Parmenidész

A filozófia alapproblémáihoz: Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába

– kr. e. 5. sz. elején, görög-perzsa háborúk kora, Eleaban született, Itáliában
– Elea viszonylag új alapítású város akkoriban, a telepesek a Fekete-tenger partjáról vándoroltak oda
– pre-szókratikus, töredékek maradtak ránk, későbbi szerzők idéztek; 8. töredék kb. ötven sor
– a természetről – ez valószínűleg téves cím, valszeg nem volt neki címe
– hexameterekben íródott, tanköltemény
– ahol a vallási tudás hagyományozása a fontos, ott nem idegen a verses, himnikus forma
– a nyugati kultúrában prózai szöveghagyományozás a jellemző, a Biblia miatt
– összefügg-e a tanköltemény formája azzal, hgy Parmenidész valszínűleg járt Indiában, és hasznosította az ott tanultakat
– a nyugati kultúrában mindenki a gondolatokat tekinti a lényegnek, a formát nem tartják fontsabbnak
– előhang – az igazság útja – befejezés (doxa)
– misztikus utazás – héliosz lányai eldobják fátylukat – hajnal – misztikus keleti utazás
– Diké – igazság
– szokatlan, hogy élő ember arra jár, mert nem halott, akik természetes úton kerülnek Diké elé
– katabászisz: szellemi alámerülés; a világ normális határain túl megy, ide a törvény és a jog küldi
– általános vélekedés, hogy a halottak többet tudnak, mint az élők (ld. álom)
– tradicionális toposz
– alétheia: 7 töredék (XIX. sz végén rendezte el Pils és Franz: Fragmente der Presokratiker); stilisztikai és verstani megfontlások alapján, logikai sorrendbe állítva a töredékeket

– B2: a kutatás egyedüli útjai igazság, doxa; nem mondja meg a kutatás tárgyait, valszeg a kutatás tárgya nem megfogalmazható; bármilyen vizsgálódással kapcsolatban két út lehetséges; szempont a létezés; van-e, vagy nincs; tertium non datur – a kizárt harmadik elve, nincs harmadik lehetőség
– bizonyosság: létezik, és nincs nem létezés
– a nem létezés ösvénye teljesen kutathatatlan
– konkrétan a létezés a predikátum, ami nem úgy viselkedik, minden predikátum részleges; egyben minden közös: minden létezik; univerzális predikátum
– existentiális presuppozitio: a létezési előfeltevés; bármiről beszélek, feltételezem, hogy létezik

– B3: Descartes; ugyanaz a gondolkodás és létezés; más ford. ugyanaz létezhet, mint ami elgondolható
– érzéki és gondolkodási tapasztalás
– az érzékelés hatóköre limitált
– a világ csak így lehet, mondja P.
– modalitások: szükségszerű és lehetséges dolgok (ld. Arisztotelész)

– B5: körmozgás; mindegy, a körben hol indulok el; az igazság a körhöz hasonló, bárhnnan elkezdhetem, nincs természetes kezdete;

– B6: csak az létezhet, ami kimondhat és elgondolható
– a van is, nincs is útja; ld. Hérakleitosz (az ellentmondásoktól szétfeszített valóság megértése)

– B7: soktusájú érv; görög földön újdonság ez az érvípus, Indiában a létező és nemlétező visznyainak tisztázása nagy hagyományra tekint vissza

– B8: a semmiből nem keletkezhet létező – ld. a semmiből való teremtés, gen.1, creation ex nihilo
– ha a semmiből keletkezik, az vagy mindig történik, vagy soha, mert a semminek nincsenek időpillanatai
– a létezőnek nincsenek fokozatai, elválasztás sem lehetséges, mert az elválasztónak minőségileg különböznie kell a létezőtől (nem létező), az meg nincs
– ha keletkezetlen és pusztulatlan, akkor mozdulatlan
– ha a létező odébb menne, akkor egyik helyen a létező nem létezővé válna – klasszikus Isten-probléma megvilágítása logikai úton
– így csak a név marad rögzíthető, a lényeg nem – platóni ideatan
– doxa – látszatnak fordítja – indiai filozófia, átman-bráhman, fizikai valóság csalárdsága, májá fátyla
– természetfilozófia: éj, fény; két világalkotó forma; metaforikus elnevezés
– névadás: gen2, az állatok attól valóságosak, hogy nevet kapnak
– B8.24 és B9.3: ugyanazokat a szavakat használja; minden tele van a létezővel; más szempontból nem homogén, de tele van fénnyel és láthatatlan éjjel; két forma alkotja a létezés rendszerét
– ahol, hogy a létezést tagoljuk, minimum kettő kell; ez a legegyszertűbb lehetséges, elvont modell, nem szükségszerű, hogy így legyen; ha csak egy igazságként mutatja be valaki, ebben csalárd, mert nem tudható, hogy csak ez-e az igazság
– van valami, ami ennél alapvetőbb, ami nem megfogalmazható – a filozófia alapproblémája
– az idea soha nem jelenik meg, csak a sajátos; tapasztalati értelemben nincs általános
– a filozófia nem a jelenségekkel foglalkozik (kivéve Ar.),hanem a jelenségek mögött levő lényeggel
– mennyire esik messze a jelenségek világa a jelenségeken túli világtól

Advertisements

2 thoughts on “Parmenidész

Add yours

  1. Szép gondolatok a létezésről de hogy eljussak ide a gondolataimban alkotórész legyek az egésznek, felkel építenem újból mindent lépésről lépésre. Miként tehetem, meg képzeletemet tudatosan fejlesztem, apró pici módokon (belevetítem a tudatomat minden tárgyba és kitalált dolgokba) és azzá válok fokozatosan, ami szeretnék lenni.
    Képzeleted megleled benne, ott vagyok én is.

  2. szia,
    először is köszönöm a jegyzeteket, épp ezeknek a segítségével készülök a vizsgára. :) parmenidésszel kapcsolatban az lenne a kérdésem (hátha vannak is nálam okosabbak), hogy tényleg nála merült fel, hogy könyvének címe a “természetről” volt? a wikipediában ugyanezt az állítást olvasom herakleitoszról is. szerintetek?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: