Mohamed és a Korán

Mohamed és a Korán ( Germanus 43-58)

– 571-632
– Abu Tálib, a nagybátyja neveli, akinél tevepásztor lesz
– 25 éves korában elveszi Kadídzsát, a munkaadóját, kereskedő lett, sokat utazott, ebből a házasságából származik Fatima nevű lánya, aki Ali felesége lesz
– negyvenéves korában kezdődnek a látomások
– rövid, rímes prózában írja meg a próféciáit (az utolsó időkre vonatkoznak)
– elkezdi támadni a pogányságot és a Kábát, ami felháborodást kelt a kurais törzs vezetőiben, akik ebből élnek
– eleinte csak bolondnak tartják, Mohamed pedig társadalmi forradalmat jelentett
– kiközösítik a törzsből
– Mohamed híveivel (muhadzsirún) Jathríbba menekül, ami később Medina an-Nabí, a próféta városa lesz
– a Jathríb-beliek két törzse ellenséges viszonyban állt egymással, és Mohamed lecsillapította haragjukat
– Medinában nem ismeretlen az egyistenhit, nincs szentély, amit félteni kellene
– Mohamed egyházat szervez, egy gabonaszárító csűrt nevez ki imaháznak; kezdetben két, majd három, majd napi öt ima
– a gyülekezetben végzett ima eddig ismeretlen
– Mohamed Medinában politikussá érett
– imairány előbb Jeruzsálem, majd Mekka
– elfogadta, majd beiktatta a vallásba a Kába tiszteletét, annak hétszeri körüljárását
– zarándoklat
– iszlám: Isten akaratában való megnyugvás
– Mohamed meghalt 632-ben, Medinában
– eleinte csak araboknak szánta a vallását
– az iszlámot a Korán buzdító, lebilincselő, révületbe ejtő sorai vitték diadalra
– az írástudatlan próféta eredeti alkotása
– Abu Bakr gyűjti össze a meglevő anyagot, a harmadik kalifa, Othmán rendezte végleges alakjába, ezen látszik a szerkesztés, csiszolás nyoma
– a kor szokása szerint a hosszú fejezetek az elejére, a rövidek a végére kerültek, holott a sorrend pont fordított
– az öt pillér: 1. a hit – sahádat al-imán, hogy egy igaz Isten van, és Mohamed az ő prófétája – la ilaha illa’l-lahu; 2. ima – szalát; naponta ötször, Mekka felé, tisztasági szabályokkal; 3. ínságadó – zakát, ami a jövedelem kb. 2,5 százaléka; 4. böjt – szaum; ramadán hónapban; 5. zarándoklat Mekkába – haddzs;
– hatodik, de nem általánosan elfogadott a dzsihád
– már a legrégibb írott példányok is művészi ízlést árulnak el
– a Korán másolása új iparágakat teremtett: papír-, festék-, toll-, könyvkötészet-ipart
– első latin fordítása 1143 – Robert Retenensis, Péter cluny apát megbízásából, de első kiadása csak 1543-ban, Bázelben
– utána több kiadás: Santo Pagnini – XVI. – Velence , 1694 – Hinckelman – Hamburg, 1698 – Maracci abbé, 1832 – Szedlmayer és Gedeon – Kassa – első magyar fordítás

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: