modern héber 2. – 2oo7. szept. 17.
Szeptember 20, 2009 at 9:38 pm (héber nyelvészet)
Tags: birtoklás, főnevek neme, héber, modern, nyelvlecke
modern héber 1.
Szeptember 20, 2009 at 8:58 pm (héber nyelvészet)
Tags: héber, modern, nyelvlecke, személyes névmás
nincsenek magánhangzó-karaktereim, ezért van odaírva a kiejtés.
én; ani אני
te (m) attá אתה
te (f) att את
ő (m) hu הוא
ő (m) hi היא
mi anahnu אנחנו
ti (m) attem אתם
ti (f) atten אתן
ők (m) hem הם
ők (m) hen הן
זה = ez (m); ze
זו זןת = ez (f); zó, zot
דג = hal; dag
זה גד = ez hal; ze dag
גג = tető; gag
אבא = apa; abbá
אמא = anya; immá
אח = fiútestvér; ah
אחות = lánytestvér; ahót
סבא = nagyapa; szabbá
סבתא = nagymama; szavtá
אחין = fiú unokatestvér; ahján
אחינות = lány unokatestvér; ahjánót
לא = nem; lo
הגה = ???
ורוד = pink; váród
כתוב = meg van írva; kátúv
יד = kéz; jad
איש = férfi; is
אדם = ember; ádám
נהר = folyó; náhár
שמלה = ruha; simlá
הד = visszhang; héd
גדה = folyópart; gádá
אגדה = ???
בא = ő jött (m); bá
באה = ő jött (f); báá
חות = ???
Arab nyelvlecke 6. – A főnevek tört többesszáma
július 25, 2009 at 12:17 pm (arab nyelvlecke)
Tags: arab, főnév, nyelvlecke, tört többesszám
Az arabban van szabályos többesszám és tört többesszám. A tört többesszám szótári kérdés, nem lehet csak úgy kitalálni. De egyesek állítása szerint egy idő után r lehet érezni, hogy mi lehet az adott főnév többesszáma. Adott esetben egy főnévnek több többesszáma is lehet, ezek mást jelentenek.
A tört többesszám (جمع التكسير) a szó belsejében létest hangtani változást.
فَعَلة |
فُعَل |
|
||||
طَلَبة |
طالب |
diák |
أُسَر |
أسرة |
család |
|
حَمَلة |
حامل |
tartály |
غُرَف |
غرفة |
szoba |
|
قَتَلة |
قاتل |
gyilkos |
جُمَل |
جملة |
mondat |
|
فُعَلاء |
|
فُعُل |
||||
نُشَطاء |
ناشط |
aktivista |
مُدُن |
مدينة |
város |
|
حُكَماء |
حكيم |
bölcs |
كُتُب |
كتاب |
köny |
|
غُرَباء |
غريب |
idegen |
رُسُل |
رسول |
küldött |
|
أفعِلة |
فِعَل |
|||||
أَسئِلة |
سؤال |
kérdés |
قِطَع |
قطعة |
darab |
|
أُجوِبة |
جواب |
válasz |
إِبَر |
إبرة |
tű |
|
أُديرِة |
دير |
rendház |
مِهَن |
مهنة |
foglalkozás |
|
أفعِلاء |
فُعُول |
|||||
أَقرِباء |
قريب |
rokon |
دُروس |
درس |
lecke |
|
أَبرِياء |
برئ |
ártatlan |
فُصول |
فصل |
évszak |
|
أَشقِياء |
شقي |
pocsék |
بُيوت |
بيت |
ház |
|
فُعلان |
فِعَال |
|||||
بُلدان |
بلد |
ország |
بِلاد |
بلد |
ország |
|
رُهبان |
راهب |
szerzetes |
جِمال |
جمل |
teve |
|
قُضبان |
قضيب |
bár |
خِراف |
خروف |
birka |
|
فَعلى |
فُعَّال |
|
||||
جَوعى |
جوعان |
éhes |
عُمّال |
عامل |
munkás |
|
مَرضى |
مريض |
beteg |
كُتّاب |
كاتب |
író |
|
عَطشى |
عطشان |
szomjas |
قُرّاء |
قارئ |
olvasó |
|
فَواعِل |
أفعُل |
|||||
عَوامِل |
عامل |
faktor |
أَلسُن |
لسان |
nyelv |
|
شَوارِع |
شارع |
út |
أَشهُر |
شهر |
hónap |
|
قَوالِب |
قالب |
penész |
أَرجُل |
رِجل |
láb |
|
مفاعِل |
فَعَائِل |
|||||
مَصانِع |
مصنع |
gyár |
عَرائس |
عروس |
menyasszony |
|
مَدارِس |
مدرسة |
iskola |
قَبائل |
قبيلة |
törzs |
|
مَكاتِب |
مكتب |
iroda |
رَسائل |
رسالة |
levél |
|
أفاعيل |
أفاعِل |
|||||
أَقاليم |
إقليم |
tartomány |
أَرامِل |
أرمل |
özvegy |
|
أَساليب |
أسلوب |
stílus |
أَماكِن |
مكان |
hely |
|
أَسابيع |
أسبوع |
hét |
أَقارِب |
قريب |
rokon |
Arab nyelvlecke 4. – Napbetűk, holdbetűk
július 16, 2009 at 9:51 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, betűk, holdbetű, napbetű, nyelvlecke
Mivel itt fontos a kiejtés, a nemzetközi szabványhoz igazítom az átírást. Bocsi a lóbetűkkért, de nem a saját gépemről dolgozom.
Az arab ábc الأبجدية العربية) 28 mássalhangzót tartalmaz, amelyből 14 napbetű (الحروف الشمسية) és 14 holdbetű (الحروف القمرية). A különbségtétel annak alapján történik, hogy az adott betű hogyan viselkedik a határozott névelővel (ال) a szó elején. A határozott névelő hasonul a napbetűkhöz, és elveszti kiejtési jellegzetességét és a napbetű kiejtése megkettőződik.
A 14 napbetű: ﻥ ,ﻝ ,ﻅ ,ﻁ ﺽ ,ﺹ ,ﺵ ,ﺱ ,ﺯ ,ﺭ ,ﺫ ,ﺩ ,ﺙ ,ﺕ.
Példák nap-betűvel kezdődő szavakra:
(التاج) /at-ta ǧ/ “a korona”,
(الثلج) /aṯ-ṯalj/ “a jég”,
(الدب) /ad-dub/ “a medve”,
(الرجل) /ar-raǧul/ “a férfi”,
(الزمن) /az-zaman/ “az idő”,
(الشمس) /aš-šams/ “a nap”, etc.
A 14 hold-betű: ( ه ,ﻱ ,ﻭ ,ﻡ ,ﻙ ,ﻕ ,ﻑ ,ﻍ ,ﻉ ,ﺥ ,ﺡ ,ﺝ ,ﺏ ,أ).
Példák hold-betűvel kezdődő szavakra:
(الأب) /’al-’ab/ “az apa”,
(الباب) /’al-bāb/ “az ajtó”,
(الجدار) /’al-ǧadār/ “a fal”,
(الفارس) /’al-fāris/ “a lovag”,
(المطر) /’al-maṭar/ “az eső”,
(الكلام) /’al-kalām/ “a beszéd”,
(الورد) /’al-ward/ “a rózsa”, etc.
A kéf forrása: wikipédia
Arab nyelvlecke 3. Főnévi és igei mondatok
július 15, 2009 at 9:14 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, főnévi mondat, igei mondat, nyelvlecke
Az arabban kétféle mondat van: főnévi és igei.
A főnévi mondatok főnévvel vagy névmással kezdődnek, az igei mondatok igével.
A főnévi mondatnak két része van: az alany (مبتدأ) és az állítmány (خبر). Amikor létezésről van szó, a magyarhoz hasonlóan az arab sem használja a létigét, hanem beleérti a jelentésbe (névszói állítmány). Az alany főnév vagy névmás, az állítmány lehet főnév, melléknév, prepozíciós főnév vagy ige. Az alany minden mondatban alá van húzva.
هذه مقالة ممتازة.
“Ez egy remek cikk.”
والدها لبناني.
“Az ő (nn) apja libanoni.”
نحن من مصر.
“Egyitomiak vagyunk.”
الولد يلعب.
“A fiú játszik.”
A főnévi mondat alanya általában határozott, bár időnként előfordul határozatlan állapotban álló alany is; ez létezést vagy birtoklást fejez ki; ebben az esetben az állítmány megelőzi az alanyt.
هناك أولاد في الحديقة.
“Gyerekek (vannak) a parkban”
لي أخ.
“Van egy bátyám.”
عندي سيارة.
“Van egy autóm.”
Az igei mondatok igével kezdődnek, és legalább egy igéből (فعل) és egy alanyból (فاعل). Az alanyt a magyarhoz hasonlóan a ragozás miatt az ige magában foglalhatja, a különálló személyes névmás kiírása szükségtelen, vagy nyomatékosításra szolgál:
أعمل.
“Dolgozom.”
درسنا.
“Tanultunk.”
يعمل جدّي في التجارة.
Nagyapám a kereskedelemben dolgozik.
Arab nyelvlecke 2. – Színek
július 14, 2009 at 8:50 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, nyelvlecke, színek
Az arabban sok színt jelölő melléknevet annak az anyagnak a nevéből képzünk, amelyik magán viseli az adott színt. Pl. a barnát a kávébabokból, a rózsaszínt egy virág nevéből, a sárgát az aranyból. Ezek a képzett melléknevek egy ي végződést kapnak.
بنفسجي |
világoslila |
بنفسج = orgona
|
بني |
barna |
بن = kávébab
|
رمادي |
szürke |
رماد = hamu
|
ذهبي |
arany (szín) |
ذهب = arany (anyag)
|
فضي |
ezüst (szín)
|
فضة = ezüst (anyag)
|
برتقالي |
narancssárga |
برتقال = narancs
|
زهري |
rózsaszín |
زهرة = virág
|
زيتوني |
olivazöld |
زيتون = olajbogyó
|
وردي |
élénk piros
|
ورد = rózsa
|
Más színeket a többi melléknévhez hasonlóan képzünk az أفعل mintára, például:
أحمر |
piros |
أخضر |
zöld |
أصفر |
sárga |
أزرق |
kék |
أسود |
fekete |
أبيض |
fehér |
Néhány szín nevét valamelyik európai nyelvből vette át az arab:
موف |
lila |
||||
تركواز |
türkíz |
Arab nyelvlecke 1. – Köszönések
július 13, 2009 at 8:27 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, köszönés, nyelvlecke
A blog ezennel arab nyelvlecke-sorozatot indít. Ez a sorozat főleg azoknak szól, akik már ismerik a betűket, és elboldogulnak a mássalhangzós írásmóddal. A forrása ezeknek a bejegyzéseknek egy angol nyelvű blog, a Transparent Language Arabic Blogja, az itteni bejegyzések egy része annak tükörfordítása vagy magyarítása.
Arabban a leggyakoribb köszönések: أهلاً és السلام عليكم
أهلاً = szia, hogy vagy?
السلام عليكم = szia, viszlát (mindkettőre).
Az egyes országok különféle variációkat használnak; az Öböl-menti országokban a “هلا” a أهلاً variációja.
A következő táblázat a leggyakoribb köszönéseket mutatja be:
ahlanahlan |
Hello |
أهلاًأهلاً |
ahlan wa sahlanahlan wa sahlan |
hogy vagy? mizu? |
أهلاً و سهلاًأهلاً و سهلاً |
assalamu ‘alaykumwa alaykumAssalam |
“béke veled”, szianeked is |
السلام عليكموعليكم السلام |
Sabah al-khairSabah An-nur |
jó reggelt! neked is fényeset |
صباح الخيرصباح النور |
masaa’ al-khairmasaa’An-nur |
Jó délutánt/estét neked is jó estét |
مساء الخيرمساء النور |
ma’a as-salamahma’a as-salamah |
viszlát |
مع السلامةمع السلامة |
