Művészettörténet 1.

Művészettörténet – Ferenczy Attila

– távolság, kulturális és időbeli
– a Louvre-Seneca szobra (XVII-XVIII. sz. egyik lepnépszerűbb szobra) – párhuzamok: Rubens festménye 16o8; történet: Tacitus: Seneca halála; kr. u. 65-ben Nero udvarában; Piso-féle összeesküvés, ez megbukik, véres bosszú; Seneca Nero nevelője, régens, hatalmának legfőbb támasza; Nero öngyilkosságra szólíja fel; A Louvre-Seneca azt a pillanatot ábrázolja, amikor forró vizes medencébe állva, a vérkeringés gyorsulása miatt felvágja az ereit, és utoló erejéig diktálja bölcsességét tanítványainak; sztoikus bölcs figurája, aki nyugalomman néz szembe a halállal, és megőrzi emberi méltóságát; ilyennek látják a louvre-senecát a rubensi korban (17-18 sz.-i értelmezés), amikor napóleon elfoglalta Rómát, elvitte magával
– Párizsban nem aratott tetszést, a figura eszelős, teste inkább ízléstelen öregségében, mint filozofikus; a 16. sz. ban készül a szoborhoz a sárga márvány-öv; az egyik láb rekonstrukció, a medence 16 sz.-i reneszánsz munka, a két kar is az; a 19. sz. tkp. mitől Seneca? egy tucat hasonló figura került elő; a 2o. sz elején úgy döntöttek, h megszabadítják mindattól, ami nem eredeti, és úgy állítják ki
– öreg halászként értelmezték; ma azt gondolták, hogy egy nagy szoborcsoport része a hasonmásokal együtt, és a tenger hullámzása miatt áll így
– szemfehér márványberakás rekonstrukció, az arc fele rek.;
– laokoón-csoport: Vatikáni múzeum
– az antik művtör. egyik leginkább vizsgált darabja, 15o6-ban került elő, óriási szenzáció volt, ez volt az első szoborcsoport, innentől kezdve indul be egy tudatos, szervezett, keresőmunka a pápai álamban
– 2oo6 – a laokoón csoport kiállítása;
– Antonio Sangallo a 16. sz. leghíresebb építésze, II. Gyula pápa annyira belelkesedett, megbízza Sangallot, hogy építse újjá a Szent Pétert antik típusú bazilika-templommá
– a reneszász eredetileg szöveg-alapú, csak azután fordult a többi felé;
– mindenki tudta, hogy mit ábrázolt, mert tisztában voltak az antik irodalommal
– Vergilius: Aeneis II.; Trója utolsó napja, faló kint a fal előtt (ld. még Monty Python: gyalog galopp; http://www.youtube.com/watch?v=VCCXTVmSbgw&feature=related); egy áruló ráveszi a trójaiakat, hogy ez Neptunusnak szánt áldozat, és legyőzhetetenné teszi Tróját; miközben tanakodnak, Neptunus papja lerohan a fellegvárból, és belevágja a dárdáját, hogy bebizonyítsa, hogy belül üres, pár perc múlva a tenger felől két kígyó érkezik, és megfojtja Laokoónt; a trójaiak úgy értelmezik, hogy Neptunus megharagudott Laokoónra, és megölte.
– Sangallo emlékezett, hogy id. Plinius Természetrajzában (Naturalis historia) a kövek és márvány leírásánál beszél a fontos szobrokról, P. arról beszél, h néha szobrász- közösség csinál szobrot, Hagiszandrosz, Polidorosz, Athenodorosz faragták; Titus udvarában volt, amikor még hadvezér volt; az Esquilianusról került elő
– valósznűleg a domus aureaban volt, és amikor Vespasianus ezt lerombolta, akkor vitték Titus palotájába
– 18. sz. Johann Joachim Winckelmann, a pápai művészeti gyűjtemény első feldolgozója: Geschihte der Kunst des Altertums (az ókori művészet története), addig a művész életről írtak, W-nál kerül előtérbe a mű maga, változásai, története, periodizáélja a művészet történetét – biografikus modellre fűzte fel
– altere (umlauttal) stiehl – régies – keletkezés
– hohe stiehl – emelkedett – növekedés
– schöne stiehl – szép – csúcs
– nachamung – imitálás, utánzás – hanyatlás
– a történetfilozófiát (Hegel, Herder) alkalmazza a művészettudományra
– ekkor Görögország török megszállás alatt, ami az ókorról előkerül, az Rómából kerül elő
– ő az első, aki felveti, hogy tisztázni kellene a görög-római kapcsolatot
– Gottfried Efraim Lessing: torzóban maradt Laokoón-tanulmány
– ez jó lehetőség megvizsgálni, hogy a hordozóanyag (medalitás) hogyan változtatja meg az ábrázolást, mert megvan a szobor és a szöveg
– a Vergilius-szövegben a kiáltás a páthosz, a rettenes, elégedetlenség kifejezője; a szobron ez nem lehetséges, mert a nagy kiáltás eltorzult arccal jár, nagyon groteszk lenne, és a groteszk távol áll a görögöktől, ezért a test hordozza
– az esztétika alapproblémáinak megfogalmazása a laokoónhoz köthető
– mikor készült, görög vagy római, helyesek-e az informácók, amikkel rendelkezünk
– mikor: W. neki a schöne stiehl-be kellett elhelyeznie, mert szerette, ezért kr. e. 4. sz., nem lehet későbbi, mert ilyen szépek nem születtek
– 19. sz.-ban hasonlítsák össze a pergamoni nagyoltárral; stílusa (patetikus, kissé zsúfolt, erőteljes mozgás, nagy érzelmek, istenek és gigászok harca) hasonló
– stíluskritikai megfontolások alapján hasonítják, ebbe a rodoszi triászról szóló információ beilleszthető, kr. e. 2. sz. rhodoszi görög szobrászok, innen került Rómába
– 193o-as években előkerül egy feliratos kő, amely beszámol arról, hogy a három szobrász ld. fent a sziget rómaiak átal történő elpusztítása után áttette székhelyét Rómába (szemét rómaiak!)
– Cassius kr. e. 42.-ben dúlta fel Rhodoszt
– ebből az következik, hogy I. sz. , és nem is Görögo., hanem Róma
– Plinius szerint egy tömbből, a valós szobor viszont nem
– nagyon finom illesztéssel, a szobor oltárának hátlapja, amin ülnek, carrarai márvány, amit a kr. e. 1. sz.-ban kezdték kiaknázni
– Nápoly-Róma autóút építése során, 1957-ben egy Sperlonga nevű település közelében az építész beküldte a munkásokat egy barlanga, gyanították, hogy ez az, amiről írt Suetonius és Tacitus, miszerint Tiberius kr. u. 26.-ban létesített egy villát, a Caeta hegyfokával szemben berendezett egy spelunca-t (barlang), ami egy szobrokkal berendezett luxus partihely
– rengetek széttört szobrot találtak, köztük egy hajó-szobrot, amin Odüsszeusz küzd a Szkhüllával, ennek a hátán felirat, a három szobrász nevével, a kr. u. I. sz. betűtípusával
– a szobrász nevét ráírták a talapzatra, akkor is, ha nem ő csinálta, csak az ő stílusa
– a rómaiakat beteges érdeklődés fűzte a szobrokhoz, presztizskérdés, hogy kinek az aláírása szerepel a szobron, nehogy ne vegye észre a látogató
– spinario (kisfiú, aki a talpából tüskét húz – Rembrand: A fürdő Hendrikje, Szabó István: A napfény íze), British Muzeum, Rómában, a Capitoliumon ugyanez a szobor archaizáló fejjel
– diszkoszvetőből is két fajta: az egyik nézi a diszkoszát, a másik nem
– laokoónnak csak egy fia volt aeneis előtt
– vergilius két fiúról beszél
– lehet, h a jobboldali figura a tervezés munkafázisában későbbi hozzátétel
– két fiú, az egyiket megölte a kígyó, a másik elmenekült
– ismerte-e a szobrász vergilius történetét
– Rhodosz városában 75e szobor áll
– Augustusról Tacitus: beolvaszatta a város kétszáz ezüst szobrát
– Nero 8e bronzszobrot zsákmányolt

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: