arab szavak átírásos szótára – i (alif) – ا

ibn waqtihi: az elragadtatás fia

ibtāl: érvénytelenítés

ictibār: példázat

iǧmāc: közmegegyezés

iğtihād: egyéni erőfeszítés

iḥṣān: ártatan, jó hírnevű

ihtilāf: nézeteltérés

ihtiyār: szabad választás

īmān: hit

in ša’ Allāh: ha Isten is úgy akarja

islām: alávetés

isnād: hagyománylánc

istidlāl: érvelés; jogi folyamat;

istiḥān: a közösség érdekében választott jobbik megoldás

istinǧa’: tisztítás

istiqāma: egyenesség

istirsāl: a lélek átengedi magát Istennek

istitāba: visszatérítés

ītār: mások előnyben részesítése

arab szavak átírásos szótára – h (ha) – ح

ḥadd: főbűn

ḥadd-ḥudūd: fő bűn

ḥadīṯ: hagyomány

ḥāfiẓ: aki a hagyományok memorizálásával és továbbadásával fglalkozik

ḥāl: állapot

ḥāla: elragadtatott állapot

ḥisba: piacfelügyelő bírósága

ḥubb illāhī: Isten iránti olthatatlan szerelem

ḥudūd: főbüntetésekre vonatkozó jogszabályok

Goldziher: A hadísz – tételek

Goldziher Ignác: A hadísz kialakulása
Tételek

1. A hadísz jelentése.
2. Goldziher a hadíszok hitelességéről és koráról.
3. A hadísz két része és szerepük.
4. A hadíszok első lejegyzései.
5. A szunna jelentése.
6. A hadísz és a szunna kapcsolata.
7. A szunna és az újítás.
8. A szalaf és a szerepük a muszlimok életében.
9. A szunna újjáélesztése és kiölése.
10. Az újítás (bid‛a) fogalma.
11. Az iszlám az Omajjádok korában.
12. A hadísz helyzete az iszlám I. századában.
13. Az omajjád kormányzat és a vallási emberek viszonya.
14. A hutba az Omajjádok korában.
15. A politikai hadíszok költése.
16. Muszlim vélemények a csalásról (tadlísz) a hadíszban.
17. Az Abbászidák, mint vallási vezetők.
18. Az Omajjádok és Abbászidák neveltetésének különbségei.
19. A szunna előtérbe kerülése az abbászida korban.
20. A jogi tanulmányok fejlődése a VIII-IX. sz.-ban.
21. Az aszháb al-hadísz.
22. A jog és a hadísz a IX. sz.-ban.
23. A hadísz szerepe az iszlám pártharcaiban.
24. Az örökletes kalifátus elve és a közösség egyhangú hűségesküje viszonya.
25. Abbászidák és síiták a hadísz irodalomban.
26. Korán magyarázat és pártharcok.
27. Irányzatos (költött) hadíszok a politikai életben.
28. 28. Síita irányzatos hadíszok.
29. Profetikus hadíszok.
30. A költött hadíszok elleni támadás kezdetei.
31. A szabadgondolkodók és a hadísz.
32. A megbízható férfiak (ridzsál tiqa) a hadísz tudományban.
33.A hadíszláncok szereplőinek osztályozása.
34. A muszlim hagyománykritika lényege.
35. A matn (szöveg) és a hagyománykritika.
36. A szigorú megítélés alá eső hagyományok.
37. A morális tartalmú kitalált hadíszok.
38. A hagyományláncok költött kiegészítése.
39. A szórakoztató hadíszok.
40. A szórakoztató hadíszok kitalált láncokkal.
41. A qássz (tbsz. qusszász) szerepe a mecsetekben és környékén.
42. A qusszász túlkapásai elleni harc.
43. A hosszúéletűek (mu‛ammarún).
44. A hadíszok továbbadóinak személye felkeresése.
45. A talab al-hadísz és az utazások.
46.Az utazók módszerei a hadíszok felkutatására.
47. A hadisz iskolák létrejötte.
48. Az idzsáza rendszere.
49. A hadísz lejegyzése (kitábat al-hadísz) a legkorábbi időkben.
50. A hadíszok lejegyzésének ellenzői.
51. A hadísz irodalom kezdetei és kapcsolata a történetírással.
52. A hadíszgyűjtemények eredete kérdése.
53. Málik ibn Anasz Muwatta’ c. műve, jellege.
54. A Muwatta’ változatai.
55. A taszníf al-ahádísz.
56. A muszannaf és a musznad különbsége.
57. Buhárí Szahíh c. műve és hatása a hadísz szabályaira.
58. Buhárí Szahíh c. művének hagyományozása, eltérése a Muwatta’-étól.
59. Muszlim Szahíh c. műve és összevetése Buhárí művével.
60. A két Szahíh mellett létrejött további muszannaf művek.
61. A magribi hagyományirodalom.

arab szavak átírásos szótára – a (alif) – ا

abāna: megmutatta

ahl al- ḥadīṯ: hagyomány követői

ahl ar-ra’y vagy aṣḥāb ar-ra’y: a vélemény követői

ahl aṣ-ṣuffa: a „pad népe” (a szúfik)

al-cāriba: qaḥṭān leszármazottai, a délről bevándorolt arabok

al-haqq: az Igazság (Isten)

al-ibāḥa al-aṣliyya: alapvető megengedés; ami nem tilos, az szabad

al-maṣāliḥ al-mursala: közjó megőrzése

al-mustacriba: cadnān leszármazottai, akik az Arab-félszigeten őshonosak

anti ṭāliq: el vagy válva

aqdār: felemeltetés

arbāb aḥwāl: közvetlen tapasztalás

asrār: belső titok

āṯara: akiket Isten minden dolog elé helyez

awliyāc: Isten barátai (a szúfik)

āya: Korán-vers

A joghasználat társadalmi szerepe

Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája

- a hagyomány: szöveg, lánc
- iszlám jogi bíró: kádi
- állami bíró: hakim
- kádi: családjog – házasság, válás, örökösödés, gyermektartás, helyi szintű vagyoni kérdések
- hatósági tanúk: adúl (Mar.), mazún (Egy.)
- minden résztvevő kitűnően ismeri a jogszabályokat
- jelen van a bíró, kisegítők (szakértők, írnokok, hatósági tanúk)
- a kádi nem igényel magának tekintélyt, békítő, mert minden döntés precedens-értékű
- minden perest népes család kísér a bíróságra
- fogadhat maga mellé ügyvédet
- Marokkóban a nő szabadon beszlhet, Ománan be se mehet
- azért tiltakoznak a leírt törvények ellen, mert megszünteti az értelmezési lehetőségeket, és a helyi szokásjog figyelembevételét
- a pozitív állításoknak nagyobb az értéke, mint a negatívaknak
-
-