Az arabság társadalmi szerkezete

Germanus Gyula: Az arab irodalom története, Gondolat, Budapest, 1979; 21-31

– a pusztaság gazdasági viszonyaiban gyökerezik, a természettel és a többi emberrel szembeni önvédelem miatt alakultak ki a törzsek, akik fiktív módon közös őstől származtatták magukat, állattól (totem), vagy embertől (ős); kialakul a közös név, jel, szertartások
– ilyen körülmények között nem fejlődhet ki a gondviselő istenség fogalma, a pusztákon mindenki egyenlő, nem keletkezhettek nagy egyéni vagyonok, állam sem alakulhatott
– az Ős miatt mindenki vérrokon, a vagyon és a törzsbeliek életének birtokosa a törzs
– a törzs fiai: banu
– törzsfőnk: seikh; ő kapja a felosztandó birtok egynegyed részét
– a törzs vérének védelme: mindenki felelős minden törzstag véréért; vérbosszú
– vérközösség képzete akkor is, ha idegen vér kerül a törzsbe, vérszerződés
– a törzs védencei: maula
– felszabadított rabszolgák
– védelmet kérő emberek: szaálik: koldusok; dhubbán: legyek; ghirbán: varjak
– az ilyen zabolátlan elemek közül sok költő került ki, főnökük Urwat ibn al-Ward, verseikben felcsillan az egyéniség öntudata (fardija), amely dacol a törzsi szervezet patriarchális szigorával, a szegénység lázadása a gazdagság ellen (al-ághnija), és a zsugoriak ellen (al-asikhá)
– a pusztai erkölcs minden arabnak kötelességévé tette, hogy a sátor kötelébe kapaszkodót megvédje (dzsárr), ezt megszegni a legnagyobb bűn volt, ami a törzset örök időkre megbélyegezte
– törzsnevek: totemállatról – banu kalb (kutyafiak), banu aszad (oroszlánfiak), banu anz (kecskefiak) – az ételtilalom vonatkozott a totemállatra
– asszonyok: nem tekintették őket alacsonyabb rendűnek, néhány törzsben matriarchátus
– az asszony elküldhette a férjét, ha nem volt vele megelégedve, időleges házasságok
– a gyerekek az anyát és a törzset illették
– többnejűség, többférjűség
– iszlám előtti kor – pogányság: dzsáhilija
– az asszonyokat vásárolták, a férfiak pedig megörökölték apjuk asszonyait, ha meghalt, ld. Dávid és Absonlon
– az arabok megbecsülték az igazi férfit, aki előreláthatólag szép ivadékot tud nemzeni, és ezért nem volt bűn kölcsönadni az asszonyt; kisajátítási házasság: nikák al-isztadbha; az ilyen kapcsolatból fogant gyerek a törvényes férj gyerekének számít
– a fölös lánygyermekek élve eltemetése (tuada), illetve egyes törzseknél a lánygyermek születése ünnep, mert a család örül a hozománynak
– virtus: murúa
– vallási képzetek: hősök tisztelete; a rettegett harcos halála után is folyatja hősi pályáját, teste megnyugodott, de lelke él, és mindig kész a testbe vissatérni; test és lélek kettőssége; ezért nem égették el a halottaikat
– a sír mellé kikötötték a tevéjét, amely ott várta ura feltámadását (balija)
– a sírok zarándokhelyek
– csillagok a halottak kémlelő szemei
– dzsinnek: manók, akik valamilyen módon testiek is, ha megölik őket, test marad utánuk
– dzsinn: sötétség, mivel a sötétség félelmetesebb a nappali világosságnál
– tudásuk: sebészet, állatgyógyászat, csillagok alapján tájékozódás, betegségkezelés, időszámítás szökőévekkel; Mohamed ezt megszüntette; nyomolvasás
– két legendás jós: Sikk és Szatíh (nyomorékok)
– az év bizonyos időszakában a bálványok elé vonultak, körbejárták, és tiszteletük jeléül megcsókolták
– Al-Láh: mekkai isten; Al-Lát Manát (az adományozó) és Uzza (a hatalmas): Al-Láh lányai; Jáguth, a segítő, oroszlán alakú; Jauq: ló alakú; Naszr: keselyű alakú;
– áldozat: szerződő felek vérbe mártották a kezüket és bekenték a bálványt
– körülmetélés, költői versenyek, lóversenyek, nyíllövő versenyek
– a városok eredetileg a karavánok pihenőszállásául keletkeztek, ezek közül a legfontosabb Mekka (Régi: Bakka, gör. Makorábá)
– Mekka létét egy meteoritnak köszönheti, amely a benne rekedt levegő miatt állítólag úszik a vízen
– a követ épületbe foglalták, zarándokhely lett
– Mekka lakóinak nagy része a quraizs-törzs tagja volt, valószínűleg az Eufrátesz vidékéről ered, neve jelentése kardhal
– a városi kultúra alapvetően megváltoztatta a törzsi jelleget, kialakult a gazdag és szegény réteg a kereskedelem miatt, saját tulajdon, nagyobb tudás az utazások miatt, megélhetésük forrása a kereskedelem és a zarándokok
– differenciálódnak a foglalkozások, ami a törzsben nincs meg
– a jóslás ára 1oo dirhem és egy teve
– ismerték a hitel és a hitellevél (szakk) fogalmát
– egy ház ára 4oo dínár, 5o dínár egy régi díszruha, 3oo dínár egy nemes ló, a Badr melletti ütközet (624) után számos mekkai 4ooo dirhemet fizetett váltságdíjként

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: