Iszlám misztika 1.

Iszlám misztika – Iványi – az út és a törvény; a szufí

– Tebris(???) 12oo-as években földrengés; az egyik ház belsejében találtak egy embert, az ember éppen dolgozott, gyere ki, mert rádomlik a ház; hagyjatok, mert harminc év alatt először sikerült egy tökéletes vávot írnom; váv-val egy szó kezdődik, ami Istenre utal
– istenhez vezető út – tarika, saría – magatartás, életvitel
– misztika és ortodoxia kapcsolata elméletben
– iszlám fő irányzata – szunniták és a misztikusok hozzájuk való viszonyulása
– út, valóság, törvény (út, valóság – szufí; törvény – ortodoxia)
– a szufí lelki gyakorlatokat igényel; elérni a valóságot, az Istennel való közösséget
– út – kezdet, valóság – mestereké, a saría a köznépé; ők magukat az elit elitjének tartják, akik célba értek
– a törvény követői, de nem járnak misztikus úton: ami az enyém, az enyém, a tied, az a tied; az ember és az Isten kapcsolatára is értik; kívülállás; aliud Isten
– az út követői: ami az enyém, az enyém, ami a tied, az is az enyém; szimbizózis, de még nem teljesség
– a valóság emberei: nincs enyém és tied;
– immanens Isten (ezt a mondatot ellenzik leginkább az ort. hívei); nincs arab megfelelő; hulul: betelepülés; egyik első követőjét megölték ezért – Manszur Halládzs a belénk költöző Isten hirdetője
– a misztikus vallások sokkal jobban hasonlítanak, mint az orthodox vallások, kevésbé függnek a rítusoktól, a misztikusok ki is válhatak (csak a modern korban van erre példa)
– betérők a szufí közösségekbe, ők nem muszlimok, hanem csak szufík (Amerika, Ny. Eur.)
– Isten-ember viszonya a vízválasztó
– Allah az úr (raab), az emberek rabszolgák
– gyönyörű – mas Allah – amilyennek Isten akarja
– A valóságba bekapcsolódók Isten barátai, akik nagyon közel állnak Istenhez
elm – tudás; amal – praxis; a misztika elsősorban nem tudás, hanem gyakorlat; bizonyos tevékenységeket kell végreajtani, hogy azáltal eljussunk Istenhez
– a hallgatás misztikus erény (minden misztikában, ld. tao, keresztény szerzetesség)
– három dolog jellemzi a misztikust: a kevés beszéd, a kevés beszéd, a kevés alvás; alvás helyett imádkozni és elmélkedni kell; a böjt lelki gyakorlat; az éhezés nagyszerű fizikai előkészítése a látomásoknak; a beszéd elvonja a figyelmet az elmélyüléstől;
– ezzel szembe lehet állítani az iszlám misztika hatalmas irodalmát; az irodalom nagy része (írás és olvasás) nem misztikus cselekedet, hanem csak hat rám, és segít, hogy legyen misztikus cselekedet
Ahmed Ibn-Adzsiba – 177o-től írt könyvket; misztikus Korán-magyarázat; 1793-ban elment Fezben egy misztikus mesterhez, aki mellett inaskodott, aztán két év után szufí lett; két év után szufí let, a cselekedetektől, nem attól, hogy olvasott vagy írt;
– a misztika egyik legfontosabb jellemzője a csoportosulás
Ibn-Arabi a 13. sz. legjelentősebb szufí gondolkodó; Mekkai látomások (modern kiadásban hatvan kötet)
– Halládzs – 922-ben felakasztották; a szufí nagy mártírja, csoportosulásai gyanúsak voltak, és ez szemet szúrt a bagdadi kalifának; a közhit szerint a mondásaiért végeztek ki, de a perben ilyen nem szerepel;
– a misztika személyes vallásosság; egyénileg is lehet misztikusnak lenni;Istennel való találkozás, egyesülés, közösség a szív belsejében zajlik
– ort. – dzsamaí – közösségi vallás
Hakim Al-Kirmizi – misztikus önéletrajz; IX. sz. mester és a csoport kapcsolata; csoportban végzett vallásgyakorlat, vezetője a sejk (mester, tudós, vezető); a könyv nem helyettesíti ezt az élményt
– az igazi misztika kialakulása a csoportokhoz köthető, IX. sz. vége felé
– az út kezdete, első jellegzetessége olan emberi, erköcsi jellem, lelki gyakorlat, aminek cask közösségben van értelme (pl. alázat); hogyan tudná az önmegalázás gyakorlatát végrehajtani (raúl); felült egy szamárra, és végigment Kirmiz város piacán; a szamáron ülés alacsony társadalmi státust jelentett; a religio licita vallásainak tagjai nem ülhettek lovon, cask szamáron; ekkor érezte, hogy megtisztult
Abu Jazid Al-Bisztáni (Bajazid) Bokhara környékén élt; neki volt egy tanítványcsoportja; egyszer jelentkezett nála egy tanítvány; húsz éve a lábaidnál ülök, mégsem jot el a megvilágosodás (dzsalliáh); nagyon gazdag volt; első lépésként vegyen egy réz-edényt, tegyen bele diót, üljön egy szamárra, mejen végig a kereskedők utcáján, ahol mindenki ismeri, és a gyerekeknek adjon diót; én mindent megteszek, csak ezt nem; akkor nem is fogsz Istebn közelébe jutni
– minden misztikus mestert keresett magának, akinek taníványa lett (rabszolgája)
– misztikus léthez kell lelki edzés – megalázkodás az emeberek felé, állandó megalázkodás (bűnbánat) Isten felé (tauba – visszatérés Isten igaz útjára – bűnbánat)
– a misztikusok nem foglalkoznak a jogi esetekkel, azzal foglalkoznak, ami a saría alapján nem számít bűnnek
– mindenféle önmegtartóztatás szufí erény (az ortodoxia szerint a nemi önmegtartztatás bűn)
– a túlzott akaratosság bűn a misztikában
– Naksaband-i történetek (viccek, majd ebből példabeszédek)
– nem akarok akarni, mert akarni csak Isten akarhat
– Szolovjov: Csendes Don (???)
– a fukarság az egyik főbűn
Dzsalaladí Rumí
bahr: víz, folyó; jelkép: adomány, tudás

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: