Mezopotámia földrajza

2008. október 4., Ókori Kelet történelme 1/3. Komoróczy Géza

dolgozat mához 2 hétre falvak és városok az ókori mezopotámia 1-2, Michael Roaf + ami ehhez kapcsolódik többi könyvben; helikon – magyar könyvklub

Az ókori Mezopotámia földrajza

– alluviális síkság – folyami síkság, árterület; inkább az alsó szakasza a folyamoknak
– sztyeppe – ritka, alacsony növényzettel, eső táplálta övényzettel borított, állatok tartására alk., Szíria, Észak-Mez.
– sivatag – egyfelől védelem, nehéz áthatolni rajta, nem érhetnek váratlan meglepetések, mitologizált ellenséges terület, a halál országa; mez. ny: fekete kősivatag (Irak, Jordánia), homoksivatag
– mocsár: delta-vidékek; üledékes hordalékos szigetek;
– hor el-hammár: Uruk, Eridu, dél-mez., 2-3 méter mélyvíz, mocsári növényzet
– Teziger: leírás erről a területről, 19. sz. közepe; itt honosodik meg India felől a bivaly; mocsári arabok – nádból, sásból lerakódott szigeteken élnek, halászat, bivalytenyésztás, nád-, sásfeldolgozás; IV-III évezred óta
– Ernst Einrich: Schilf und Lehn (nád és agyag)
– dombok, hegyek, magas hegyek; folyamközön kívül minden magasnak számít; átmeneti területe a Zagrosz előhegyei, amely M. eredeti betelepítésének a forrása volt
– VI. ée-ben érkeznek, előtte nem lehetett lakni; Jeanne Oates – Irakban ástak, mandaliban: a csatornázás az előhegyek vízelvezető startégiák átvétele a síkságon; a természetes vízfolyások magasabb pontján gát, a meder oldalában csatornák, teraszos öntözés
– a gazdaság a tájegységektől függ
– alluviális: növénytermesztés
– sztyeppe: állattartás
– mocsár: nád, halászat (alapvető ősfoglalkozás a halászat)
– kőanyagot csak a hegyvidékről lehetett beszerezni – délm: laza, porhanyós kőzet
– ó-babiloni szövegekben olvasható, hogy az Eufratész az ország élete, mert víz és közlekedés
– Weeler: a kerékről; kizárható, hogy a kereket hegyvdéken találnák fel; a kerésk term. előképe a fatörzs; első kerekek tömör; elfűrészelt fatörzs metszete; Iránban, Anatóliában mind a mai napig nem használnak szekereket; cséplőszán;
– Mez-ben nincs elég nagy törzsű fa, így különböző darabokból rakták össze, majd feltalálták a küllőt (6, 8 ) – kerék-méretnövelés
– Jereván: Lcsasen-lelőhely (Urartu-i felirat), vasszekér, vaskerékkel
– asszír, egyiptomi: 8 küllős kerekek
– fő szállítási eszköz a csónak (folyamok miatt); Egyiptomban is; különbség: a Nílus felfele sokkal nehezebben hajózható
– isten-utazások (III- ée): istenek látogatják meg egymást szertartási utazás keretében, csónakon
– Egyiptomban Théba és Karnak között léteznek ilyen szertart. ut.
– Strabón: hajóleírások; XX. sz. közepéig azonos technikával használatban voltak;
– bödönhajó: fa-váz, bőrökkel borítva; Moszulban, leúsztatták Bagdadig, szétszették, majd szamárháton viszavitték – piacozó hajó
– Thor Heyerdahl: A Ra-expedíciók, Tutajjal a Csendes-óceánon
– a mez. hajók: fa + sás + szurok: alapjában folyami hajózás; ld. Gilgames, Utnapistim (Utanajstin) nyomában hajóra szál, és a halál tengerén elevez (újasszír vált. 11. tábla)
– mez. mit. özönvíz: a bibl. változat nyomán mi ezt esőként képzeljük; mez-.ban ez áradás (Irakban, sivatagban eső, ld. Iványi)
– Sir Leonard Woolly: Ur városa és a vízözön; Ur régésze; úgy vélte, hogy megtalálta a vízözön történeti bizonyítékát; szűz homokréteg
– Max Melloween – Nimrudi ásatások, Agatha Christie a felesége
– Agatha Christie: Tell me how do you live (útleírás)
– mások is találtak ilyen szűz homokréteget, de a tengerszint feletti magasságok nem találtak – nagy helyi áradások kellett legyenek, nem egy darab vízözön
– árvíz és vízözön a sumer és akád nyelvben ugyanaz a szó
– nem azonos a két folyam áradási időpontja és vízhozama
– E: márc-ápr, T: január-március
– min-max vízszint 5-6 m különbséget jelent
– a Nílus áradása jótékonyan szétteríti az üledéket (legalábbis az Asszuáni gátig)
– Mez.-ban olyan időpontban hozza, amikor mezgazd.-nak nem használ
– az e. ágakra terül szét a középső szakasz vége felé
– a vízszint és bagdad (szippar) között 7 m különbség; a kiömlő víz vagy a perzsa öböl, vagy a Tigris felé tart
– a középső szakasz végén lehet levezetni az áradást
– Falludzsa – Anbar (késő szászánida-kor), Pallakottasz (hellenisztikus kor), Pallugta (héber-arámi, Talmud) pallug, pelag: elágazni
– ezen a csatornán közelítette meg Nagy Sándor Mezopotámiát
– Ibn Szerapion: topográfiai leírása a csatornarendszernek először
– Falludzsátó ény-dk irányba húzódnak a különböző nagy csatornák aTigris felé, ezek folyamágak, karbantartva őket csatornává válnak
– id2 (sum), náru(ak): folyó, csatorna;
– az korból ismert folyóágak tkp. csatornák, mert karbanartják őket és irányítják
– a Tigrisnek egy elágazása: Lagas állama ennek a két ágnak a köztes területén helyezkedik el, érintkezik a Perzsa-öböl északi, mocsaras területével
– Dareiosz úgy akarta bevenni a várost, hogy eltömte a csatorna főmedrét, elárasztottas Babilont
– Nagy Sándor alatt felduzzasztották
– az allviális síkság nagy problémája a folyó és a sivaag állandó váltakozása, szabályozni kellett a folyamokat, fejlett technikájú csatorna- és öntözőrendszer, vízhasználati jogrendszer
– Hamurabbi: számos par. foglalkozik a vízgazdálkodással – Ókori tört. chr.
– a sumer irodalom kistükre
– folyamágak mentén kis falusi település, alakítják a folyamágat, majd növekednek, igazítanak, stb.
– III. ée. közepén már fejlett csatornázási technika délmez.
– főcél: a vetés vízzel való elárasztása; a párolgás miatt ásványi sókkal telítődik a talaj, ez a szikesedés
– Jacobsen: Dzserváni vízvezeték; (Ninive vízellátása) – ő ismerte fel először a szikesedés jelentőségét, sumer szövegeben a termesztett növények arányában lehet vizsgálni; a legmasabb sótoleraciája a datolyapálmának, a legalacsonyabb a búzának van;
– III. ée. második harmadában kezdtek jelentkezni a szikesedés tünetei, a II. évezredre már az árpa, amelyik jobban tűri a sókat, kiszorította a búzát
– az intenzív gabonatermesztés miatt kiöntözte maga alól a földet
– az I. ée-re a középső terület sivataggá vált, egy rész elmocsarasodott, mert a talaj felső részéről ki akarták mosni a szikes sókat, túl sokat öntöztek
– szászánida korban felfedezik a vízkereket, vízemelés

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: