A szánkhja

június 14, 2009 at 7:44 pm (Ind filozófia, ókori és keleti vallások)
Tags: , , , , , , ,

-          25 darab világalkotó objektivitás sorol fel (tattva), ezek közül egy a lélek

-          purusa (férfi) – prakriti (természet)

-          alapszövege a Szánkhja-káriká

-          kidolgozott szöveg

-          látszik, hogy archaikus-mitologikus gyökerei vannak, de letisztult filozófia

-          jó természetfilozófia

-          ebben nincs benne az evilágiatlanság

-          a fontosabb és régebbi a prakriti

-          a lélekhez nem tartoznak a testi érzetek, fájdalom, gondolkodás

-          egy dolog tartozik oda: tudatosság, szubjektivitás

-          ez nem én-tudat

-          a purusa a nézőpont, ahonnan a prakriti szemlélhető (ld. Foucault-inga, a szilárd pont elmélete)

-          biztos pont az univerzumban

-          a purusa nem változó, hanem örök, mozdulatlan

-          sok purusa van, de prakriti csak egy

-          az ember léthelyzete, hogy ezt nem így látja

-          az a megváltás, hogy felismeri ezt a tévedést; megszűnik a saját testiség, nem azonnal, hanem ahogy a fazekas megforgatja a korongot, és még forog egy darabig a tehetetlenség miatt

-          a megváltáshoz vezető úton az ember fokról fokra megérti, hogy mi nem ő

-          a három guna elmélete ; guna: eredtileg erény; tulajdonság, minőség

-          purusa – nincs állapota; prakriti – változó

-          a minőség maga a dolog:

-          szattva – létezőség (információ, struktúra, koherencia, rendező-elv)

-          radzsasz – por, energia ( változás princípiuma)

-          tamasz – sötét (inercia, tehetetlenség, impotencia, a megőrzés princípiuma)

olyan szinten absztrakt fogalmak, hogy bármilyen más aspektust meglehet velük jeleníteni (biliárdgolyók, ember)

Szólj hozzá

A hat hindu ortodox rendszer

június 14, 2009 at 7:43 pm (Ind filozófia, ókori és keleti vallások)
Tags: , , , , , , ,

2oo9. május 6.

A hat ortodox hindu filozófia (śaḍdarśana)

-          ezek a szűk értelemben vett filozófiai rendszerek

-          mind a hinduizmus korában nyerik el filozófiai formájukat, II-V. sz. között

-          némelyikük nem rendszer, némelyikük nem filozófia, és némelyikük nem ortodox

-          csak a kései hinduizmus kategorizálja így őket, nem mind bráhmanikus rendszer

-          valójában nem kapcsolódnak a védákhoz, kivéve a mimánszát

-          nem csak hat van, a hindu tradíció nem így nevezi, hogy 6 ortodox rendszer, ez Max Müller kifejezése

-          ezeknek legrégebbi az alapszövege; ezek nem a semmiből jönnek létre, kiszorították a többi szöveget és kanonikusak lettek

-          az alapszöveg terminus technicusa a sūtra

-          minden más ehhez viszonyul – kommentár

-          vannak nem kommentárok – tankönyvek

-          a 6 közül 5-nek sūtra, a szánkhja esetében kārikā

-          a sūtra: a műfaj eddig már sok ezer éves

-          szóbeli hagyományozásra való, vers, minimalizálás

-          nem magyarázat, hanem képlet

-          a lehető legtömörebb formában, hogy memorizálni lehessen – nem féltétlenül érthető

-          rögzített tételek, nem megváltoztathatók, legalábbis formailag

-          a sūtra tévedhetetlen, mert kényelmesebb ezt hinni

-          a 3 iskola pár:

-          1. nyāya – vaiśesika

-          2.  sāmkhja – yoga

-          3. mimānszā – vedānta

-          1. nyāya – vaiśesika

-          az összes elképzelhető szempontból indokolt a párosítás

-          hasonló gyökerek, testvérnek tekintik egymást

-          idéznek egymás sūtráiból

-          tematikai átfedés

-          mindketten számolnak a lélekkel, de ez nem kap nagy hangsúlyt; a lélek a világot alkotó elemek egyike (ld. görög atomisták, Démokritosz)

-          mindkettő naturalista, nem túl metafizikus

-          különbségek:

-          más tematikai fókusz

-          a nyāyát az ismeretelmélet és a logika érdekli

-          a vaiśesikát a világ alapvető elemei, a természet filozófiája (atomista), alapkategóriák (ld. Arisztotelész: Kategóriák; szubsztancia (dolog), mozgás)

-          nyāya-sūtra: a logika szövétneke

-          2.  sāmkhja – yoga

-          ami a yogában filozófia, az a szánkhja

-          3. mimānszā – vedānta

-          mindkettő védikus-ortodoxnak véli magát

-          a mimánszá védikus szövegmagyarázat

-          a védanta az upanisadok elemzése, önmeghatározása szerint exegézis

-          mimánszá: bráhmanák

-          védanta – upanisadok

-          ma a védanta a meghatározó

-          advaita védanta – nem különbözik lényegesen az isten és az ember

-          Sankara, Rámánudzsa

-          3 szent, 3 különböző irányzat

-          2 izgalmas filozófia: szánkhja, védanta

Szólj hozzá

hindu fogalmak

május 17, 2009 at 6:00 pm (Ind filozófia, filozófia, vizsgakövetelmények, ókori és keleti vallások)
Tags: , , , , , , , , ,

Hindu fogalmak

bhakti: A bhakti a szeretet, a szolgálat és az odaadás kifejezése a személyes Isten iránt. A Bhagavad-gítá által ajánlott út a bhakti-jóga, amelyben Ardzsunát arra kérik, hogy szolgálja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Srí Krisnát. A bhakti-jóga szemben áll azzal az elképzeléssel, mely szerint az ember eggyé válhat a Legfelsőbb Úrral. A bhakti-jógában úgy tartják, hogy Isten szolgálata örökkévaló, s az egyéni lélek sohasem válik eggyé Istennel. India nagy bölcsei, mint például Csaitanja Maháprabhu, Rámánudzsácsárja és Madhvácsárja azt tanították, hogy Isten megvalósítását, megismerését a bhakti, vagyis az odaadó szolgálat útján lehet elérni.

purána: A Purána szó azt jelent, hogy “ősi”, s az e néven ismert védikus szentírások transzcendentális végkövetkeztetéseket hirdető történeteket tartalmaznak. Általában Isten különböző inkarnációinak, valamint híveinek a cselekedeteit írják le. Tizennyolc fő Purána van, amelyek közül hat Visnuval, hat Sivával, hat pedig Brahmával foglalkozik. Általában kérdések és az azokra adott válaszok formájában íródtak. A különböző Puránákat különböző istenségekről nevezték el. A bennük foglalt transzcendentális tudás segít megérteni a Védák mondanivalóját. A legmagasabb szintű Puránának a Bhágavata Puránát vagy másnéven Srímad-Bhágavatamot tartják, amely a tökéletes lelki élet útjáról tanít.

avatára: szanszkrit nyelven AVATÁRA (alászállás), a hinduizmusban egy istenség emberi vagy állati formában történő megtestesülése azzal a céllal, hogy valamely adott földi gonosszal szembeszálljon. A fogalom általában Visnu következő 10 megjelenési formájára utal: Matszja (hal), Kúrma (teknősbéka), Varáha (vadkan), Naraszimha (félig ember, félig oroszlán), Vámana (törpe), Parasuráma (fejszés Ráma), Ráma (a Rámájana eposz hőse), Krisna (az isteni tehénpásztor), Buddha és Kalkin (a még eljövendő megtestesülés). Visnu avatárjainak száma helyenként nagyobb, és megszemélyesülésükben is van eltérés a helyi jellegzetességektől függően. Így Krisnát egyes területeken isteni rangra emelik, féltestvére, Balaráma pedig avatárként szerepel. A tanítás egyik formája a Bhagavad-gítá vallásos versben lelhető fel, ahol a kocsihajtó Krisna Úr beszél Ardzsunához: „Ha bármikor veszélyben az igazság, és erőre kap az igaztalan, harcba szállok. A jók védelmezésére, a gonoszok elpusztítására és az igazság helyreállítására időről időre testet öltök.”

viraha: elválás a szerelemben

púdzsá: vallásos szertartás, amelyet áldozatként ajánlanak fel isteneknek vagy különleges vendégeknek. sokféle változatban él, az otthoni pudzsától kezdve a templomi pudzsáig; a lényege: felajánlok valami értékeset, hogy elnyerjem az isten/vendég jóindulatát.

Szólj hozzá

Ind filozófia – bevezetés

március 4, 2009 at 9:57 am (Ind filozófia)
Tags: , , , ,

2009. febr. 18.

- filozófia az, amit a filozófusok csinálnak
- a nem európai kultúrkörben nem egyértelmű, mi számít filozófiának
- ind filozófiával kapcsolatos álláspontok: a. logikai ismeretelmélet; b. misztikus meglátások
- világnézet/vallás, a világ és az ember benne elfoglalt helye; filozófia, ha van benne rendszer és komolyan veszi magát
- a filozófia privát, a vallás közösségi
- filozófia vs. tudomány: arról vélekedünk, amiről nincs biztos tudásunk
- a filozófiát elvileg semmi sem korlátozza, a vallásban vannak közös megegyezéssel elfogadott dogmák
- tudomány, mert van “szakszerű eszköztára”

Filozófia előtti filozófia

- az anyag, Isten, lélek szanszkritra lefordíthatatlan
- déva: istenek; ísvara: úr; Brahman: végső valóság

India

- sokkal jobban elkülönül Ázsiától, mint Európa, sokkal differenciáltabb
- kontinens, akként működik
- embertanilag változatosabb: europid, mongoloid, egroid, ausztraloid
- nyelvileg: indoeurópai: indo-árja, perzsa, európai; dravida; munda; sino-tibeti; izolátumok;
- kulturális egység tudata, emellett a különbözőség tudata
- istenpár = világfolyamat – tantra
- vallásilag: hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus (Rádzsásztán), iszlám (észak, Pakisztán), kereszténység (Kerala), zsidó közösség (Kerala, kivándoroltak Izraelbe), szikh (Pandzsáb), törzsi vallások

India történelme

- Indiának egyetlen szárazföldi bejárata van, Afganisztán felől (É-Ny), máshol a Himalája, vagy sivatag
- minden hódító Afganisztán felől jön, irtogat, rabol, letelepszik, 100-150 év után asszimilálódik
- bevándorlási hullámok:
1. dravidák (nem tudni biztosan);
2. indo-árja – védikus árják, ekkor különülnek el az indoiráni ncs-tól, kb. 1000 v alatt meghódítják É-Indiát, és a nyelvhasználat terén többségbe kerülnek; délen dravida nyelvek;
3. perzsa
4. görög
5. párthus
6. sakkár/szkíta
7. hun
8. muszlim – Nagy-Mogulok
9. angol

- befogadó attitűd – eklektika; a kezdetben idegen elemek beépülnek;

Szólj hozzá

Az ind filozófia – Témák, bibliográfia

február 8, 2009 at 1:36 pm (Ind filozófia, filozófia, ókori és keleti vallások)
Tags: , , , , , ,

Az első óra február 11-én, szerdán 14:00-kor lesz.

A kurzus kódja: BBN-VAL-101.07 [K, 30ó] 4 kr.

A kurzus megnevezése: Keleti filozófia (India)

Eastern Philosophy (India)

A kurzus előadója: Ruzsa Ferenc doc.

A kurzus helye és ideje: i/ Bence György terem, Szerda, 14.00 – 15.30

A jegyszerzés módja(i): kollokvium
Követelmények: A kötelező irodalom értő ismerete.

A kurzus leírása, tematikája:

1. Filozófia keleten és nyugaton. A filozófia fogalma. Csak három helyen alakult ki önállóan bölcseleti hagyomány. A különböző kultúrkörök kategóriáinak viszonya egymáshoz: a fordítás problémája. A valláshoz való viszony különbségei; a tradicionalitás szerepe. A filozófia részterületeinek súlya, viszonyuk egymáshoz.

2. Előzmények. Bevezetés: India; népek, nyelvek, kultúrák; történelmi áttekintés; a vallás és a filozófia viszonya. Az előzmények: az Indus-völgyi és az árja népek világnézetének összehasonlítása, tipológiájuk. A Védák világszemlélete: régi és új istenek, a rita és a szóma; a filozofikus himnuszok, különösen a Purusa- és a Teremtés-himnusz. A mágikus-rituális spekulációk: a bráhmanák és az áranjakák; kozmogóniai elképzelések; a Brahman fogalmának kialakulása.

3. Az upanisadok. Különösen a Brihad-áranjaka és a Cshándógja metafizikai és pszichológiai tanítása. A lélekvándorlás tana, eredete, implikációi: a karma és a nirvána.

4. A Buddha. Szakítás a két nagy tradícióval: vallás – isten, hit, egyház, papok és hívők nélkül. A Buddha viszonya a filozófiához. Központi tanítások: a négy nemes igazság és a nemes nyolcrétű ösvény. Szenvedés-múlandóság-inszubsztancialitás. Lélekvándorlás lélek nélkül. A mahájána iskolái: az üresség-tan és a csak-észlelet tanítása.

5. A hinduizmus kialakulása, a teizmus jelentkezése; a Bhagavad-gítá. A panteizmus és a mindenütt-jelenvalóság. A jóság, kötelesség, igazság és erény konfliktusa. A megváltásra törekvés és az evilági aktivitás összebékítése; a különböző tradíciók eklektikus kompromisszuma. – A klasszikus, ortodox filozófiai rendszerek; viszonyuk egymáshoz és a hindu valláshoz.

6. A szánkhja és a jóga dualizmusa. A természetfilozófia: a guna-elmélet, a természet összetevőinek kifejlődése egymásból. Ismeretelmélet: a megbízható ismeret forrásai; a következtetés fajtái és az okság elemzése. A természet mint aktív princípium. A lélek-bizonyítások; a lélek és a tudat elválása. A pszichikus princípiumok burjánzása. A megváltás; technikák a lélek eloldására az anyagtól.

7. Az idealista monizmus: az advaita védánta iskola. Exegetikus filozófia vagy filozofikus exegézis? A lét és levés elválasztása. Az empirikus világ státusza (a májá): látszat, de nem hamis. Az egyetlen abszolútum; a tudatok sokasága egyetlen lélek alapján. A változatlan valóság és az időbeli jelenségvilág; a kettős igazság tana. A megváltás (móksa) értelme, lehetősége, módja.

a kurzushoz tartozó kötelező irodalom:

[A szögletes zárójelbe tett alternatívák csak kényszermegoldások - nem ajánlom őket.]
A szövegek jó része fellelhető www.terebess.hu címen, az Ázsia lexikon és e-tár oldalon.

1. Puskás Ildikó: Istenek tánca. Rövid áttekintés az indiai vallásokról. Budapest 1984, 7-67., 94-123. o. vagy Puskás Ildikó: Lélek a körforgásban. Budapest 2000, 13-214., 250-285. o.
2. Schmidt József: Az ind filozófia. 2. kiadás, Budapest 1991, 42-91. o. vagy
[Héjjas István: Ókori indiai bölcselet. Budapest 1994, 29-120. o.]
3. Fórizs László (ford.): Rigvéda. Teremtéshimnuszok. Budapest 1995, 99-149. o. vagy
4. Vekerdi József (szerk): Szanszkrit líra. Bp. 1988 (Himnuszok a Rigvédából, 9-60. o.) vagy
Doniger O’Flaherty, Wendy: The Rig Veda – An Anthology. 108 Hymns. Penguin 1981. vagy
[ennek fordítása: Naphimnuszok és tűzimák. Bp. 2001, 19-50., 187-196. o.]
5. Vekerdi József (ford.): Titkos tanítások. Válogatás az upanisadokból. Budapest 1987, 48-50., 60-69., 92-99. o. vagy
6. Tenigl-Takács László (ford.): Upanisadok. Bp. 1998, 52-55., 96-111., 242-255.o. vagy
[Tenigl-Takács László (ford.): Upanisadok I-III. Budapest 1992-94. II. kötet 73-82. o.; III. kötet 36-38., 67-77. o.]
7. Schmidt József: Ázsia világossága. Buddha élete, tana és egyháza. Budapest 1924, 11-224. o. vagy
Ruzsa Ferenc: Gótama nem volt buddhista. In Századvég (új foly.) I/1. (1994 tavasz), 103-116. o. vagy
Küng, Hans – Bechert, Heinz: Párbeszéd a buddhizmusról. (Kereszténység és világvallások.) Budapest 1997, 17-39., 75-90., 125-146., 189-204. o.
8. Vekerdi József (ford.): Buddha beszédei. Budapest 1989, 45-49., 61-70., 77-89.,104-117.,136-145., 160-163. o. vagy
9. Tenigl-Takács László (szerk.): A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola jegyzete, Budapest 1994, 10-32. o.
1o. Vekerdi József (ford.): Bhagavad Gítá. A Magasztos Szózata. Budapest 1997, 6-19., 66-72. o. vagy
Vekerdi József -Lakatos István (ford.): A Magasztos Szózata. Bhagavad Gítá. Budapest 1987. (I., II., XI. ének) vagy
[Prabhupada, A. C. Bhaktivedanta Swami: Az eredeti Bhagavad-gíta. The Bhaktivedanata Book Trust 1989, 51-175., 549-604. o.]
6. Ruzsa Ferenc: A klasszikus szánkhja filozófiája. Bp. 1997. 9-17., 43-113., 245-51. o. vagy
[Farkas Attila Márton és Tenigl-Takács László (ford., komm.): Ísvarakrisna: A számvetés megokolása (Szánkhja-káriká). Budapest 1994, 15-44. o.]
11. Fórizs László (ford., jz.): A megszentelődés pátandzsala útja. In -: Dhammapada. Az erény útja. Budapest 1994, 179-197. o. vagy
Farkas Attila Márton és Tenigl-Takács László (ford., komm.): Patandzsali: Az igázás szövétneke (Jóga-szútra). Budapest 1994, 47-102. o.
12. Ruzsa Ferenc (ford., jz.): Sankara: A Brahma-szútra magyarázata. Bp. 1996. 5-76. o.

A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom:

Dasgupta, Surendranath: A History of Indian Philosophy. Cambridge 1922.
Frauwallner, Erich: Geschichte der Indischen Philosophie. Salzburg 1953-56. (History of Indian Philosophy. Ford. V. M. Bedekar. Delhi 1973.)
Max Müller, Friedrich: The Six Systems of Indian Philosophy. London 1899.
Radhakrishnan, Sarvepalli: Indian Philosophy. 2. kiadás, London 1929.
Zimmer, Heinrich: Philosophies of India. Edited by Joseph Campbell. Princeton 1951.
Mehlig, Johannes: Weisheit des alten Indien. Leipzig und Weimar 1987. Band 1. Vorbuddhistische und nichtbuddhistische Texte; Band 2. Buddhistische Texte.
Potter, Karl (sorozatszerkesztő): Encyclopedia of Indian Philosophies. (Eddig 9 kötet jelent meg.) Princeton – Delhi 1970-2004.
Radhakrishnan, Sarvepalli & Moore, Charles A.: A Sourcebook in Indian Philosophy. Princeton 1957. (reprint 1989.)
Tenigl-Takács László (szerk.): India bölcsessége. Budapest 1994. (II. rész)
Olivelle, Patrick: Upanishads. Oxford University Press 1996.
Téchy Olivér: Buddha. Budapest 1986.
Govinda, Láma Anagarika: A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje és annak szisztematikus bemutatása az Abhidhamma hagyománya alapján. Budapest 1992.
Fehér Judit: Nágárdzsuna. A mahájána buddhizmus mestere. Budapest 1997.
Fehér Judit – Horváth Z. Zoltán (szerk.): Buddhista logika. (Történelem és kultúra 12.) Bp. 1995.
Fehér Judit (szerk.): Tibeti buddhista filozófia. (Történelem és kultúra 11.) Budapest 1994.
Tenigl-Takács László (ford. és komm.): Gótama: A logika szövétneke. Budapest 1992.
Eliade, Mircea: A jóga. Halhatatlanság és szabadság. Budapest 1996.
Thibaut, George (ford.): The Vedanta-Sutras of Badarayana with the Commentary by Sankara. Oxford 1890.
Fajd Ernő (ford. és komm.): Sankara: A védánta filozófiája. Budapest 1996.

Szólj hozzá

Aquinói Szent Tamás

november 27, 2008 at 10:16 am (filozófia)
Tags: , , , ,

2008. november 3
Aquinói (Szent) Tamás
- be lehet-e bizonyítani filozófiai eszközökkel Isten létét?
- istencáfolatok: ha Isten van, teremtsen brubrut; ha Isten van, teremtsen olyan embert, aki magasabb önmagánál; ha Isten van, teremtsen olyan hegyet, amit ő nem tud átugrani
- logikai önelentmondások
- köti-e Istent a logika?
- mindent meg tud tenni, ami nem logikai lehetetlenség
- a rossz problémája: tud róla – Isten mindentudó; megváltoztathatja – mindenható; meg kell változtatni – jó
- a rossz létére az egyik megoldás a szabad akarat; nagyobb jó a szabadság, mint a rossztól való mentesség
- Leibnitz: Teodicea
- az isteni mindenhatóság korlátja a lehetőség, Isten csak olyant teremt, ami lehetséges (de mielőtt megteremtette volna, honnan tudha, hogy lehetséges?), és ez a világ a lehető legjobb – erre válasz Voltaire: Candide
- Swinburne, Richard: Van-e Isten?
- Isten el tudná hárítani a rosszat, ha mindenható, de akkor nem létezne emberi felelősség
- ha Isten folyamatosan beavatkozna csodákkal a természeti törvényekbe, a világ megismerhetetlen lenne
- a. önmagában nyilvánvaló-e Isten léte? nem
- b. bizonyítható-e Isten léte? igen
- c. hogyan bizonyítható? 5 istenérvet taglal és egyet elvet
- 6. az ontológiai istenérv: Szent Ágoston és Canterbury Anselmus fogalmazza meg; Leibnitz és Descartes használja, majd Kant is megpróbálja cáfolni, ma is vitatott probléma, bár az első cáfolata a legjobb (Gaunilo)
- Anselmus: az emberek egy része azt állítja, hogy nincs Isten; aki ezt kimondja, érti, hogy miről beszél, aminél nagyobbat nem lehet elgondolni; az a nagyobb, ami a világban is megvan, ha tehát elgondolható, léteznie is kell, ha nagyobb, mint ami a fejünkben van
- Gaunilo: 12 tételben próbálja cáfolni; ha jó az istenérv, akkor létezik a Boldogság Szigete, amiről a tengerészek mesélnek
- elgondolható, hogy megvan, nagyobb, mint az, ami a fejben van, ergo létezik
- kísérleti logika: contradictio in adiecto (a logika nem lehet kísérleti, ez önellentmondás)
- a logikát kísérleti úton meg lehet cáfolni, ha az alőfeltételezések igazak, és a konklúzió nem; demonstráció
- öt érv, ami Isten létét bizonyítja:
- a. az arisztotelészi első mozgató – a változás oka; mindazt, ami változik, valaki más változtatja (az ar. fizika alaptétele, hogy ha nem mozgatják őket, a dolgok megállnak, ehhez képest a mostani fizika szerint külső hatás nélkül a dolgok nem változnak: az állók állnak, a mozgók mozognak)
- potencia, aktus: a víz nem kemény (aktus), de lehet, ha megfagy (potencia)
- az aktusban levő változtatja a potenciában levőt
- b. létesítő ok – ható ok; Arisztotelész négy okról beszél egy ékszer esetében: anyagi (arany), formai (alak), hatóok (az aranyműves), célok (hogy eladja)
- feltételezi, hogy az okok láncolatában nem lehet a végtelenségig visszamenni, ezért kell legyen egy ősok
- c. esetleges (lehetséges – possibilis) – szükségszerű
- egyes dolgok képesek létezni és nem létezni,keletkeznek és elpusztulnak
- ami képes nem létezni, az valamikor nem létezett
- az, hogy lehetséges, még nem szükségszerű, hogy előforduljon
- nem következik egyértelműen az, hogy semmi sem létezett, csak az, hogy ami most létezik, egy múltbeli pillanatban nem létező volt
- d. fokozati érv
- a világ dolgaiban különböző fokozatokat látunk, szükségszerű, hogy legyen teteje
- de ha Isten a leg-, akkor szükségszerűen a legokosabb és a legbutább is egyszerre
- e. célszerűség
- szabályszerű és célszerű közötti csúsztatás
- sokféle célszerűség a természetben
- Darwin óta a természetes kiválasztósás elve megmagyarázza a célszerűséget

2 hozzászólás

bevezetés a filozófia alapproblémáiba

Szeptember 20, 2008 at 2:37 pm (filozófia)
Tags: , ,

Bevezetés – Mi a filozófia? – szept. 8.
- φιλος σοφια – Szókratész elutasítja, hogy ő bölcs, de szereti a bölcsességet
- nem a válasz, hanem a kérdés a lényeges
- a legfontosabb kérdésekre adott válaszok kísérlete
- változó, hogy a filozófia kérdésfelvetése mire terjed ki
- nem tudomány, csak időnként használja a tudomány eredményeit és módszereit
- angolszász analitikus – természettudományok
- hermeneutikai-posztmodern – német-francia, intuitív-hegeliánus
- tudománok ismérvei:
o tények (a tudományos kutatás eredményeit a tényeken próbálja ki, kihatással van a hétköznapi életre és sokszor a tényekből indul ki)
o racionalitás – kiszolgálja az alkalmazott kutatást
o gyakorlat – tudomány – gyakorlat (ellenőrzés)
o a tudományos tények nem feltétlenül abszolútak
o a filozófusok vitatják a tényeket
o con grano salis = egy csipetnyi sóval

- a filozófia se tényfüggetlen, de megpróbál függetlenedni
- nincs filozófiai fejlődés
- nem építhetünk a korábbi filozófusok műveire, legfeljebb vitatkozhatunk velük
- filozófia: világnézet összessége
- a filozófia magánügy, a vallás közösségi (közös premisszák)
- a demokráciák akkor üzelemnek jól, ha a véleményformálás egy jól képzett elit kezében van
- ma ez radikálisan megváltozott, széttöredezett társadalom, eltűnik a véleményformáló réteg

Szólj hozzá

Parmenidész

Szeptember 20, 2008 at 9:25 am (filozófia)
Tags: , , , , , ,

A filozófia alapproblémáihoz: Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába

- kr. e. 5. sz. elején, görög-perzsa háborúk kora, Eleaban született, Itáliában
- Elea viszonylag új alapítású város akkoriban, a telepesek a Fekete-tenger partjáról vándoroltak oda
- pre-szókratikus, töredékek maradtak ránk, későbbi szerzők idéztek; 8. töredék kb. ötven sor
- a természetről – ez valószínűleg téves cím, valszeg nem volt neki címe
- hexameterekben íródott, tanköltemény
- ahol a vallási tudás hagyományozása a fontos, ott nem idegen a verses, himnikus forma
- a nyugati kultúrában prózai szöveghagyományozás a jellemző, a Biblia miatt
- összefügg-e a tanköltemény formája azzal, hgy Parmenidész valszínűleg járt Indiában, és hasznosította az ott tanultakat
- a nyugati kultúrában mindenki a gondolatokat tekinti a lényegnek, a formát nem tartják fontsabbnak
- előhang – az igazság útja – befejezés (doxa)
- misztikus utazás – héliosz lányai eldobják fátylukat – hajnal – misztikus keleti utazás
- Diké – igazság
- szokatlan, hogy élő ember arra jár, mert nem halott, akik természetes úton kerülnek Diké elé
- katabászisz: szellemi alámerülés; a világ normális határain túl megy, ide a törvény és a jog küldi
- általános vélekedés, hogy a halottak többet tudnak, mint az élők (ld. álom)
- tradicionális toposz
- alétheia: 7 töredék (XIX. sz végén rendezte el Pils és Franz: Fragmente der Presokratiker); stilisztikai és verstani megfontlások alapján, logikai sorrendbe állítva a töredékeket

- B2: a kutatás egyedüli útjai igazság, doxa; nem mondja meg a kutatás tárgyait, valszeg a kutatás tárgya nem megfogalmazható; bármilyen vizsgálódással kapcsolatban két út lehetséges; szempont a létezés; van-e, vagy nincs; tertium non datur – a kizárt harmadik elve, nincs harmadik lehetőség
- bizonyosság: létezik, és nincs nem létezés
- a nem létezés ösvénye teljesen kutathatatlan
- konkrétan a létezés a predikátum, ami nem úgy viselkedik, minden predikátum részleges; egyben minden közös: minden létezik; univerzális predikátum
- existentiális presuppozitio: a létezési előfeltevés; bármiről beszélek, feltételezem, hogy létezik

- B3: Descartes; ugyanaz a gondolkodás és létezés; más ford. ugyanaz létezhet, mint ami elgondolható
- érzéki és gondolkodási tapasztalás
- az érzékelés hatóköre limitált
- a világ csak így lehet, mondja P.
- modalitások: szükségszerű és lehetséges dolgok (ld. Arisztotelész)

- B5: körmozgás; mindegy, a körben hol indulok el; az igazság a körhöz hasonló, bárhnnan elkezdhetem, nincs természetes kezdete;

- B6: csak az létezhet, ami kimondhat és elgondolható
- a van is, nincs is útja; ld. Hérakleitosz (az ellentmondásoktól szétfeszített valóság megértése)

- B7: soktusájú érv; görög földön újdonság ez az érvípus, Indiában a létező és nemlétező visznyainak tisztázása nagy hagyományra tekint vissza

- B8: a semmiből nem keletkezhet létező – ld. a semmiből való teremtés, gen.1, creation ex nihilo
- ha a semmiből keletkezik, az vagy mindig történik, vagy soha, mert a semminek nincsenek időpillanatai
- a létezőnek nincsenek fokozatai, elválasztás sem lehetséges, mert az elválasztónak minőségileg különböznie kell a létezőtől (nem létező), az meg nincs
- ha keletkezetlen és pusztulatlan, akkor mozdulatlan
- ha a létező odébb menne, akkor egyik helyen a létező nem létezővé válna – klasszikus Isten-probléma megvilágítása logikai úton
- így csak a név marad rögzíthető, a lényeg nem – platóni ideatan
- doxa – látszatnak fordítja – indiai filozófia, átman-bráhman, fizikai valóság csalárdsága, májá fátyla
- természetfilozófia: éj, fény; két világalkotó forma; metaforikus elnevezés
- névadás: gen2, az állatok attól valóságosak, hogy nevet kapnak
- B8.24 és B9.3: ugyanazokat a szavakat használja; minden tele van a létezővel; más szempontból nem homogén, de tele van fénnyel és láthatatlan éjjel; két forma alkotja a létezés rendszerét
- ahol, hogy a létezést tagoljuk, minimum kettő kell; ez a legegyszertűbb lehetséges, elvont modell, nem szükségszerű, hogy így legyen; ha csak egy igazságként mutatja be valaki, ebben csalárd, mert nem tudható, hogy csak ez-e az igazság
- van valami, ami ennél alapvetőbb, ami nem megfogalmazható – a filozófia alapproblémája
- az idea soha nem jelenik meg, csak a sajátos; tapasztalati értelemben nincs általános
- a filozófia nem a jelenségekkel foglalkozik (kivéve Ar.),hanem a jelenségek mögött levő lényeggel
- mennyire esik messze a jelenségek világa a jelenségeken túli világtól

2 hozzászólás