Pancsatantra

Pancsatantra

– indiai ötös könyv, a szanszkrit irodalom legrégebbi nyelvemléke, ie. 6. sz.
– eredetileg 12-14 könyvből állt
– állatmesék formájában bölcsességre tanítani
– eredeti formájukban népmesék
– Visnusármán nevű brahman írta Máhila-Rópja király kérésére
– a régi, 12-14 könyvből álló könyvet fordította le Kuszru Anusirván perzsa király pehlevire a 6.sz.-ban
– ez is elveszett, de az ebből készült arab fordítás fennmaradt

Első könyv
– a barátok meghasonlása, elhidegülése – 24 mese
– 1. kerettörténet – a bika, Szandsivaka és az oroszlán, Pingalaka összebarátkozása, Damanaka és Karataka mesélni kezd
– 2. A majom és az ék – beszorult a majom, majd az 1. folytatása, az oroszlán félelmeinek eloszlatása
– 3. A sakál és a dob – a sakál megijed a dob hangjától; majd az 1. folytatása, az oroszlán követségbe küldi Karatakát
– 4. Dantila és Górambha – a rágalmazásról; Karataka a bikának meséli; majd az 1. folytatódik, a bikát az oroszlán elé vezeti, aki összebarátkozik vele, amiért a sakálok irigyek lesznek
– 5. Akik pórul jártak – a pénzt gyűjtő szerzetes, a tanítványa, a takács, a felesége, a borbély, a felesége; Karataka Damanakának meséli
– 6. A királylány és a takács – a takács Visnu isten képében meghódítja a királylányt, és Visnu megvédi; Karataka Damanakának meséli
– 7. A kígyó és a varjú – a kígyó megette a varjak fikáit, jött a sakál és mesélni kezdett:
– 8. A gém és a rák – hogyan mentette meg a rák a tó halait; a 7. folytatódik, a varjak elcsennek egy ékszert, és az emberek agyonverik a kígyót; az 1. folytatódik, Karataka Damanakának meséli
– 9. A nyúl és az oroszlán – hogyan ugrasztotta bele a nyúl az oroszlánt a kútba (ebből van Nyuszikás vicc); az 1. folytatódik tovább, Karataka Damanakának meséli; ezután Karataka elmegy az oroszlánhoz, és megpróbálja a bikát befeketíteni
– 1o. a poloska és a tetű – a mohóságról; Karataka Pingalakának meséli;
– 11. Csandarava, a sakál – a kék sakál; Karataka Pingalakának meséli; Karataka elmegy a bikához, és megpróbálja felbujtani
– 12. A gazok és a jó teve – hogyan ették meg a vendégbarátságot kért tevét; Szandsivaka Karatakának meséli;
– 13. a fürj és a tenger – hogyan raktak a fürjek tengerpartra fészket; Karataka Szandsivakának meséli;
– 14. A teknős és a gólya – hogyan szállították el a teknőst a gólyák egy pálca segítségével; a fürjné meséli a fürjnek
– 15. a három halacska – hogyan menekült meg a jövőt fürkésző és a mindenre számító halacska, míg a gondalalan hogyan esett a halászok csapdájába; a fürjné meséli a fürjnek
– 16. Sok kicsi és egy nagy – hogyan pusztította el az elefánt a veréb fészkét, és az állatok összefogva hogyan álltak bosszút rajta (harkály, méh, béka); a fürjné meséli a fürjnek; a fürjek elmennek a nagy Garuda-madárhoz, hogy bosszulja meg őket, erre a tenger visszaadja a tojásokat; az 1. folytatódik, Karataka meggyőzte a bikát, és várják a fejleményeket
– 17. A ravasz Csaturaka – amikor az oroszlán tevemájat akart enni, de a sakál gyorsabb volt – Damanaka meséli Karatakának, közben a bika és az oroszlán megküzdöttek egymással; Damanaka felháborodik Karataka aljasságán
– 18. A szucsi madár és a majom – aki mindenáron segíteni akar, azt végül megölik; Karataka meséli Damanakának
– 19. A szegény veréb fészke – a veréb, aki szivatta a majmot, aki ezért leverte a fészkét; Karataka meséli Damanakának
– 2o. Az igazságos és a ravasz – vagyont gyűjtenek, majd a ravasz megpróbálja megkaparintani, de kiderül a turpisság; Karataka meséli Damanakának;
– 21. A petymeg és a gémcsalád – avagy hogyan adott a rák olyan tanácsot a gémnek, aminek során a petymeg megette a gémet – az igaz meséli a bíróknak; folyatódik az 1.,
– 22. A mérleg és a gyermek – hogyan ették meg az egerek a vasat, és hogyan vitt el a falu széléről egy veréb egy gyermeket; Karataka meséli Damanakának
– 23. Az ostoba szolga – a mindent másképp csináló királyt hogyan ütötte agyon az ostoba majom; Karataka meséli Damanakának
– 24. Az önfeláldozó tolvaj – hogyan áldozta fel magát a papok érdekében; közben az oroszlán megölte a bikát, és elűzte a sakált a színe elől

Második könyv
– A barátok megtalálása
– 1. Laghu-patanaka, a varjú, Hiranjaka, az egér, Mantharaka, a teknős barátsága – az egér kiszabadítja a galambokat, összebarátkozik a varjúval, majd mindketten elmennek a teknőshöz
– 2. Mi történt a kis egérrel? – az egér elszegényedésének története;
– 3. Ravaszkodó Sandili – a szegény bráhman és a felesége; a vendég barát meséli a vendégfogadó barátnak;
– 4. A vadász, a vaddisznó és a sakál – hogyan kezdte a sakál az íj húrján a lakomáját; a bráhman meséli a feleségének; a bráhman felesége talál szezámmagot, amire rászarik egy kutya, és azt megpróbálja elcserélni; folytatódik a 2., vaskapával megpróbálják kipiszkálni az egeret, erre kincset találnak;
– 5. Az ostoba fiú – aki 1oo rúpiáért könyvet vett, majd elvette feleségül a király lányát, mert ez volt neki megírva; az egér meséli
– 6. A takács karmája – akinek a sors nem engedte meg, hogy gazdag legyen; a teknős meséli
– 7. A sakál és a tehén – hogyan várták, hogy a tehén tőgye leessen; a karma meséli a takácsnak; a takács meggyőződött arról, hogy jobb szegénynek maradni, mint fukar gazdagnak; eközben megjön az őz, akit vadászok üldöznek, majd egyszer hálóba szalad, és a barátai kiszabadítják

Harmadik könyv
– a varjak és a baglyok háborúsága
– 1. A baglyok folyton megtámadták a varjakat, erre a varjak tanácskozni kezdtek, hogy mit tegyenek; egy bölcs elmeséli, hogyan kezdődött a háborúság
– 2. A királyválasztás – a varjú megfúrja, hogy a madarak a baglyot válasszák királynak; a bölcs varjú meséli a varjaknak
– 3. Az elefánt és a nyúl – hogyan ijesztette meg a Holddal a nyúl az elefántot; a varjú meséli a madaraknak;
– 4. A békebíró – a veréb fészkét hogyan foglalta el egy nyúl, és a vezeklő róka hogyan ette meg mindketettejüket; a varjú meséli a madaraknak; a madarak erre nem választják meg a baglyot; a bölcs varjú kitalálja a megoldást a baglyok ellen
– 5. A pap meg a bak – hogyan hitették el a csalók, hogy a pap nem kecskét visz a hátán – a bölcs varjú meséli a varjaknak; elmegy a bagolykirályhoz, ahol csak egy okos tanácsadó, Vakranásza tanácsolja, hogy öljék meg;
– 6. A különös barlang – az okos róka, és az oroszlán, aki elfoglalta a barlangját; Vakranásza meséli a baglyoknak; Vakranásza és a követői elrepültek a barlangból, a bölcs varjú pedig feltüzelte a maradék baglyot és csapdába csalta őket

Negyedik könyv
– A szerzett tulajdon elvesztése
– 1. A majom és a delfin barátsága, amikor a delfin megpróbálja a majom szívét megszerezni
– 2. Kígyókirály, békakirály – hogyan áldozta fel népét a béka, mert meg akarta ölni hűtlen alattvalóit, amjd elmenekült a kígyó elől; a majom meséli a delfinnek
– 3. A szamár szíve – hogyan csábította el a sakál és a gyenge oroszlán a buta szamarat; a majom meséli a delfinnek
– 4. A fazekas szerencséje – hogyan lett a fazekas egy seb miatt a király katonája; a majom meséli a delfinnek
– 5. A sakál és az oroszlán – hogyan nevelte fel az anyaoroszlán a gyáva sakálfiókát; a király meséli a fazekasnak;
– 6. Tigris vagy szamár – a tigrisbőr alatt legelésző szamár beképzeltsége; a majom meséli a delfinnek
– 7. A bolond bognár esete – hogyan hitte el a bognár, hogy a felesége nem csalja meg; a majom meséli a delfinnek
– 8. A varázsló és az egér – hogyan mentette meg a szent ember az egeret a héjától; a majom meséli a delfinnek
– 9. Szólni vagy nem szólni – hogyan estek le a vezeklők ruhái, mert meg akartak menteni egy békát; a héja meséli a szent embernek; az egérkét a szent ember emberré változtatta, felnevelte, de végül csak egér-férjet talált neki;
– 1o. Öreg férj, fiatal asszony – hogyan lett hálás az öreg férfi a tolvajnak, aki megijesztette a fiatal feleségét; a majom meséli a delfinnek
– 11. Az asszony bűne – hogyan rabolta ki a férfi a buta asszonyt, aki ott akarta hagyni öreg férjét – a delfin meséli a majomnak, közben a delfin felesége meghal
– 12. A bolond asszony szava – a jóságos brahman, a civakodó felesége és a szeretője – a majom meséli a delfinnek
– 13. A könnyelmű kis teve – aki rendületlenül bízott az embereknben, elmaradt a csordától és az oroszlán felfalta; a majom meséli a delfinnek
– 14. Csaturaka – Hogyan ette meg a majom segítségével a sakál a döglött elefántot; a majom meséli a delfinnek
– 15. Kutyatapasztalat – hogyan jön rá a kutya, hogy idegenben a kutyák ellenségese a majom meséli a delfinnek; a mese végén a delfin megöli a betolakodót, és elhatározza, hogy kiengeszteli majom barátját

Ötödik könyv
– Meggondolatlan cselekvés
– 1. A gazdag kereskedő elszegényedik, és a sors megkönyörül rajta, egy kolduló barát arannyá változik; látja ezt a borbély, aki ugyanígy akar aranyhoz jutni; a bíró mesél tovább
– 2. A papné és a petymeg (menyétszerű valami) – hogyan ölte meg a papné meggondolatlanságból a gyermekét védő petymeget
– 3. Aki a legmohóbb – a négy jó barát, akik elmennek a Himalájába; kincseket találnak, de a negyediknek az arany sem elég, ezért tovább megy, mire fejére kerül az időkerék; a bráhman meséli a feleségének
– 4. Az oroszlán csontjai – a három tudó és a gyakorlatias barát esete, akik felélesztettek egy vérengző oroszlánt, mire az hármójukat megette – az aranylelő meséli a barátjának, akinek a fején az időkerék
– 4. Szórakozott tudósok – hogyan akarták a tudósok a könyvből kiolvasni, hogy mit kell tenni; az aranylelő meséli a barátjának, akinek a fején az időkerék
– 5. A daloló csacsi – hogyan dalolta el a szerencséjét a buta szamár, a sakál tanácsa ellenére; az aranylelő meséli a barátjának, akinek a fején az időkerék
– 6. Ráksasza takács – hogyan adott buta tanácsot az asszony a buta férjének, és emiatt hogyan verték agyon a város lakói; a időkereket fején tartó ifjú meséli az aranylelőnek
– 7. az álmodozó brahman – hogyan lesz a darából gazdagság (ld. erdélyi népmese); a időkereket fején tartó ifjú meséli az aranylelőnek
– 8. Az írástudó majom – hogyan szemtelenedtek el a majmok, hogyan figyelmeztette őket az öreg majom, és hogyan nem hallgattak rá, az öreg majom hogyan találkozik a tó ráksaszájával, majd a ráksasza gyöngyével hogyan áll bosszút a királyi udvaron; az aranylelő meséli annak, akinek a fején van az időkerék
– 9. A lókötő és a ráksasza – a buta ráksasza el akarta rabolni a királylányt, és hogyan üldözte a lótolvajt, és az hogyan menekült meg szerencsésen; az aranylelő meséli annak, akinek a fején van az időkerék
– 1o. A kétfejű madár esete – a madár két feje vitatkozott egymással, és az egyik erőszakosabb volt, és megevett egy mérges gyümölcsöt, mire meghaltak (vagy csak egy halt meg?); az aranylelő meséli annak, akinek a fején van az időkerék
– 11. Az atyai tanács – hogyan mentette meg a rák a királyfi életét; az időkerekes meséli az aranylelőnek;

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: