Vizsgatételek I. – arab nyelvészet1

Tételek az arab írás történetéhez
Dévényi-Iványi: Kiszáradt a toll

1. A sémi betűírások felosztása
ókánaáni
– óarab – délarab – etióp

– archaikus görög
1. görög
2. latin

– óhéber – szamaritánus

– arámi
1. nabati – arab
2. héber
3. szeleukida
o palmyrai
o szír
4. mezopotámiai
o mandeus
o hatrai

2. A ókánaáni betűírás
– Sínai-fsz, Palesztina, az eur. betűírások őse, ókánaáni mássalhangzós
– eredete valszeg a hieroglífákra megy vissza
– Szerébit el-Hadim: 19o5, Hathor-templom
– ugariti írás, mezopotámiai ékírás hatására, ábc-sorrend
– XII. sz-ra betűk, elvesztik piktogramatikus jellegzetességüket

3. Az ókánaáni betűírás kialakulásának főbb jellegzetességei
– olyan kánaáni nyelvet beszélők alakították ki, akik ismerték a hieroglífákat, kb. 17oo k.
– kezdetben 27, majd 22 mássalhangzó
– piktografikus jelek, akrofón értékkel, majd ezekből betűk
– változó írásirány, a függőlege irány 11oo k. tűnik el

4. A dél-arab írás
– VIII. sz. dél-arab feliratok
– kiválás kb. 13oo k.
– északi törzsek (Szamúd, Lihján, Szafa) is átveszik – musznad (alátámasztott) írás
– ebből alakul ki az etióp írás, ami magánhangzót is jelöl

5. Az óhéber írás
– IX. sz. közepétől
– jelölni kezdték a hosszú magánhangzókat
– VIII. sz. végéegesen kialakult, és nem változott a babiloni fogságig
– szamaritánusok használják utána

6. Az arámi írás
– Szíria területén élő arámi törzsek XI-X
– Hamat (Hamá, Szíria)
– az újasszír birodalom kommunikációs nyelve, majd az akhaimenida birodalomban is
– kurzív lesz
– 331 után helyét átveszi a görög

7. A héber kvadrátírás
– a bab. fogságból visszatérő zsidók nyelve a palesztinai-arám
– az arámiból alakul ki a héber kvadrát-írás

8. A palmymai írás
– az arámi leszármazottja
– a selyemút mentén a Szíriai sivatagban, félnomád arabok
– kőbe vésett monumentális és papirusztekercsekre ill. pergamenre írott kurzív

9. A szír írás
– feltehetőleh a palmyraiból
– szeleukida államban élő szírek írása 25o-1oo k.
– keresztény egyházi irodalom nyelve: esztrangelo (kerekded), jakobita-szerto (lineáris v kurzív), nesztoriánus (keleti-szír)

10. A nabati írás
– Petra, a tömjénút mentén (Jemenből Szíriába), ma Jordánia
– II. sz. – isz. IV. sz.
– átmenet az arámi és az arab között

11. Ibn-Haldúm véleménye az írás kialakulásáról
– „Az igazán helyes írást a városban találhatjuk, hiszen az írás mestersége a kézművességek körébe tartozik. … A városi jelenség és a civilizáció következménye. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb beduin írástudatlan, ha valaki mégis tudna írni, írása tökéletlen lesz, olvasása pedig helytelen. Az írás oktatása olyan nagyvárosokban folyik, melyek civilizációja a legmesszebbre jutott a kézművesség terén.”

12. Az arab írás nabati eredetének kérdése
– XIX. sz. nézet
– leginkább elfogadott álláspont
– pontos leszármazási elmélet
– feliratok: Umm al-Dzsimál (Jordánia) – isz. 15o
– an-Namára (Szíria) – isz. 328
– Zebed (Szíria) háromnyelvű, szír, arab, görög – isz. 511-512
– Harrán (Szíria) – görög, arab – isz. 568
– szögletes felől a kerekded felé
– akkor beszélhetünk arab írásról, amikor a Hidzsáz lakói átveszik; III-IV. sz

13. Az arab írás palmyrai származásának kérdése
– az írás módjának és a betűk alakjának hasonlósága motiválja
– a lahmidák országában történt az átvétel
– folyamat eredméye, valszeg mindkettő igaz, több formában, több helyről
– kétféle írás: kúfi, neszhi

14. Középkori arab nézetek az írás kialakulásáról – Istenhez kötődő elképzelések
– Abdul Abbász al-Búni: a. Isten a betűket fényből teremtette, megjelentek a toll hegyén, amivel a sorsot írta az örökkévalóság előtti írnok (egyistenhit???), átalakult aliffá; b. annyi angyalt teremtett, ahány betű
– ar-Rázi: zöld fény (miért pont zöld?); az első a pont volt, a pontból lett a hamza, majd belőle az alif; ezután következett a többi, majd Isten összegyűjtötte őket az abdzsadban
– alif-bá vita ( ברש’ת بسم الله )

15. Középkori arab nézetek az írás kialakulásáról – Ádámhoz kötődő elképzelések
– Ibn Fárisza a Koránra hivatkozik, noha tételesen a Koránban nincs benne, hogy Isten megtanította volna Ádámot – „megtanította az embert arra, amit nem tudott”
– Ibn Aszákir: Mohamed a Lámalifról
– Ádám alkotta meg az írást 3oo évvel a halála előtt, agyagtáblára írta, amik az özönvís során szétszóródtak, és minden nép megtalálta a magáét (Koreijs törzs hagyománya), Ibn Haldún ellenzi, noha tagadhatatlan, hogy ennek (és a mekkaiaknak) nagy szerep volt az írás elterjesztésében a kereskedelem és a Kába miatt

16. Legendás történeti elbeszélések az írás eredetéről
– jemeni musznad – az írás elrerjedése az ő nevükhöz fűződik
– Abdán ibn Ád törzsnél (északi, nem törzsökös) megszállt hat törzsökös arab alkotta meg: Abu Dzsád, Havvaz, Hutti, Kalamun, Szaafad, Kuruszaat
– (ابخد, هوز, حطى, كلمن, صعفض, قرست)
– غ, ش, ظ,د, خ, ذ
– lahmida udvar, Híra, valamint nagy szerepet kap Anbár (Irak)
– Baulán törzs 3 tagja
– Tajj törzs három tagja
– Al-Baládzuri: Bisr ibn Abdal-Malik Hírába ment, megtanulta az írást, majd elvitte Mekkába, ahol megtanulták tőle a kereskedők
– lakhmida udvar, Híra, kereskedelem

17. A korai arab kézírás legfontosabb tulajdonságai
– a szókép egységének hiánya
– pontok hiánya
– szó-elválasztás

18. A korai kúfi írás
– VII. sz
– szögletes, száraz, dekoratív, ünnepélyes
– Kúfa
– rugalmatlan anyagokra: kő, pergamen, Korán

19. A korai neszhi írás
– kerekded, lágy
– a két írástípus teljesen párhuzamosan
– két fő jellegzetesség dominál: koherencia, normatív jelleg

20. A diakritikus pontok elhelyezése (nakt vagy idzsám – النقلط والاعخام)
– a kiindulásul szolgáló nyelv (akármelyik is volt), kevesebb (22) mássalhangzót tartalmazott, ez nem volt elég az arab nyelv lejegyzésére
– Mohamed sddig ismételgette a kinyilatkoztatást, amíg a hívek kívülről nem tudták (akárcsak a költők az őket követő regősöknek – rávi)
– a továbbadást elősegítendő le is jegyezték, az írás tökéletlensége miatt azonban inkább a szóbeli hagyományra támaszkodtak
– a hagyomány szerint Abu Bakr felszólítására Zajd ibn Szábit végezte el a Korán összegyűjtését
– Oszmán idejében egy bizottság végezte el a végleges szerkesztés munkáját, az ettől eltérő változatokat elégették
– legrégebbi írásemlék 643-ból: sin-t három egymás mellé tett ponttal

21. Abd el-Malik reformjainak hatása az arab írás történetére
– omajjád kalifa, VII. sz. utolsó évtizede
– arabizálják az államigazgatást
– a görög nyelvű gyintézést az arab veszi át,
– Haddzsádzs ibn Júszuf volt az, aki aki a hagyományok szerint szorgalmazta a diakritikus pontok elhelyezését
– az így létrejött rendszer, az idzsám 15 pontos és 13 pont nélküli betűt különböztet meg egymástól

22. A diakritikus pontok problémái ill. körülírása
– szír hatás biztosra vehető
– a káf végső alakjában kiskáf, vagy kishamza, tá marbúta,
– amelyek nem kapnak pontot, arra is megkülönböztető jelzés, hogy a pont nem véletlen maradt le: muhma, vagy ihmál; lámalifből kialakított kis háromszöggel jelölték
– profán szövegekben nem használják, vagy nem következetesen
– Uszáma ibn Munkidz emlékirata
– számos hadisz a pontok használata ellen: Abu Tammám, Jahja asz-Szúli
– a fontos tudományos munkákban külön leírtáík az idegen szavakat

23. A hosszú magánhangzók jelölése
– gyenge mássalhangzókat használtak a hosszú magánhangzók jelölésére
– a hosszú magánhangzó magára veszi a hangsúlyt

24. A mellékjelek (rövid magánhangzók) jelölése pontokkal – askál – الاشكال
– csak az igen nehéz szövegek kiolvasását segítik elő
– rövid magánhangzók, kettőzés, egybeolvadás, magánhangzók hiánya
– Abdul-Aszvad ad-Duali, aki a baszrai kormányzó, Zijád ibn Abíhi meghagyására alakította ki a három magánhangzó jelét, akkor még pontok

25. ad-Du’ali szerepe a középkori arab hagyományban
– Muávijja kalifa idejében Zijád, Irak kormányzója kérésére Ad-Duali nyelvtankönyvet ír, hogy Isten könyvét jobban megértsék, a hagyomány szerint elemeit Alitól tanulta
– IX.3: nem mindegy az olvasat – ان الله برئ المشركين ورسوله
– Istennek nincs köze a bálványimádókhoz, és a prófétájának sem; ill. Istennek nincs köze a bálványimádókhoz és a prófétájához sem
– tágra nyitom a számat: fataha
– összehúzom a számat: damma
– ha széthúzom: kaszara
– ha ezen mozgások (haraka) után n-t ejtek, tegyél két pontot (nunáció)
– más források Jahja ibn Jaamar és Naszr ibn Ászim al-Lajszi (Haddzsádzs ibn Júszuf alatt) nevét említik, Adbal-Malik közig. reformja alatt
– más elnevezések (szír egyezés): a: naszb – fölállás; i: hafd – lesüllyesztés

26. A ma használt mellékjelrendszer kialakulása
– Halíl ibn Ahmad, VIII. sz.
– fatha – a – kis alif döntve الفثة
– kaszra – i – a régi já végső alakjábólالكسرة
– damma – u – kis váv الضمة
– szukún – karikaالسكون
– sadda – a szó első betűjébőlالشدة
– madda – nyújtás – a madd szó stilizálva المدة
– vaszl vagy szila – kötés – szad stilizálvaالوصل
– hamza – az ajn betű lekicsinyítéseالهمزة
– a VIII. sz közepétől a Korán-filológusok – kurrá – és a jogtudósok – fukahá – közötti vita, hogy szabad-e a Korán-szöveget – raszm – önkényesen kiegészíteni a magánhangzókal
– raszm – az írás vonala, a tkp. íráskép – الرسم
– nakt – diakritikus pontok – النقط
– askál – mellékjelek – الاشكال

27. Az arab ábécé: a betűk sorrendje
– az arám ábc-ben megszokottat követte
– a hangokat a képzési helyük szerint csoportosították
– bokorszótárak – a szótövekben való összetartozás alapján
– Halíl ibn Ahmad Kitáb al-cajn
– a. abdzsad keleti
– b. adzsad nyugati
– c. magribi
– d. masriki

28. A számok jelölése
– az ábc sorrendjének megváltozásával a betűk megőrizték számértéküket
– ma indiai számokat használnak – keleti arab számrendszer – Severus Szebokt 622-ben készült munkájában található
– gubár számok – ezt vették át az európaiak – nyugati arab

29. Az arab írás elterjedése
– a Próféta írástudatlan volt, de a birodalomnak szüksége lett az írásra
– bizonyos célokra már a dzsáhilijja korában is használták az írást: szerződések, pénzügyi megállapodások, birtokkijelölések, egyezségek
– Mohamed korában Mekkában annyira általános az írás, hogy számos nő is tudott írni
– először Arábia, Szíria, Irak, Perzsia, É-Afrika
– Kína, Indiai szigetvilág, Fekete-Afrika
– ahol nem arab anyanyelvű muszlimok, ott hozzáadtak néhány betűt

30. Az arab írás hordozói, fogalomköre
– VIII. sz végére teljesen kialakul
– XV. sz.-ban al-Kalkasandi 14 kötetes írástörténeti munkája: Szubh al-aasa (Az írnokok támasza)

31. Az írás eszközei: a toll
– „a te Urad a legkegyesebb, aki tollal tanított, megtanította az embernek, amit nem tudott” – XCVI,3-5
– al-Kurtubi: első toll: Allah teremtette; második toll: amivel az angyalok írnak; harmadik toll: az embereké
– először a zöld datolyapálma ágának belsejéből, később perzsa nádból
– Ibn Mukla: 12-16 hüvelyknyi, szélessége a kisujj és a mutatóujj szélessége között
– felső fele ki volt kerekítve, alsó része pontban végződő ajak bevágással
– minden íráshoz és színhez más toll, a biszmulláhhoz külön
– házasságkötéskor vörösréz toll, viaszra
– batátság: ezüst vagy gólyacsőr
– ellenség: gránátalma
– tollhegy vágása: barája
– a toll hegyét külön művelettel képzik ki (katt), az írásnak megfelelő nagyságúra, a tollhegyező alátéten (mikatt), másfajta késsel
– ferde és egyenes bevágás

32. A davát – tolltartó
– szantálfa vagy ébenfa
1. aklám – tollak – الاقلام
2. miklama – a hely, ahol a tollakat tatjuk – المقلمة
3. mudja – kés – المدية
4. mikatt – tollhegyező alátét – المقط
5. mihbara – tintatartó – lika – pamacs; kurszuf – pamut – الكحبرة الليقة الكرشف
6. milvák – spatula, kenőizé – الملواق
7. mirmala – porzó -المرملة
8. minsát – ragasztótartó – المنشاة
9. minfadz – papírfűző – المنفذ
10. milzama – ívpapír-leszorító – الملزمة
11. mifrasa – bélés – المفرشة
12. mimszaha – törlő – الممسحة
13. mávardijja – rózsavíztartó – الماوردية
14. misztara – vonalzó – المسظرة
15. miszkala – fényesítő – المصقلة
16. muhrak – papír – المحرق
17. miszann – késélesítő – المسن

33. A tinta
– koromtinta – mindád
– vasgallusztinta – hibr

34. Az írás anyaga a kezdeti időben
– Korán négyféle anyaga:
– lauh – feliratokkal teli kőlap – اللوح
– rakk – pergamen – الرق
– kirtász – papirusztekercs – القرطاس
– szahífa – írásالصحيفة

35. A papirusz – bardi – البردي
– papirusznád belsejéből szeleteket vágnak, egymásra teszik, lenyomtatják

36. A pergamen – rakk – الرق
– juh- és tehénbőrből, hártyaszerű, sokkal tartósabb, mint a papirusz
– a Korán első kiadása

37. A papír
– kb. 1oo k. találják fel Kínában
– az omajjád kortól
– Szamarkandi papírgyár – Talasznál elfogtak egy kínait, aki papírkészítő iparos
– használat előtt, hogy tartósabb legyen, bevonták enyvvel, míg a kínaiak a gyártás folyamata során keverték bele az enyvet

38. A könyvkötés
– kétszer vagy háromszor négy lapos kódexbe
– az ívek tartalmazták az előző és a következő utolsó ill. első szavát
– tiszta bőrkötés, egymáshoz fércelt ívek, így elkerülték a kiálló bordákat
– leffentyű – اللسان

39. A könyv az iszlám kultúrájában
– Korán, majd gyűjtemények a Próféta életéről és cselekedeteiről, hadísz
– magán-, és királyi könyvtárak

40. A tudás továbbadása az iszlám világban – tálif és tahridzs – الثابف والثخريج
– szóbeli és írásbeli hagyományozás
– mecset
– talab al-ilm – a tudás keresése, a tudós személyes felkeresése, és tanításának lejegyzése
– tudósok a mecsetben, körülöttük a tanítványok – halka – الحلقه
– tudományos ülés – madzslisz – المجلس
– piszkozat vagy vázlat – muszvadda المسودة

41. A könyv publikálása és az idzsáza
– diktálás – الاملاء
– idzsáza – a könyv hitelsítésének folyamata – الاجازة

42. A könyv hitelesítése
– a kézirat újbóli felolvasása a hallgatóság előtt, javítások
– mukábalá – kolláció – egy kézirat összevetése az eredetivel – المقابلة

43. A memorizálás vagy lejegyzés-vita
– az arab írás jellege miatt fontos volt a haraka memorizálása

44. A könyvek iránti igény növekedése
– az írás gyors elterjedése miatt

45. Könyvmásolás, könyvespiac
– könyvesek – varrák – الوراق
– varak – papír – ورق
– később külön boltjaik a bazárban, pénz fejében történő könyvkölcsönzés
– a bazárban nagyobb negyedek

46. Könyvárverés
– aukciók – nidá
– Jaakúbi, Ibn Batutta, Makrizi

47. Könyvtárak
– mecsetek és mecsetiskolás könyvtárai adományokból – vakf
– Musztanszír kalifa Bagdadban, a Musztanszirijját
– Musztanszir fia Muataszim a nyári palota mellett két könyvtárat
– 993 Bagdad, a Tudás Háza (Dár al-Ilm) Baháad-Daula alapította

48. A Tudás Háza Kairóban
– fátimida kortól
– jogtudósok, Korán-recitálók, asztrológusok, nyelvtudósok, orvosok, matematikusok, logikusok,
– Hákim kalifa előtt bölcs viták

49. Az arab betűs könyvnyomtatás története
– nyomódúcos könyvnyomtatás Kínából
– 1485 és 1499 között nyomják Európában az első Koránt
– 1514 – keresztény imakönyv Fano-ból (Itália)
– 1516 – ötnyelvű zsoltároskönyv Genuában
– 1538, Párizs, 1583, Heidelberg – nyelvtanok
– 1584, Róma – asz-Szalihi földrajzi munkája
– 1593, Róma – Avicenna orvosi műve, a Kánon
– II. Bajazid, majd I. Szelim betilja a könyvnyomtatást – 1712-ig (Kivéve Korán, vallási könyvek)
– 1727 – Ibrahim Müteferrika nyomdája Isztambulban, kolozsvári magyar – al-Dzsauhari klasszikus arab szótára
– Aleppóban XVIII. sz. során, majd Bejrútban

50. Mohamed Ali nyomdája
– 1821 – egyiptomi alkirály Kairó melletti Bulák szigetén
– 1822-ben az első könyvet – olasz-arab katonai szótár
– 1824 – Ádzsurrúmijja – grammatikai kompendium
– 1826 – al-Vakái al-miszrijja – Egyiptomi események, hivatalos lap arab és török nyelven
– 1924 – első nyomtatott Korán

a tétel címek forrása: arabszak.hu

Advertisements

14 thoughts on “Vizsgatételek I. – arab nyelvészet1

Add yours

  1. vagy mégsem, milyen határozatlan vagyok ma. kinagyítottam, és láttam, hogy az első szó mégis csak a köszönöm. hát, nem feszítak nagyon a nyelvtudásommal, na.

  2. Sziasztok!
    Nem tudjátok ki szerkeszti ezt az oldalt? Csak mert sok anyagunk van nekünk is (II.év) , fel lehetne ide dobni.

  3. hahó, én szerkesztem :D

    küldjétek el a jegyzeteket a gyongyosics kukac yahoo pont com címre.

    ha kérhetem, akkor úgy, hogy ne legyenek benne különleges karakterek (nyilak, bügyűrkék, arab karakterek jöhetnek), jelöljétek meg a forrást, és hogy ki jegyzetelte (itt nem muszáj teljes név, lehet becenév is).

    köszi. csilla nelli

  4. Jó, én részemről át küldöm amit tudok, a többiek nevében nem nyilatkozom, de szólok nekik. Első éves vagy, ugye?

  5. Találtam vallás vizsga tételeket Ancsától.Ezek az ideiek? elég nehéznek tűnnek egyes kérdések. Déri tanárúr leírta a jan 6-os vizsga kérdéseket de egy csomó olyan is van ezek között amiket a tanárúr ne írt le.
    Minden kell ennyire részletesen??

  6. ezek az ideiek, és a kurzusmélben Déri ezeket adta meg tételként. szóval minden kell, mert bármit kérdezhet ezekből. ez közös munka, elég részletes, viszont úgysem lesz időd leírni az egészet, mert a vizsga egy óra.

  7. a vizsgatételek ancsától az, ami a vallásokhoz kell. ez, ami itt van, az arab szakosoknak kell. (nem is néztem, h hova kommenteltél :)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: