retorikai bevezetés

1. A retorika, mint tudomány kialakulása
– az ókori görögöknél alakul ki, Renan: görög csoda; kezdettől fogva foglalkoznak az anyanyelvvel
– a modern szociolingvisztika szerint a nyelv és a kultúra szoros kapcsolatban van
– Homérosz: Iliász IX.4-43; Akhileuszt odaadják Phoinixnak, hogy tanuljon meg fegyvert forgatni és szónokolni; „a szónak szónoka légy és véghezvivője a tettnek”; a szó és tett összhangja – davar; lovagi tornák és szónokversenyek;
– kezdetben a módszer a mimika
– Hésziodosz: Istenek születése előszava: „a múzsák a királyoknak adják az ékesszólás tudományát, hogy igazságosan intézzék a dolgokat, és az igazsgról meggyőzzék az alattvalókat”; VII. sz.
– VI. sz: Hermész-himnusz (hermeneutika, követség, tolvajlás) a valószínűség alapjén érvel
– Hermész idejére már kialakulnak a bizonyítás módjai
– Odüsszeusz: logikával – λογος
– Phoinix:a jellemre apellálva ηθος
– Aiax: érzelmi érvelés παθος
– Kr. e. 467 – Szicíliából elűzték a türanoszokat, a sérettek sok pert indítottak
– Korax szicíliai görög kidolgozta a tanácsadói beszédet
– 3 rész: 1. bevezetés; 2. tárgyalás; 3. befejezés
– tankönyvet írt, tanítvánz Teisziász szofista; tandíj: ha megnzerem a pert, nem fizetek; ha elvesztem, rosszul tanítottál, tehát nem fizetek
– a szofistákat és a retorikát Platón és Szókratész sokat támadta, mert rosszra is lehet használni

2. A retorika meghatározása
– ars oratoria (oro: beszélni); ρητορικη τεχνη (mesterségbeli tudás; ειρω= mondani)
– Gorgiász híres rétor, Teisziász tanítványa; Kr. e. 427-ben meghódította Görögországot,
– Delphoiban aranyszobrot állítottak neki
– Platón: Gorgiász ( a rétor feadata az igazság művelése)
– Phaidrosz: a retorika a lelkek irányítása beszéd által
– Arisztotelész Retorika I.2: „el kell fogadnunk, hogy a retorika olyan képesség, amely minden egyes tárgybanfeltárja a meggyőzés lehetőségeit” – tudományos kutatás felé mutat a lehetőségek feltárása
– Quintilianus: Római szónoklattan; Kr. e. I. sz.
– a retorika a jó beszéd tudománya – rhetirica scientia bene loquendi
– kutatás, feltárás, szórakoztatás, tanítás
– retorika: egyetemes beszédtudomány
– bene: szakmailag jó, erkölcsileg jó
– a szónok csak tisztességes ember lehet

3. A klasszikus retorika rendszere
– a. a szónoki beszéd részei: bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, cáfolat, befejezés
– b. a szónok feladatai: föltárás – anyaggyűjtés (inventio); elrendezés (structura); formába öntés (stílus); az előadás módjának kiválasztása; memorizálás;
– c. a szónoki beszéd fajtái (Arisztotelész): a. törvényszéki-igazságügyi beszéd – a cselekménye a mltban történik, hallgatósága a bírák; b. tanácsadói beszéd – cselekménye a jövőben, lényege a hasznosság, pro és contra érvelés; c. bemutató beszéd – hallgatóság: bárki
– d. jogi vonatkozások – az ügyintézés tana – constitutio
– Rhetorica Herennia: Caius Herenniusnak ajánlott
– az ügyintézés az alperes első védekezése egybekapcsolva a felperes vádjával; ütköztetés;
– az ügyállás:
– a. következtetésen alapuló – megölted! – nem
– b. meghatározás ügyállása – megölted! – nem, csak megütöttem
– c. jogosságon alapuló ügyállás – megölted! igen, de jogom volt rá
– d. kifogáson alapuló jogállás – megölted! – lehet, de ez a bíróság nem illetékes ezt eldönteni

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: