Vizsgatételek I. – arab irodalom

Goldziher Ignác: Jelentés a keletről hozott könyvekről

(1) Mit jelent a bid‘a szó az Iszlámban?
(2) Milyen modern szokásoktól és eszközöktől idegenkedtek az arabok?
(3) Ki alapította Egyiptomban az első nyomdát és mi volt a nyomda neve?
(4) Milyen könyveket nyomtattak az első egyiptomi nyomdában?
(5) Milyen könyveket nyomtattak az állami nyomdában Rusdí és Iszmáíl pasa alatt?
(6) Ki hozta létre Egyiptomban az első állami könyvtárat? Milyen volt a kapcsolat a könyvtár és a nyomda között?
(7) Melyik volt az a könyv, amelyet Goldziher idejében még nem engedtek meg kinyomtatni és miért nem?
(8) Milyen egyéb nyomdák működtek az arab világban ill. Kairóban?
(9) Kinek a nagy grammatikáját kezdték el kiadni európai sugallatra?
(10) Melyik az a mű, amelyből Goldziher „A nemzetiségi kérdés az araboknál” c. tanulmányát merítette, s amelyet épp a „Jelentés” megírása idején kezdtek el kiadni Kairóban?
(11) Mi volt a címe a hivatalos egyiptomi közlönynek, amely egyben az első arab nyelvű újság is volt?
(12) Hogyan kell a könyveket tárolni a muszlim világban? Milyen sorrendben?
(13) Hogyan nevezik arabul a Korán magyarázatait? Milyen szempontok szerint tárgyalják ezek a művek a Koránt?
(14) Mi a pontos címe az ún. „Nagy kommentárnak”, és ki a szerzője? Mik a főbb tartalmi jellegzetességei?
(15) Mi a kalám?
(16) Mit jelent az „as’arita” jelző?
(17) Hogyan használták fel a középkori könyvmásolók a könyvek margóját, s mi ennek az arab neve?
(18) Mi a „magyarázott szöveg” neve arabul?
(19) Mi a két kommentár fajtája a főszövegnek, s mi az arab nevük?
(20) Ki a két legnagyobb hagyomány gyűjtemény szerzője? Kik írták a leghíresebb magyarázatokat hozzájuk?
(21) Mi a két legnevesebb hagyomány gyűjtemémy címe?
(22) Ki készítette az első írott hagyomány gyűjteményt és mi a címe?
(23) Mi a különbség Buhárí és Muszlim hagyomány gyűjteménye között?
(24) Mit tudunk meg as-Suyútí munkásságáról?
(25) Mikor halt meg al-Ghazálí? Mi fő művének a címe?
(26) Melyik tudomány képezi a muszlim vallástudományok súlypontját?
(27) Mi al-Ghazálí vallástudományi munkájának jellegzetessége, más művekkel szemben?
(28) Mi a jogtudomány arab neve és melyek fő forrásai?
(29) Sorolja fel a négy rítust ill. vallásjogi iskolát és elterjedési körüket!
(30) Mi jellemzi a rítusok egymáshoz való kapcsolatát?
(31) Mely szerző mely munkája tartalmazza a négy rítus összevetését?
(32) Milyen értelemben használták a „filozófus” elnevezést Egyiptomban?
(33) Mi az adab szó jelentése?
(34) Hogyan mérték a könyvtárak nagyságát a középkorban? Mekkora könyvtárak voltak?
(35) Mely három nagy középkori arab szótárat említi Goldziher?
(36) Ki az a libanoni keresztény szerző, akinek a műve 1867-69-ben jelent meg, s mi a címe?
(37) Melyik XVIII. sz.-i nagy arab szótárat használta Lane arab-angol szótárához? Mely műnek a kommentárja ez a szótár?
(38) Mit tud Ahmed (Efendi) Fáriszról [as-Sidyáq]? Milyen jellegű lexikográfiai tanulmányt folytatott?
(39) Ki írta az „Énekek könyvét” és mit tartalmaz? Hány kötetes?
(40) Sí‘ita volt-e az „Énekek könyve” szerzője vagy nem?
(41) Mit ír Goldziher a példabeszédről (közmondás), és mely szerző munkáját ismerteti?
(42) Hogyan magyarázták az arab szerzők a közmondásokat?
(43) Mi a címe és a tárgya at-Tiqtaqá [Ibn at-Tiqtiqá] művének?
(44) Miről írt al-Maqqarí?
(45) Mit ír Goldziher Ibn Haldún-ról? Melyik két művét tárgyalja?
(46) Ki írta „A tökéletes” című művet, s mi a tárgya?
(47) Hogyan cáfolja Goldziher Socin azon nézetét, miszerint a Kámil („A tökéletes” című mű) egyiptomi kiadása az európai kiadás egyszerű utánnyomása lenne?
(48) Mit jelent az, ha egy történelmi műről azt mondjuk, hogy krónika?
(49) Mit kell tudni al-Maqrízí fő művéről, s mi a címe?
(50) Kinek a zoológiai szótárát említi Goldziher, s melyik tudományágba tartozik ez a mű?
I. at-Tanúkhí élete és munkássága
Irodalom:

Goldziher Ignácz: Az arab irodalom rövid története. pp.129-130.
Iványi Tamás: „Tanúkhí”, Világirodalmi Lexikon 15. kötet, pp. 137-8.
Bisztrán Ágnes: Az al-faradzs ba’da s-sidda irodalom – at-Tanúkhí: al-Faradzs ba’da s-sidda.
Szakdolgozat, ELTE Sémi Filológiai és Arab Tanszék, 2000. 88. p.
Cseh Viktória: A X. századi arab prózairodalom – at-Tanúkhí: Niswár al-muhádara c. művének elemzése. Szakdolgozat, ELTE Sémi Filológiai és Arab Tanszék, 2004. 91 p.
Pálovics Ede: at-Tanúkhí elbeszélő technikája. Szakdolgozat, ELTE Sémi Filológiai és Arab
Tanszék, 1999. 87 p.
Vizsgatételek:

1. at-Tanúkhí élete.
2. at-Tanúkhí művei.
3. A Niswár al-muhádara címe, műfaji besorolása.
4. A Niswár al-muhádara leírása a koráról.
5. A Niswár al-muhádara forrásai.
6. A Niswár al-muhádara történeteinek a szerkezete.
7. A Niswár al-muhádara történeteinek típusai, példákkal illusztrálva.
8. Az al-faradzs ba’da s-sidda irodalom at-Tanúkhí előtt.
9. Az Ezeregyéjszaka összevetése at-Tanúkhí művével.
10. al-Faradzs ba’da s-sidda keletkezése, forrásai.
11. Az elbeszélő technika (narráció) al-Faradzs ba’da s-sidda c. műben.
12. Az első három fejezet rövid ismertetése.
13. Mutasson be öt történetet az al-Faradzs ba’da s-sidda c. műből (Bisztrán Ágnes fordításai alapján).
14. Mutasson be öt történetet az al-Faradzs ba’da s-sidda c. műből (Pálovics Ede fordításai alapján).
15. Elemezze részletesen az al-Faradzs ba’da s-sidda c. műből (Pálovics Ede fordítása alapján) a 269.-es (pp. 57-62.), a 341.-es (pp. 65-72.) és a 342.-es történetet (pp. 72-78.).
II. A „Kalíla és Dimna”
Irodalom:

Goldziher Ignácz: Az arab irodalom rövid története. p.126.
Kalíla és Dimna. Klasszikus arab mesék. Ford. Prileszky Csilla. Utószó: Elter István. Bp.,
Európa, 1978. 249 p.
Iványi Kristóf: A Kalíla és Dimna összevetése a Pancsatantra meséivel. Vázlat, 1998.
Iványi Tamás: „Ibn al-Muqaffa’”, Világirodalmi Lexikon 4. kötet, pp. 700-701..
Vizsgatételek:

1. A Kalíla és Dimna történeteinek szerkezete (Iványi Kristóf táblázata alapján).
2. A Kalíla és Dimna történeteinek összevetése a Pancsatantra történeteivel (Iványi Kristóf táblázata alapján).
3. Az ún. „fejedelmi tükör” műfaja.
4. Ibn al-Muqaffa’ élete és munkássága.
5. A Kalíla és Dimna eredete.
6. A Kalíla és Dimna bevezetése – 1.: Burzoé indiai útja..
7. A Kalíla és Dimna bevezetése – 2.: Ibn al-Muqaffa’ hogyan jutott hozzá a könyvhöz.
8. A Kalíla és Dimna bevezetése – 3.: A mű fordításáról.
9. A Kalíla és Dimna első részének tartalmi ismertetése.
10. A Kalíla és Dimna első része: A remete történetének részletes elemzése.
11. A Kalíla és Dimna második részének tartalmi ismertetése.
al-Hamadzání és al-Harírí maqámái
Irodalom:

Arany János: „A poloska”.
Iványi tamás: „Hamadání”, Világirodalmi Lexikon 4. kötet, pp.183-4.
A szűz és az asszony. Hamadání és Harírí maqámáiból. Ford.: Tótfalusi István. Bp., Magyar Helikon 1973. 90 p.
AFL Beeston: „al-Hamadhani, al-Hariri and the maqamat genre”, The Cambridge History of the Arabic Literature II. ’Abbasid Belles-Lettres, pp. 125-135. (Megtalálható az MTA K
Keleti Gyűjteményében a kézikönyvtári polcon).
F. Malti-Douglas: „Maqamat and Adab: ’al-Maqama al-madiriyya’ of al-Hamadhani”, Journal
of the American Oriental Society 105 (1985), pp. 247-258. (Megtalálható az MTA K
Keleti Gyűjteményében).
Germanus Gyula: Az arab irodalom története. 1. kiadás, Bp., Gondolat, 1962. pp. 169-173.
al-Hamadzání: „A szászánida maqáma”, ford. Daher Rashed. (szemináriumi dolgozat 2005., megtalálható a tanszéken).
Valamint: az órai anyag, közte az órán bemutatott maqáma-elemzések.
Vizsgatételek:

1. al-Hamadání élete és munkássága.
2. al-Harírí élete és munkássága.
3. A maqáma műfaj általános jellemzői.
4. Arany János „A poloska” c. versének elemzése maqámaként.

(Beeston cikke alapján:)

5. Az anekdota az arab irodalomban.
6. A szadzs’ térhódítása az abbászida korban.
7. Hamadzání maqámáinak szerkezeti rendezetlensége.
8. A Banú Szászám és a Mawáma szászánijja.
9. A Maqáma armánijja elemzése.
10. Harírí maqámáinak nyelvi jellegzetességei.
11. Harírí hatása.

(A szűz és az asszony és az előadások alapján:)

12. „A hamis prédikátor” c. maqáma elemzése.
13. „Az ingyen lakoma” c. maqáma elemzése.
14. „Az nevet, aki utoljára nevet” maqáma elemzése.
15. „A kereskedő vendégsége” (al-Maqáma al-madírijja) elemzése.
16. „A póruljárt potyalesők” c. maqáma elemzése.
17. A hulváni borbélyok” c. maqáma elemzése.
18. „A bor” c. maqáma elemzése.
19. „A maqáma qarídijja” elemzése (Germanus Gy. könyvében).
20. „A szászánida maqáma” elemzése (Daher Rashed fordítása alapján).
21. „A dénár” c. maqáma elemzése.
22. „A válás” c. maqáma elemzése.
23. „A szűz és az asszony” c. maqáma elemzése.
24. „A testamentum” c. maqáma elemzése.

(F. Malti-Douglas cikke alapján:)

25. A maqámák előzménye – Ibn Durayd vagy at-Tanúkhí?
26. A Maqáma madírijja tartalma.
27. A Maqáma madírijja szerkezete.
28. Maqáma madírijja kettős története.
29. A vendég és a házigazda szerepe a Maqáma madírijja történetében.
30. A bakhíl, tufajlí és a káröröm.
31. A főhös áldozattá tételének öt epizódja a Maqáma madírijja-ban.
32. A Maqáma madírijja leírásainak kultúrtörténeti jelentősége.
Uszáma ibn Munqidz: „A példázat könyve”.
(„Kitáb al-i’tibár = Intelmek könyve”)
Irodalom:

Uszáma ibn Munqidz: Intelmek könyve. Budapest, Helikon, 2007. Ford. Simon Róbert.
Iványi Tamás: „Uszáma ibn Munqidz – bevezető és fordításrészlet”, Keletkutatás 1976/77.
Iványi Tamás: „Uszáma ibn Munqidz”, Világirodalmi Lexikon 16. kötet, pp.205-206. o.
Valamint: Az órán elhangzottak.
Vizsgatételek:

1. Uszáma ibn Munqidz élete és tevékenységei.
2. Memoir vagy intés-e A példázat könyve?
3. A példázat könyve szerkezete.
4. Miről szól „A példázat könyve”?
5. A XII. sz.-i sziro-palesztín térség helyzete.
6. Mi ad egyedi jelentőséget A példázat könyvének?
7. Mit tudunk A példázat könyve kéziratáról (nyelv, írás, fellelhetőség)?

forrás: arabszak.hu

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: