Nyelvek és írások

Nyelvek sokfélesége

– Bábel története – nyelvi sokféleség; gen11
– sumer mitologiai költ.: ennerkál és aratta ura; a nyelvek sokfélesége isteni beavatkozás
– 4ooo-65oo nyelv, a def.-tól függ
– n. chomsky: a nyelv olyan dolog, ami mögött egy hadsereg áll
– olyan dialektus, ami kölcsönösen nem érthető egy másik dialektussal
– összehas. tört. nyelvészet: a nyelv kialakulásának története
– miért változnak a nyelvek, és miképp köv. ebből a nyelvi sokféleség
– kb. 14o.e. évvel ezelőtt alakult ki az emberi faj, 56oo gen.
– a nyelvben magában kell legyen valmai, ami a sokféleséget létrehozza
– az adott földrajzi helyen különböző erők hozzák létre; Pápua-Új-Guinea vs. USA
– nyelvi változás: a beszélők beszélnek másképp
– biológiai ev. és szelekció: Darwin; esszencialista felfogás, a különböző fajokat a lényeges tul. alapján definiálták; a külső jegyek alapján; ma minden egyes fajt egy meghatározott gén-kód (gén-medence) határoz meg; a szelekció: megkülönböztetünk egy replicactort és interactort; egy adott faj egyedei nem ugyanazokat a géneket hordozzák, minden egyed kissé más; képesek arra, hogy szaorodással új utódokat hozzanak létre; a gének minden egyes egyedben replikálódnak más formában, különböző tulajdonság; az interaktortól függően jobban vagy kevésbé jól boldogul a környezetben; a génkészlet folyamatosan változik, és a jobb alaklamzkodás szaporodik hamarabb, folyamatos evolúció; mindig kicsit megváltozot formában replikálódnak, a környezettől függően; ez akalmas a nyelvi változások leírására
– evolúciós nyelvelmélet: kognitív tulajdonságok vizsgálata;
– lingvémakészlet: megnyilatkozások összessége, amik egy adott nyelvben előfordulnak
– a nyelv nem statikus, különböző szókészletek
– nyelvi beszélő (interactor); replicator (lingvémák); egy adott lingvéma vagy replikálódik,vagy nem
– innováció: új lingvéma; akkor lesz nyelvi változás, ha elterjed
– nyelvészetben az innováció: funkcionális okok miatt; az elterjedés társadalmi okokra vezethető vissza (pl. presztizs)
– nyelv formája és jelentése, a kontextustól függően értelmeződik át
– az innováció nem lehet olyan, amit az egy fajon belüli egyedei nem érthetnek (az ilyen lingvéma nem marad fenn)
– ha a nyelvközösség tagjai izolálódnak, emgszűnik az állandó kommunikációs lehetőség
– utánanézni: nyelvi családfáknak (indogermán, sémi)
– ld. hullámelmélet – Johannes Schmindt és Antoine Meillet; vannak olyan nyelvi jellemzők, amik az ágak közöt is fennálnak; földrajzi közelség miatt
– Klocke 1927 németalföldi nyelvek; hosszú magánhangzók nyelvváltozata (hosszú ú), más eljtés a nyelvi változatokban; első nagy változás középkor: hosszú ú-ból – hosszú ű; flamand területek; presztizsterületek, a környező lakók is átvették; megállta az al-fel-német területeken, a hanza-városok prestizse miatt; nem teljes változás: presztizskiejtés: a szavak egy részében átalakult; a formálisabb szavakban átvették, az othoni környezetben megmaradt az eredeti kiejtés; (huus: hűsz; )
– 16.-17. sz. holland tengerparti városok presztizse miatt a hosszú ú és űíből o-ü diftongust csinált
– a nyelvváltozat a földrajzi helyzettől és a társadalmi viszonyoktól függ
– sibboleth-szibboleth
– a nyelvekre a hibridizáció jellemző (növényi evolúció); itrogresszió: két különböző génállományú növ. egy hibridben egyesül, az egyik egy korábbi fajjal új utód jön létre, beépül a génkészletbe
– Dixon, R. N. W: The rise and fall of languages; ez volt az a korszak, amikor a világ nyelveit egyre nyabobb nyelvcsaládokban próbálták besorolni; egyetlen nagy nyelvcsalád elmélete; vagy z amerikai indián nyelveket családba rendezni, v. afrikai nyelvek; ez feltételezi, hogy a nyelvek mindig izolóció útján jönnek létre; Ausztrália (itt él. D.), itt nem sikerül koherens származásokat találni a nyelveknek, ez a nyelvemélet nem alkalmazható Ausztráliára; az a tény, h A-ben nincsenek nyelvcsaládok, az nem jelenti, h az összehasonlító módszer rossz; az ágrajz egy adott szituációt jellemez, történelmi szit. D szerint vannak tört szit, ahol z nem működik, A. a 19. sz-ig;
– punctuated equilibrum: megszakított egyensúly; evbiolból számazó fog. vannak olyan korszakok, amikor hirtelen sok faj alakul ki, és vannak, amikor egyenletes a fajok eloszlása
– két részre osztható a nyelvek fejlődésének korszaka: 1. egyensúlyi állapt, sajátos társ. körülm hatására; ausztr. egymás mellett sok kisebb pol köz. egyenlő erejű, hasonló életmód, de különböző köz. identitás; nincs egy elnyomó pol. köz.; az ilyen társadalmara jellemző a nyelvekre az egyensúlyi állapot; nincsenek világosan elkülőníthető határok;
– ezel szemben van az a korszak, amikor valami történik (term vagy társadalmi ok), megszűnik az egyensúlyi állapot, a nyelvek egy része elkezd vándrolni, izoláció, nyelvcsaládok; amit ez megszűnik, megint beáll egy egyensúlyi állapot, kiegyenlítődik a különbség, és eltűnnek a különbségek és nyevcsaládok; ciklikusság
– trubeckoj: a nagy nyevcsaládok: van egy térség, ahol több érintkező közösség, ha abból kiszaka egy nép, létrehoz egy nyelvcsaládot;
– D.: szerinte felesleges hoszú családfákat rekonsruálni, mert elképzelhető, hogy nem volt olyan szituáció a neolitikum előtt, ami létrehohatott volna nyelvxccsaládokat, illetve eltűnhetnek a nyelvcsaládok; valszeg az A-hoz hasonló állapotok uralkodhattak, kiegyenlítődés
– a nyelvcsaládmodell egy bz. tört. szit. leírására alkalmas
– izoláció-mechanizmusok: Colin Renfeur (régész): négy mecanizmus: 1. az emberi aj kialakulása után a homo s. benépestette a Földet, anatómiailag alkalmas volt a beszédre (D. szerint ez megszakításos korszak) első betelpülés: Ausztrália, Amerika, Nílus-Szahara, Kaukázus, Koiszan (d-afr nem bantu nyelvei); itt nem lehet a nyelveket nyelvcsaládokba rendezni, mert olyan sok idő telt el az első betelepülés óta, kiegyenlítődés történt; kb. 4oe évvel ezelőtt települt Ausztr.; 2. élelmiszer-termelés módjainak megújuláa, neolitikus forradalom kora – afro-ázsiai, indo-európai, nigger-kongói, kínai-tibeti, maláj-polinéz; 3. ie.8ooo k kllímatikus változás, felmelegszik a föld, a sarkkörökön túl is benépesedik a föld; urali-jukagi; csukcs-kamcsatkai, eszkimó-aleut, ne-dene; 4. modern kor – elit dominancia, gyarmatosítás kora – a domináns nyelvek lenyomják a helyi nyelveket
– Élelmiszer-termelés időszaka: a nagy nyelvcsaládok szülőhelye egy magteület, több olyan növény és állat őshoznos helye, amelytek alkalmasnak bizonyulnak a domesztikációra; termékeny félholdon előfrdul a ma termeszett növények és állatok eredeti változata, ezt háziasítják, az e. tudatos beavatkoásával kiálasztják a sikeresebbeket; viszonylag jól alkalmazkodó növ és áll.; Eur ny-keleti tengely, am. észak-déli tengely; kukoricát nem lehet mindenhol termelni amerikában az éghajlat miatt, eur. szerebncsés, mert szélességi körök kevés; ettől robbanéásszerűen megnő a népszarporulattermelt kalória per terület megváltozik a háziasítás miatt; a mezgazdban 5ox több, mint a gyűjtögető életmódban; az a hely, ahol vannak, kicsi lesz, telepesek; eredeti települések: catal hüyük; jerikó, ali kosh,
– demic diffusion, wave and advance modellek: fokozatosan foglalják el a területeket; kb. évi egy km átlag
– négy nyelvcsaládnál működött: indoeurpai, afro-ázsiai, elámi-dravida, tibeti-ókínai; akkulturáció: a égi népesség genetikai állománya megmarad
– ha a telepesek kiszorítják: eltűnik a telepes genetikai állomány (miért van ez így????)
– Cavalli Sforza: első komponens-elemés; a genetikai állomány biz. részét elemzi, eur-t anatólián keresztül népesítette be egy népesség, minél távolabb kerül egy nép, annál inkább kihull a genetikai állomány

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: