Források, közösségi élet, intézmények

(hiányzik a héber szókészlet, majd később pótolom)

Hebraisztika – Bányai Viktória – Zsidó vallás és kulútra 1.

Követelmények
– elmenni két különböző zsinagógába: beszámoló, hat. nov. 4; neológ és ortodox-haszid
– látogatás a zsidó múzeumban és temetőben
– írásbeli vizsga

Források, közösségi intézmények, közösségi élet

1. Zsidóság sokszínűsége, irányzatai, határai
– akinek az anyja zsidó, és aki betér, az zsidó, prozelita keresztség
– a középkortól tiltják a betérést, addig komoly prozelitizmus
– szekták (csakis az írott hagyományt fogadják el, a rabbinikus-szóbeli hagyományt nem), pl. karaiták, álmessiási mozgalmak
– szekularizált zsidóság: aki nem vallásos, számíthat-e zsidónak
– cionizmus: szekularizált mozgalom, államalkotó mozgalom, etnikai vonulat
– etnikum vagy vallás
– földrajzi élrtelemben: diaszpóra; hat a helyi nyelv és kultúra; német nyelvből a jiddis (askenázi zsidóság nyelve és jellegzetessége), a vallási kifejezések maradtak meg, már nagyon ritkán beszélt nyelv
– falassák: afrikai zsidó közösségek, akiket 1949-ban kimenekítettek
– irányzatok: reform, neológ – konzervatív, orthodox, haszid (jogilag külön egyháznak minősültek a kommunizmusig, a rendszerváltás után visszaállt ez a jogi állapot)
– asszimiláció: elzárkózó: orthodox; nyitottabb: neológ
– reform: Amerika, Izrael, Nyugat-Európa; itt lehet női rabbi
– haszidok: karizmatikus mozgalom, nagyon szegény, nagyon tanulatlan közösségek, hanem milyen átéléssel imádkozik, nem, h mennyire tanult, minél jobban koncentrál, az ima annál jobban eljut az Örökkévaló elé
– az orthodoxia tanulás- és tudásközpontú

2. Források
torah, tanakh, talmud
– Torah: tanítás (Móz.1-5); nem csak a kőtáblákat kapta meg, hanem az egész Tórát (hagyományláncolat, szóbeli hagyomány)
– tanakh: torah, nebiim, ktuvim
talmud: rabbinikus hagyomány bizonyos stádiumban leírt gyűjteménybe; a hagyomány magyarázata, leválasztva a tóra egységeiről, tematikus egységekbe (pl. nőkre von. előírások)
– kr. u. 5. sz-ra foglalták írásba Babilonban (?????)
– a szabadidő eltöltésének egyetlen hiteles eltöltési lehetősége a tanulás (orthodoxia)
halakha: analógiát keresve a talmudban egy adott helyzetre vonatkozó döntés, törvény, reflektál az életre; vallási előírás
halakh: menni (olyan út, amin menni kell)
minhag: szokásjog; befolyásolja a helyi kultúra
Hillél: ne tedd másnak, amit magadnal nem akarsz
– a talmud nem törvénzkönyv-jellegű, hanem vita

3. Hagyományos zsidó közösség
kehila – kahal (kile) hitközség
– hitközség az asszimiláció terméke
– hagyományos zsidó közösség – teljes életszervezés, közigazgatás, bíráskodás, adóztatás, két zsidó egymás közötti jogi vitája – rabbinikus bíróság, önálló jogi egység; a hagyomány valós fenntartásához csak a közösségben volt lehetőség
– a szekularizáció után vallási-kulturális közösséggé válik, a zsidók beilleszkednek a világi jogba; oktatás problémás kérdés (neológ – közösségi iskola; ort. – hagyományos iskola)
takkanot – alapszabály; működési szabálygyűjtemény; hogyan választanak vezetőket
– vezetése – világi vezetés, választott vezetők;
ros hakahal – a közösség vezetője, világi vezető
– koser étkezés – sohét (sakter), koser mészáros
mohel – körülmetélő; csak viszonylag nagyobb helyeken tartottak ilyent, pontosan kellett tudja a halakhákat; brit milá (brisz) – körülmetélés
dajjan – bíró; rabbinikus bíróság; régebben teljes élet, ma ennek szerepe a válási ügyekben van;
melamed – tanító;
szofér – írnok; pl. a házasságlevelet, válólevelet kiállítja; komoly felkészülést igényel; a talmud is teljes traktátusban tárgyalja; ő másolhat tórakerecset, idézeteket, ami a mezuzában van;
– minden rabbi egyenjogú volt, az asszimiláció előtti közösségek feletti zsidó szervezezetek nem léteztek; nem volt hierarchia; az államba való beilleszkedés kényzerítette ezt ki; 1868 után alakulnak meg az ernyőszervezetek; amik voltak, tanácskozó joggal voltak csak; pl. MAZSIHISZ (neológ hitközségek); EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Status Quo hitközségek – az azelőtti állapotban, sehova se csatlakozó hitközségek; ma a haszidok értik ezt magukra MO-n)
– szatmári haszidok (az egyik legnépesebb haszid közösség)
Intézmények
hevra kadisa (szent egylet): temetkezési ügyek, haldokló betegek ápolása; ennek tagja lenni rangot jelentett
– rabbi: fizetett alkalmazott, nem minden közösség tudta megfizetni; ahol nem volt, ott előimádkozó volt, nem feltétlenül volt szükség rabbira a szertartásokhoz
bikkur holim: betegek látogatása
– népkonyha, szállás, szegény lányok kiházasítása
– tanulás: felnőtt tanulókörök, nagyobb helyeken több, felkészültségtől függően;
– dalárda, sportegyet, műegylet

Reklámok

2 thoughts on “Források, közösségi élet, intézmények

Add yours

  1. Üdv mindenkinek,

    ha lehetséges, elküldené e nekem valaki a Kabballát magyar nyelven, vagy ami azzal kapcsolatos ebook formájában vagy linket ami tutira működik..
    Nagyon megköszönném, mert eddig eredménytelen volt a keresésem. Ahol pedig ráleltem ott viszont nem tölthettem le.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: