Afrikai phylum

Joseph Greenberg: The languages of Africa (196o-as évek)

1. Khoiszan nyelvek – Namíbia, Botswana
– nem alkotnak egységes nagy nyelvcsaládot, 3, egymásal nem rokon nyelvcsalád, és 4 szigetnyelv, öszesen 5o nyelv
– agglutináló: khoe; izolűló: északi és déli khoiszan nyelvek
– csettintő hangok (clicks)
– 2-3 nyelvtani nyelv (hím, nő, communis)
– busman, hottentotta népek

2. niger-kongói nyelvek
– 7 nyelvcsaládban 1o46 nyelv

3. nilo-szaharai nyelvek
– 5, egymással nem rokon nyelvcsalád, 2 szigetnyelv, 122
– agglutináló, legtöbben nincs nyelvtani nyelv

4. afro-ázsiai nyelvek
a. csádi nyelvek
– Észak-Nigéria, É-Kamerun, 1o8 nyelv
– nyugat-csádi (hausza, ron), közép-csádi (margi, logone), kelet-csádi (mubi)

b. kusita
– Kele-Szudán, Etiópia, Dzsibuti, Szomália, Kenya, 29
– észak-kusta (bedzsa), közép-kusita (agaw), kelet-kusita (szaho-afar, oromo, szomáli), dél-kusita (kusita-bantu keveréknyelvek)
c. berber
– római: barbár;
– Marokkó, Algéria, Csád, Niger, Szenegál, 24 nyelv
– észak: tamazight, kabil, taselhait, rif; közép: tuareg; dél: zenaga
– óbeber feliratok
– Kanári-szgt: guanche
d. sémi
e. óegyiptomi

Afroázsiai phylum jellemzői
– flektáló
– mássalhangzból álló gyök
– igetörzs
– prefigált igeragozás
– szintaktikai típusok: nom, acc
– jelző és brtokos a második helyen áll
– két nyelvtani nem
– VSO (igen, alany, tárgy)

Az óberber nyelv
– flektáló
– mássalhangzókból álló gyök
– 4 igetörzs
– prefigált igeragozás
– nom-acc-nyelv
– nincs főnévragozás
– jelző és birtokos a második helyen állű
– mas és fem.
– VSO
– feliratok a Kr. e. II. sz.
– numídiai feliratok (ezt megfejtették)
– abdzsad: csak mássalhangzókat használó írás

Óegyiptomi nyelv

– flektáló
– mássalhangzós gyök
– 2 igetörzs
– birtokos suffixumokkal kézett igeragozás
– nom-acc
– nincs főnévragozás
– VSO
– masc, fem.
– jelző és birtokos a második helyen

A. Earlier Eyiptian
– óbirodalmi
– klasszikus egyiptomi
– szintetikus szerkezetek
– igerendszer és névmási különbség
B. Later Egyptian
– újegyiptomi
– démotikus
– analitikus szerkezetek (segédigék, igerendszer, hangtani rendszer átalakulása)
– kopt: az eredetileg önálló elemek összeolvadvak a főevekkel és az igékkel (poliszintetikus rendszer)

Az írástípusok bemutatása

I. logokonszonantális – hieroglif, hieratikus, démotikus
II. logoszillabikus – mez. ékírás, hettita hieroglíf, maja, lineáris B; szótagok és szavakat jelől
III. abdzsad: sémi; főnicia, óhéber, arámi, arab, héber, óberber; gyökmássalhangzók
IV. alfabéták: görög, etruszk, latin
V. abugidák: etióp, szanszkrit
Hieroglíf írás: szent véset
– szakrális szövegek, templom, sír, szobor, történeti feliratok
– jelek száa kb. ezer
– kalligráfia
– kr. e. 31. sz. , legutolsó datált felirat kr. u. 394
– kurzív hieroglíf írás: papiruszra írják, vázlatként
Hieratikus írás: papi írás
– mindennapi szövegek, levelek, elbeszélő irodalom, adminisztráció
– kurzív írás: kapcsolják a jeleket
– fentről le, jobbról balra haladva
– aztán jobbról barla
– kr. e. 31. sz
– kr. r. 1o. sz-tól későhieratikus és abnormális hieratikus írás
– papirusz
Démotikus írás: népi írás
– bonyolult ligatúra, a ritkább és a görög szavakat kibetűzve írják, ilyenkor nem kapcsolják
– kr. e. 664, kr.u. 452

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: