztatú indoeurópai ideológia
– himnuszok, rítusszövegek, epikus költészet, theológiai komm., népmondák, történeti művek, kései hagyományok
– három osztatú társadalom: papok, harcosok, köznép; ennek háromosztatú pantheon felel meg
– Varuna, Mitra, Indra; ue. megtalálhatóa hettitknál és egy mitanni főnök szerződésében
– az Aveszta ugyanilyen módon különbözteti meg a papokat: átha.ra; harcosokat: rathaé-star; állattenyésztő földműveseket: vásztrjó.fsujant; Iránban ez nem szilárdul kasztrendszerré
– kelták: druidák, flaith (katonai ariszt), bo airig (szabadok, akiknek bó-juk, aka. szarvasmarhájuk van)
– Odin-Thór-Frey
– Romulus, király – Lucumo, etruszk haditechnikus – Tatius, gazdaság, asszonyok, szabinok
– Varuna-Mitra páros: mágikus és bírói aspektus
– kétosztatúság Rómában: Lupercus-papok és a flamines; Romulus és Numa, Jupiter két kultusza
– az ideológiai sík nem egyezik: rómaiak történelmien és nemzetien, az indiaiak meseszerűen és kozmikusn gondolkodnak (G. Dumezil)

64. Az árják Indiában
– indo-iráni törzsek közös korszakában avesztai airja, szansz. árja szóval nevezik meg magukat (nemes ember)
– II. ée elején behatolnak Indiáa, négy-öt évszázaddal később elfoglalták a Hét Folyó vidékét (Pandzsáb)
– a védikus szövegek említik a harcokat a dásza vagy daszju nép ellen (az Indus-völgyi civ. továbbvivői?), és a pani népet
– A Rig-Véda (RV) szövegeiben a dásza = rabszolga, jelezve sorsukat; egy részük beilleszkedett a kasztrendszer magasabb rétegeibe
– a védiukus szanszkritben van egy fonémasor, amely egyetlen más ieu nyelvben sincs meg, és számos nem árja szó
– földművelés, pásztorkodás, a jószág volt a pénz
– ló csak háborúskodásra és királyi szertartások céljára
– a törzseket katonai vezetők – rádzsák – irányították
– megszilárdul a kasztrendszer; varna: szín
– részegítő italok: szóma, szura (ennek nincs kultikus jelentősége)
– árja törzsek közötti összecsapások; ellenség démonizálása
– az új területet egy Agni szentelt oltárral (tűzoltár) törvényesítették (káoszból rend)
– az istennők, noha vannak, nem játszanak komoly szerepet
– az indiai Nagy Istennő kultusza nem ieu
– egy papi elit vallásos elképzeléseit tükrözik az írott források, a népi vallásosság más (nincsenek források)

65. Varuna, az ősistenség: Dévák és Aszurák
– Djausz már eltűnik a védikus pantheonból; dii otiosi
– helyét Varuna vette át, uralkodó isten
– Varuna címe az aszura, de más istenek is viselték, pl. Agni;
– az aszurák a legősibb istencslád, akik szembekerülnek a dévákkal – másik istencsalád
– a Bráhamnák részletesen taglalják ezt az összecsapást
– Agni, Indra meghívására, elhagyta az aszurákat, akik nem rendelkeztek áldozattal
– a dévák elvették az aszuráktól az áldozati igét
– ezt a győzelmet azonosítják Indra győzelmével a dászjuk felett
– az aszurákat avrázslóként tisztelik sé a súdrákkal azonosítják
– az aszurák kora megelőzi a dévák korát

66. Varuna: Egyetemes Király és „varázsló”; és „májá”
– védikus szövegek Varunát uralkodó istenként mutatják be
– mindenütt látható, legyőzhetetlen, ezerszemű (csillagok), rettentő fenség, béklyók ura, távolról is megbéklyózza áldozatait, de ki is tudja őket szabadítani
– Varunához két olyan fogalom kötődik, amire nagy jövő vár: a rita és a májá
– rita az alkalmazkodni gyökből bef. mn. igenév., világ rendje; kozmikus, liturgikus, erkölcsi
– a teremtés a ritával összhangban valósul meg, az istenek a rita szerint cselekednek, a rta vezérli a kozmikus rítusokat, az erkölcsi cselekvést, kormányozza a kultuszt
– Varuna, aki a rita házába emelkedett, egyedül ő állítja helyre a bűn miatt csorbát szenvedett rendet
– Varuna a májához is különleges módon kötődik
– májá: változni tőből; a májá: „a jó működést leromboló vagy tagadó változást, a démonikus, illetve csalárd változást és az átalakulás átalakulását jelenti” (G. Dumézil)
– jó és rossz májá
– harci máják, ellenmáják: Indra alkalmazza a démonokkal szemben
– formákat és lényegeket teremtő májá: Varuna kiváltsága; a ritát magukba foglaló jelenségek a májá következményei
– RV-ban található jelentése: szándékos változtatás, átalakítás, mágikus vagy démoni átalakulás
– kezdettől fogva kétértelmű fogalom, így jelentheti később a káprázatot
– démoni átalakulás és Varuna alkotóereje egyszerre
– Varuna megdöbbentően közel áll a Vritra sárkányhoz: mindketten kapcsolatban állnak a vizekkel, elsősorban a foglyul ejtett Vizekkel (RV IX,73,3)

67. Kígyók és istenek. Mitra, Arjaman, Aditi
– ellentétek egysége
– Varuna – Vritra sárkány
– Agni – dühös kígyó (RV I, 79, 1)
– Ahi Budhnya kígyó az látható módo, ami Agni láthatatlan módon (Aitaréja bráhmana III, 36)
– Szóma isten úhganúgy, mint Ahi, kicsusszan régi bőréből (RV IX, 86, 44)
– az áditják eredetileg kígyók, de szert tettek a halhatatlanságra (levetették régi bőrüket, legyőzték a halált)
– az aszurák és a dévák Pradzsápati gyermekei, az egymással szemben álló lények közös őstől való leszármazása (őseredeti egység) kedvelt téma
– Mitra: jó szándékú bírói és papi szerep
– ő a megszemélyesített szerződés, mint a perzsa Avesztában Mithra
– Mitra-Varuna páros, antagonisztikus pár és egymást kiegészító ellentét ősképe lesz

68. Indra, a harcos és démiurgosz
– a RV-ban Indra a legnépszerűbb isten
– hős, a harcosok példaképe, a dászjuk legyőzője
– démiurgosz és megtermékenyítő
– segítőtársai a marutok (az indiai ifjú harcosainak képei)
– alapmítosza elmeséli harcát Vritrával
– a kígyó-sárkány elleni küzdelem meglehetősen elterjedt mitológiai téma: Ré és Apóphisz, Ninurta és Aszag, Marduk és Tiámat, hett. Viharisten és Illujankas, Zeusz és Tüphón, Tharétaona és a háromfejű sárkány, Adzsi-Daháka (iráni), népmesék; a mitoszokban a hős kezdetben menekül
– Vritra elleni győzelemben: vihar keltette eső, a nap győzelme a hideg felett (a hideg „rabul ejtette a vizeket” – jégkorszak emléke???)
– Indra természetéből magyarázható, hogy az erőszak sarjasztja az életet (€démiurgosz és termékenyséfelelős)
– isteni kettős egség, kétarcúság – a lehgvégső valóság hermeneutikája

69. Agni, az istenek áldozópapja: szentséges tűz, fény, értelem
– házi tűz kultkus szerepe
– Agni Djausz fia (RV I, 26, 1o)
– Átar Ahuramazdá fia (Jaszna 2, 12)
– az égben születik, ahonnan villám képében száll alá
– Agni legfőképpen az áldozópap őstípusa
– ő a ház ura, elűzi a homályt, távol tartja a démonokat, megóva betegségektől, véd a bűbájosság ellen
– az Agnival való kapcsolat meghittebb, mint a többi istennel
– nincs említésre méltó mitológiája
– Mátarisván története, aki lehozta a tüzet az égből
– Agni kiváló látnoki és értlemi képességekkel rendelkező risi
– már a védikus korban a tédzsasszal (fény, tüzes enegria, ragyogás, természetfeletti hatalom, hatékonyság, fenség) azonosítják

70. Szóma isten és a „halhatatlanság” itala
– a védikus pantheon harmadik tagja
– a RV egy teljes könyve, a IX. a szómának van szentekve (Aveszta – haoma)
– a rituális valóságot még nehezebb elválasztani az istentől, mint Agni esetében
– a szóma serkenti a gondolkodást, fölébreszti a harcos bátorságát, növeli a nemi élénkséget, meggyógyítja a betegségeket
– amikor a papok és istenek közösen isszák, közelebb viszo egymáshoz az Eget és a Földet
– a szabadság élményét adja, egy, végtelenül meghosszabbodott, teljes élet bizonyosságát

71. A védikus kor két Nagy Istene: Rudra-Siva és Visnu
– a védikus kor istenei vagy dii otiosi lesznek, vagy páratlan jelentőségre tesznek szert, mint pl. Rudra-Siva és Visnu
– a védikus pantheonban még szerény helyet foglalnak el
– a klasszikus korban Nagy Istenek
– Visnu „három lépéssel lépte át a teret, a harmadikkal elérte az istenek lakhelyét” (RV I, 155, 6), az áldozó pedig rituálisan utánozza a három lépést, hasonul az istenekhez és eléri az eget
– Visnu: határtalan térbeli kiterjedés, az életet hirdető jóság és mindenható energia, a világot tartó kozmikus tengely (ld. axix mundi – Eliade: A szent és a profán)
– csak az Upanisádok dícsőítik monotheista lényegű istenként
– Rudra ellentétes típusú istenség
– nincs barátja az istenek között, démoni örjöngésével rettegésben tart, betegségekkel és csapásokkal tizedel
– míg az istenek keleten élnek, addig Rudra északon (Himalája, ld. tibeti démonikus pantheon)
– ki van rekesztve a szómaáldozatból, és csak olyan ételáldozatokat kap, amiket a földre vetnek
– nevezik Sívának (a kecses), Harának (a romboló), Samkarának (üdvös), Mahádévának (nagy isten)
– jelképezi mindazt, ami zűrzavaros, félelmet kető, de titokzatos varázsa jótékony célokra is irányulhat: ő az orvosok orvosa

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: