Arábia földrajza és régmúltja

Germanus Gyula: Az arab irodalom története, Gondolat, Budapest, 1979; 15-2o p.

– Aelius Gallus egyiptomi helytartó az első európai hadvezér, aki lábát arab földre tette, ie. 24-ben, megverte a jemenieket, de az országot nem tudta elfoglalni
– az első térképet Ptolemaiosz isz. 151-ben készítette a karavánvezetők adatai alapján, ami meglepően pontos
– Arábia félsziget, amelyet három oldalról tenger határol
– nyugatról kelet felé lejtő tábla, északon a Szíriai sivatag, nyugaton hegyek, 22oo m magasak
– a Hidzsáz közepén a hegység eltávolodik a parttól, és a Tihána nevű enyhén emelkedő síkságnak ad helyet
– az ország közepében az al-Himsza-lapály 1ooo m, a Dzsauf-mélyedés 5oo, az arab tábla közepén a két Nefúd-sivatag
– Nefúd: elfogyó
– a Nefúd-sivatag fogja közre a Sammár-hegységet, ennek gerincén alakult ki a Nadzsd-fennsík, amelynek magassága 1ooo m
– DK-Arábiában van a karavánok réme, a Rub-al-Kháli, az elhagyott negyed, ahol régen, amikor a monszun még elérte, település is volt, ma már csak romok vannak
– sajátos földrajzi alakulat a vádi, ami régen folyómeder is lehetett, ma csak időszakos
– növényzete szegényes:
– szidr: cserje alakú akácfa
– athl: tamariszkusz
– thymusfüvek
– naszi fű: lágy, tüskés
– arfadzs: fű
– datolyapálma nem szereti az esőt, de a gyökérnek nedves talajba kell kapaszkodnia
– Dél-Arábiában a monszun miatt földművelés, anyagi jólét és államok, már ie. városi kultúra, alapjai a nagy öntözőművek Adenben, Hadramautban, Máribban; leghatalmasabb állam Szába (ie. VIII.sz-tól) – ezt hívják az egyiptomiak Punt-nak; dél-arab nyelvjárás és írás, ennek nyomai egészen a Hidzsáz északi részéig
– ezt a himjárok uralma váltja fel, ami alatt hol a perzsák, hol az abesszinek foglalják el
– garíz: öntözőmű, perzsa eredetű szó
– a kereszténnyé vált Bizánc miatt zsidók telepednek le itt, Jotabe szigetén keletkezik egy kis zsidó közösség
– az abesszin visszavándorlás miatt háború a térségben: Bizánc a közép-ázsiai turkokkal szövetkezett a perzsák ellen, akik a kínai selyemkereskedelmet szerették volna magukhoz ragadni, a perzsák a himjárokkal szövetkeztek, akik a kereszténységtől féltették az uralmukat, és ezért Nadzsránban lemészárolták a hívőket
– a bálványimádó arab törzsek vallási központja Mekka, akik féltették a hatalmukat a kereszténységtől
– az abesszinek meg akarták torolni a nadzsráni mészárlást, ezért ostrom alá vették Mekkát, az arabok ekkor láttak először elefántot, el is nevezték az évet az elefánt évének, ekkor született Mohamed (571)
– a legenda szerint az abesszineket Isten csodája pusztította el, kis agyaggolyócskákat szórt rájuk – ez minden bizonnyal a fekete himlő első feltűnését örökíti meg Arábiában
– ma Szaud-Arábia, Jemen, Omán, Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: