A bizonyítás

Ravasz László: ld. szöveggyűjtemény

a. a meggyőzés mibenléte
– feltárja az érvelés módjait a meggyőzés céljából
– a meggyőzés az emberi viselkedés befolyásolása
– a szónok feladata az inventio és a bizonyítás
– kétféle bizonyíték: etorikán kívül és bell
– nem mi találjuk fel őket, pl. tanúk, tanúvallomás, törvények – mi csak alkalamzzuk
– a retorikán belülieket mi fedezzük fel – szónok jelleme (ethosz), a hallgatoságra tett hatás (pathosz), a beszéd logikus bizonyítása(logosz)
– törvényszéki – megtörtént-e az esemény, tanácsadó – a javasolt jelenség jövőbeli tett jogos-e, hasznos-e, jelentős-e, bemutató beszéd – dícséretre méltó-e vagy erkölcstelen

b. a retorikán kívüli bizonyítékok – a törvények – az írott törvény ellenünk szól, mit tehetünk – egyetemes törvényre, méltányosságra hivatkozunk, mert az mindig igazságosabb, a legjobb belátásunk szerint döntöttünk; méltányosság elve, az mindig változatlan, minden időben kötelez, a természeten alapul; pl. Antigoné
– „mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az (ti. az egyetemes törv.), embertől nem félek, bármíly tervet kohol”
– Tertullianus: 197. A keresztények védelmében – non licet essevos – Nero törvénye, nem szabad léteznetek; ennek ellenében írja T. a könyvét; felül kell vizsgálni a törvényt – az írott törvény ideiglenes

c. precedens – praecedens: megelőz; egy korábbi ítélet; az ítélethozó tekintélye és a két ügy hasonlósága a két komponens
– érvelni ehet ellene a tekintély megtámadásával, vagy nem hasonló a két ügy, nem felhasználható
– aki a precedens döntést hozza, a tényeket nem vette figyelembe, pártos szándékoból
– Catilina: kr. e. 63-ban el akarta foglalni Rómát, összeesküvés – kr. e. 65-ben el lehetett volna ítélni zsarolásért, de arisztokrata, és felmentették, hogy a ariztokrácia becsületét mentsék

d. tanúk – alibi: máshol; megbízhatóság; Oidipusz: elkezd nyomozni, fölkeresnek egy tanút, egy öreg pásztort; ld. reklámok, hiteles személyiségek;
– kínzással kicsikart vallomások: nem helyes, de ha már a gyakorlat megvan; kínjában bármit bevall az ember

e. a bölcs mondások – γνωμα – sententia – ld. Babits: Az ezüstkor
– ifj. Plinius: ha egy szép sententia-t mondott a tanár, a diák Hispániába megírta haza
– a gnóma kijelentés, de nem valami egyediről, hanem valami általánosról, ami a mi cselekedeteinkre vonatkozik – amit meg kell tennünk, vagy el kell kerülnünk
– pl. sohasem vagyunk mindenben boldogok – toposz, közhely
– halandó emberek közt senki sem szabad – Az ember definiciója kötöttséget jelent: Arisztotelész: dzoón politikón – ζοων πολιτικων – az ember szabadsága abban áll, hogy felismeri, hogy mit nem szabad
– nem szabad örök haragot tartania annak, aki nem örök
– ki mint vet, úgy arat – ut sementem feceris (fut. perf.), ita metes.(fut. perf.)
– vita vigilia est – az élet virrasztás – Columella: De agricultura
– nem szerelmes az, ki nem mindig szeret
– hogy megkapj valamit, rábeszéléssel érd el, ne erőszakkal
– βια – erőszak
– πειθω – meggyőzés
– ερος – szerelem
– az erőszak – meggyőzés – szerelem között sok lehetőség van, ld. Odüsszeusz
– Seneca: Phaedra, Arisztophanész: Hippolitusz
– Gorgiász: Helené védelmében; három ok, hogy elhagyta otthonát: az istenek úgy akarták; Párisz kemény katona, kényszerítette; Párisz meggyőzte szóval, mert a szó nagy hatalom

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: