Zsidó életút

január 14, 2009 at 7:55 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , , , , , , , , , ,

Az életút

1. Születés – לידה
- Szaporodjatok és sokasodjatok – 1móz.1,28
- a gyermek ajándék
- az újszülöttet sóval dörzsölték be (a só a tartósság jelképe)
- az elsőszülött fiú kétszeres részt örököl a vagyonból
- a fiú születése után az anya 4o, lány születése után 8o napig tisztátalan (ma 7/14)
- a bábaaszonyi pozíció volt az első, amit nők egyetem keretében tanulhattak MO-n (zsidó nők is); II. József
- a gyerek kezére vörös szalagot a lilt ellen

2. Örökbefogadás – אמוץ
- a háláhá szerint a vér szerinti szülő-gyermek-kapcsolat megmásíthatatlan
- elfogadott azonban a nevelőszlői intézmény
- nem változik a született gyermek jogállása, ha kohanitának született, az is marad

3. Betérés – גיוד
- aki a háláhá szerint betér, teljes jogú zsidó
- egy betért nő nem mehet feleségül kohanitához
- a zsidóság az anyától számít
- valaki még akkor is zsidónak számít, ha kitért
- kiközösítés: herem – חרם

4. Névadás –נתינת שם
- az ember neve fontos része az énjének
- az anya adja a nevet a brit milákor
- a gyermek születését követően az apa felhívást kap a Tórához, ahol áldást mondhat gyermeke anyjára és gyermekére
- általában a családból (nagyapa, vagy dédapa); rorkon nevét kapja a többi gyerek is
- élő ember nevét nem szokás adni
- lánygyermek születése után az apa a legközelebbi Tóra-olvasási napon kap aliját, ahol bejelentheti lánya nevét, majd ki lakomát ad
- II. József idejétől kezdve kötelező a családnév, németes átírással; foglalkozásnevek

5. Körülmetélés – ברית מילה
- brit milá
- a 613 parancsolatból ez a második
- brit számértéke 612
- mohél végzi, az apa megbízásából
- mindig a születés utáni 8. napon, akkor is, ha sabbat
- a brit milá előtt péntek este (sálom záhár) szokás szeudát tartani
- mindig a reggeli ima végén végzik
- a körülmetélés helyszínén ott van Élijjáhu széke, aki tanú minden szövetségkötésnél

6. Az elsőszülött fiú kiváltása – פדיון הבן
- pidjon háben
- az egyiptomi kivonulás miatt
- csak akkor kell megváltani, ha természetes úton született, ha császármetszéssel, akkor nem
- születése után 3o nappal
- 12o g tisztan ezüstnek megflelő

7. Gyermekkor – ילדות
- a fiúknak 3. életévük után vágják le a hajukat először
- háláká: nyírás
- innentől kezdve hord kipát és árbá kánfotot
- ötéves kortól tanulják a Tórát
- hagyományos zsidó iskola: héder
- két tagozat: bét-széfer: csak a Tóra RÁSI kommentárjaival, a bét-talmudban a Misnát is
- a bar-micva után a jesiva; Talmud
- zsidó felvilágosodás: hászkálá

8. Lányok felnőtté avatása – בת~מצוה
- 12. éves korban
- a 613 parancsolatból a tiltó parancsok (micvot lo táásze) betartása vonatkozik rá (365 db.)
- a tevőleges parancsok (micvot ásze) közül hármat köteles betartani: hádlákát nérót (az ünnepi gyertyák meggyújtása), hálá (olajbogyó nagyságú tészta levétele és tűzbedobása egy adott mennyiségű lisztből), nidá (elkülönítettség, ami a rituális fürdés után szűnik meg)
- sávuótkor

9. Fiúk felnőtté avatása – בר~מצוה-1
- felnőtt férfia közössége (min 1o): minján
- e naptól kezdve kell betartani a 613 parancsolatot
- megtanulják feltenni és leoldani a tfilint,
- a 13. születésnapja után aliját kap a Tórához, és ő olvassa a háftárát, majd egy kijelölt szakaszt a Prófétákból
- ekkor vesz először magára tálitot

10. Házasság – נשואין
- a Tórában van még ágyasság
- olyan személy kell vezesse, aki járatos a háláhában (rabbi vagy rabbihelyettes)
- szükséges hozzá két tanú
- 1. Kinján – vétel – jelképe egy aranygyűrű, amit a férj ad a feleségének; felhúzza a jobb keze mutatóujjára
- 2. stár – szerződés; ketubá – házasságlevél
- 3. jihud – elkülönítés, együttlét
- kohanita nem vetet el betért, elvált, özvegy vagy halicára köteles nőt (sógorházasság), vagy rabnőt
- férfi nem vehet el feleségül nőt, amíg a halicát el nem végezték
- nem vehet el olyan özvegyet, aki még szoptat
- nem vehet el olyan nőt, akinél nem történt meg szabályszerűen a válás, és nincs róla válólevele (get); ha már átvette, 9o napot kell várni, hogy vajon nem terhes-e az előző férjétől
- vérrokonok nem házasodhatnak össze

11. Eljegyzés – אריוסין
- éruszin
- a misna idejében még elkülönült, ma már nem
- a hupa alatt
- felbontani csak válólevéllel lehetett (a lányok eljegyzési ideje 1 év, özvegyé 1 hónap)
- nászok közötti írásos egyezmény: tnáim; ebben szerepel a mohar (a menyasszony szüleinek adott összeg), és a nádán (hozomány), a büntetéspénz, ha befuccsolna a parti, az esküvő időpontja és annak költségeinek viselése
- ekkor tányért is törnek
- az eljegyzésen nincs gyűrűváltás, a menyasszony nincs is jelen

12. Esküvő – חתונה
- az esküvőt megelőző szombaton a vőlegény elmegy a zsinagógába, ahol aliját kap
- a szombat kimenetele után legénybúcsú
- a menyasszony ugyanakkor otthon leánybúcsút
- nem tartanak esküvőt: szombaton, ünnepnapon, böjtkor, ómerszámláláskor (kivéve a lag baómert), gyásznapon, a gyászos három hétben, a tíz bűnbánó nap alatt, nem szokás a hónap második felében tartani, mert akkor fogyóban van a Hold, és a bölcsek nem helyeselték az ünnepnapi esküvőt sem
- úgy szokás megválasztani, hogy a tényleges házasélet megkezdhető legyen
- az esküvő napjának reggelétől a felek böjtölnek
- az esküvő előtt elmennek a rituális fürdőbe, egyes közösségekben az asszonynak levágják a haját (bekötik a fejét)
- mindig hupá alatt tartják, akár szabad ég alatt, akár zsinagógában
- az araszobában öltöztetik fehérbe a menyasszonyt, és lefátyolozzák
- a fátyol a hajadonok jelzése (második házasságnál már nincs fátyol)
- a férjnek előtte meg kell néznie, hogy ne ismétlődjön me Jákób esete
- két tanú hitelesíti a ketubát és a házassági anyakönyvet
- ezek után a vőlegényt a hupa alá vezetik, utána jön a menyasszony, és megkerüli a vőlegényt, ezután a jobbjára áll
- éruszin áldásai, majd isznak közös pohárból, ezek utána vőlegény elmondja a kijelölt mondatot: E gyűrű által te nekem vagy szentelve Mózes (Az Írásbeli Tan) és Izrael (a Szóbeli Tan) törvénye szerint.
- ezután felolvassák a hagyományosan arámiul írt ketubát, majd lefordítják; ez feleség tulajdona
- az esküvő hét áldása, a házasság megkötöttségének kinyilvánítása, ároni áldás, majd a férj összetör egy üvegpoharat

13. Válás – גרושין
- kisebb rossz elve
- szigorú feltételek
- a válás adására kizárólag a férj jogosult, vagy szabad akaratából, vagy a bét-din határozata alapján
- a válás három legfontosabb kritériuma: a válás oka, válólevél, annak átadása
- válás okai: ha a feleség nem a dát jehudit (zsidó hagyományok) szerint él, ha tíz évig nincs gyerek
- köteles felbontani a házasságot, ha: a nő házasságtörést követett el, ha nem lehetséges a tartós együttlét, ha tiltott házasságban élnek
- néhány esetben a nő is kérheti; ha úgy találja, hogy férje undurító előtte
- a válás menete a követező:
- 1. békítési kísérletek
- 2. bét-din
- 3. a férj megbízza a szófért (írnok), a válólevél megírásával
- 4. két tanú jelenlétében a feleség átveszi és maga felé húzza
- 5. a bét-din egy tagja átszúrja (érvényteleníti), majd bejegyzi az anyakönyvbe, és erről a feleknek igazolás ad
- 6. a bét-din közli a nővel, hogy ezután 9o napig nem mehet férjhez, és kohanitához egyáltalán nem
- a nő akarata ellenére nem lehet elválni
- bizonyos esetekben a bét-din megbízottja is átveheti a válólevelet: ha az asszony új polgári házasságot kötött, ha viszonyt folytat, és erre tanúk is vannak, ha bizonyítottan külön élnek 12 hónapja, ha elhagyta a vallását, ha őrült, és a férj gondoskodott róla élete végéig

14. Betegség – מחלה
- életveszély esetén minden törvény felfüggeszthető, kivéve bálványimádás fajtalanság, vérontás
- zsoltármondás, a név megváltoztatása (hogy a halál angyala ne találja meg)
- a haldokló mellett elvégzik az engesztelés szertartását (kakas-forgatás)
- beteglátogatás kötelessége

15. Halál – פטירה
- halálfajták: egyszerű halál, kiirtás, kivégzés
- a halál Isten büntetése a bűnökért
- túlvilág: ólám hábá
- a zsidóság hite szerint az ember teste hal meg, a lelke nem
- a halott állát felkötik, a padlóra fektetik lábban az ajtó felé, hogy ne jöjjön vissza, letakarják egy fekete lepellel, fejénél gyertyát gyújtanak, a tükröket letakarják, az ablakokat kinyitják, a házban található összes vizet kiöntik
- a gyász alatt tilos a test ápolása
- Hevrá Kádisá: szent egylet
- a hozzátartozók a mély gyász alatt minden időhöz kötött parancs alól mentesek
- a halottat fehér ruhába öltöztetik, nem húznak cipőt a lábára, mert Isten előtt mezítláb kell megjelenni
- a szemre és a szájra cserepet szokás tenni, hogy a rossz szellemek ne szállják meg a testet, a kézbe villa alakú faágat, hogy a feltámadáskor legyen, mire támaszkodnia, a halott feje alá ereci földet

16. Temetés – קבורה
- még aznap, vagy a halál beálta utáni nap
- a zsidó temető lakott területen kívül, elkerítve, az itt levő növények gondozása tilos
- bejáratnál a ciduk hádin ház (cinterem): külön férfi és női előkézítő teremmel, középen a ravatalozó
- elhalálozás sorrendjében temetnek, az első sorba a kohanitákat, rabbikat, elöljárókat
- a sírkövek felirata hagyományosan héber, a hászid rebbék sírja fölött sátor, lyukakkal, ahova a kívánságokat lehet bedugdosni
- rövidítések: פ”נ és פ”ט – jelentésük: itt van elrejtve, vagy itt van eltemetve; az elhalt héber neve és halálának zsidó időszámítás szerinti időpontja
- a temetéskor a férfiak a koporsó jobb, a nők a bal oldalán, a kezdetet a kántor (házán) éneke jelzi, gyászbeszédet a rabbi tart
- a sírban a halott arca erec felé néz
- nem hoznak koszorút vagy virágot

17. Gyász – רבלות
- négy gyászidőszak: három nap siratás, hét napig sajnálni, harminc napig hajnövesztéssel gyászolni, és egy év gyászidő
- gyászt kell tartani: szülőkért, gyermekekeért, testvérekért, házastársért
- első szakasz a koporsó földbe tételéig; áninut
- siva – hét nap; süvet ülni; tilos minden kényelem, örömszerzés, széken ülés, ékszerek hordása, a lakás elhagyása, a tfilin felrakása
- a gyászolók első étkezéséről a temetés után a Hevra Kadisa gondoskodik
- harminc nap – slosim tilos a hajvágás, új ruha vásárlása, a sír meglátogatása, a 3o. napon szokás előimádkozni, és meglátogatni a sírt
- a gyászévet csak a szülők halála esetén kell tartani
- 11 hónapig kaddis-mondás, az év végén szokás sírkövet állítani

Szólj hozzá

Egyéb nevezetes napok, böjt, gyásznapok

január 14, 2009 at 7:46 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , ,

Egyéb emléknapok, nevezetes napok

1. A nap megszentelése – kidus háhámá – קידוש החמה
- minden 28. évben niszán újholdját követően a 4. napon, ezen a napon teremtetett a Tóra

2. A Hold megszentelése – kidus leváná – קידוש לבנה
- a hónap 3. és 14 napja között, amikor a Hold jól látható

3. Tíz bűnbánó nap: ászeret jemé tsuvá – עשרת יםי תשובה
- a megtérés tíz napja
- az új évvel kezdik, és az engesztelés napjával ér véget
- magába foglalja Gedaljá böjtjét és a megtérés szombatját
-
4. Ünnep utáni nap – iszru hág – אסרו חג
- a három zarándokünnepet (sálos regalim) követő nap
- békeáldozatok

5. Fák újéve – tu bisáv – ט”ו בשבט
- svát 15
- a Kneszet születésnapja, ekkor kezdődött 1949-ben az első ülésszak

6. Ádár hónap 7 – zájin ádár – ז” אדר
- Mózes születésének és halálának emléknapja

7. Susáni purim – שושן פורים
- Szúzai zsidóság örömünnepe – ld. Eszt.9,18

8. Második pészach – pészah seni – פסח שני
- ijár 14

9. Az ómerszámlálás 33. napja: lág báomer – ל”ג בעוצר
- ijár 18
- felfüggesztésre kerülnek a gyász-szokások
- a tanulók ünnepe

10. Három elkülönítő nap: sloset jemé hágbálá – שלושת ימי הגבלה
- sávuót előtti három nap, sziván 3-5

11. Áb 14 – tu beáv – ט”ו באב
- II-III. sz ünnep, csak az imarendben való változás

Gyásznapok, böjt

1. Gedaljá böjtje – com Gedaljá –
- tisri3
- Gedaljá helytartó emlékére (586-582)

2. Tévét1o – ászárá betévét –
- a soá áldozataira emlékeznek

3. Holokauszt áldozatainak emléknapja MO-n –
- ápr. 16

4. Az ómerszámlálás napjai – szfirát háomer –
- niszán16
- pészahtól sávuótig
- 3móz.22,15-16
- Rabbi Akiba 24.ooo tanítványát megölték a Bar Kochba felkelésben

5. Sziván 2o – káf sziván –
- 1171. máj 26 – Blois zsidóságának mártíromsága

6. Tamuz 17 – sivá ászár betammuz –
- Mózes ekkor törte össze a kőtáblákat

7. Három gyászhét – bén hámecárim –
- tamuz 17- áv 9
- 7o –ben a római légiók ekkor törnek be Jeruzsálembe

8. A kilenc nap – nájntég
- áv1-9
- Jeruzsálemi szentély pusztulására

9. Áv9 – tisá beáv –
- ezen a napon gyújtották fel az első szentélyt 586-ban

10. Kis jom kippur
- kiszlév, svát, ádár, niszán, sziván, tamuz, áv, és elul hónapok ros hodesei előtti nap
- étkezés és italfogyasztás tilalma

11. Eszter böjtje
- purimot megelőző napon

12. Elsőszülöttek böjtje
- pészah előtt

13. Hétfő-csütörtök-hétfő böjtök
- bét-hé-bét – beháb böjt
- ezek a kegyelem napjai, ezét kell ekkor böjtölni

14. Bocsánatkérő böjtök – szlihot – סליחות
- az újévet megelőző vasárnaptól újévig
- étkezés és italfogyasztás tilalma
- hajnali imák – szlihot

15. Betegségelhárító böjtök
- minden szökőévben szokás

Szólj hozzá

Egyéb zsidó ünnepek

január 14, 2009 at 7:42 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , ,

Egyéb ünnepek
1. A Tóra ünnepe – שמחת תורה
- smini aceret, tehát a szukkotot követő nap után, tisri23
- - a Tóra örömünnepe
- IX. sz-tól kezdve
- hetiszakaszok: szidrá
- a szimhat tóra napján érnek az olvasás végére
- az összes Tóra-tekercset kiveszik, énekelve hétszer körbeviszik
- 3 Tótatekercsből olvasnak (lejnolnak)
- háftárá: Jehos.1,1-18
- Tóra befejezésének olvasója: Tóra vőlegénye; a kezdet olvasója: a kezdet vőlegénye; a Tóra a menyasszony
- ekkor minden férfi áliját kap, sőt, a fiúkat is felhívják egy felnőtt kíséretében

2. Hanuka – חנוכה
- kiszlév25-tévét2/3, 8 napon át
- fények ünnepe: hág háurim
- IV. Antiokhosz Szeleukhosz alatt betiltották a körülmetélést, a szombatot, a Tóra tanulását (cél a görög kultúra elterjesztése, hellenizálás), 167-ben Modiinben felkelés, vezetője Mátitjánu (Hasmoneus), halála után fia, Júda Makábi vezetésével 164-ben Júda nagyrészét visszafoglalták, megtisztították a szentélyt és újra felavatták (hanukát hábájit)
- mécsesek: az elnyomás sötétségéből a szabadság világosságába
- nyolc napon át égett az olaj
- az ünnep minden napján olajmécsest gyújtanak – hanukijá
- két tórából, a másodikból a pusztai szentély felavatását
- háftárá: Yeh.2,14-4,7 – látomás a gyertyatartóról (menora)

3. Az áldozatok és hősiesség napja – jom hásoá vehagvurá – יןם השואה והגברה
- soá: katasztrófa
- a varsói gettó felkelésének emléknapja; 1943. ápr.19 / 57o3. niszán 14
- niszán 27

4. Izrael hősi halottainak emléknapja – jom házikáron lehálélé mááráhot Jiszráél – יום הזיכרון לחללי םערכות ישראל
- ijár 4 Gus-Ecjon kibucok hősi halottjainak emlékére

5. A függetlenség napja – jom háácmáut – יום העצמאות
- ijár 5 – David ben Gurion, 1948. máj. 14

6. Jeruzsálem napja – jom jerusalaim – יום ירושךים
- ijár28 – 1967. jún. 7 – Jeruzsálem

Szólj hozzá

Bibliai ünnepek

január 13, 2009 at 8:12 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Oláh János:Judaisztika. Bookart, Budapest, 2oo5

Bibliai ünnepek
1. Jubileumi év: jovél – יובל
- 3Móz.25, 8-19
- nevét a kosról kapta, mert a kos szarvából készült kürt, a sófár hangja hirdette annak idején a szabadságot, az ötven évvel ezelőtti állapotok visszaállítását
- ma már nincs érvényben a jóvél

2. Elengedés éve – smitá – שמטה
- 3Móz.25,3-7, 5Móz.15,1-2
- hetedik év munkaszünet, szombatév
- a föld megművelésének tilalma, a magától nőtt vetés gazdátlannak nyilvánítása, az adósságok elengedése
- mindenki azonos jogokkal rendelkezik, nem kell jótékonykodni és jótékonyságot elfogadni
- a hatodik év utolsó napján (elul 29) minden kölcsön elévül
- minden zsidót fel kell szabadítani
- a banki élet beindulásával ezt úgy kerülték meg, hogy csak magánszemélyre vonatkozott a kölcsön elengedésének törvénye, de azt átruházták a bíróságra, így behajtható maradt
- jelenleg főleg a kibucokban tartják be

3. Újhold napja: rós hódes ראש חודש
- hónap feje
- ha harminc napos a hónap, két ünnepnap (két fejű)
- bibliai időkben sófárfújással
- az újholddal a zsinagógában az előimádkozó a megelőző szombaton hirdeti ki, Tórával a kezében, a közönség felé fordulva
- az újhold megújulásának a napján az újhold köszöntése előtt a zsinagógában bejelentik a Hold megújulását (molád)
- az újhold napját rendesen kis jom kippur (kátán), majd a hónap közepén a Hold megszentelése (kidus leváná)
- a hnap első napján áldozat-2Krón.2,3
- a hagyomány szerint sziván újholdkor érkeztek a zsidók a Színájhoz, niszán újholdkor pedig felállították a pusztai szentélyt (miskán)
- ádártábla: ádár újholdjának előestéjén; Ádár érkeztével sokasodik az öröm
- újhold napján nem szabad böjtölni
- háftárá: a Tóra után felolvasott prófétai szakasz

4. Nyugalom napja: sabbat – שבת
- péntek naplementétől szombaton a csillagok feljövetelétig
- 2Móz.2o,9-1o, 5Móz.5,12
- Misna 39 alapmunka (ávot melahot); a Talmud és a Háláhá rendszerzi, részletekbe menően magyarázza – rabbinikus tilalmak (midrábbánán)
- ezek azk a tevékenységek, amelyek a pusztai szentély felállításánál szükségesek (???)
- munka: meláhá
- létrehozás vagy előmozdítás, be- és kihordás, megjelölés betűkkel vagy jelekkel, vetés, sütés, mosás, írás, építés, tűzgyújtás, nyírás
- a származtatott munkák is tilosak
- vannak olyan dolgok, amiket szombaton nem érinthetünk – mükce – ceruza, olló, pénz
- könnyítés: tárgyak cipelés 12oo m a lakóhelyen, de a lakóhely fogalmát ki lehet terjeszteni
- meg lehet szegni, ha életmentésről van szó (pikuáh nefes) – a Tóra törvényei arra valók, hogy az ember éljen általuk és ne haljon meg miattuk
- már pénteken fel kel rá készülni
- a szombatot királynőnek személyesítette meg
- ki kell takarítani, meg kell fürödni (mikve), ünneplő ruhát kell ölteni, asztalt kell teríteni, oda kell készíteni minden szükségeset, hogy szombaton ne végezzünk semmiféle munkát
- pénteken a Talmud szerint el kell olvasni kétszer a Tra szombatra, a zsinagógai felolvasásra kijellöt szakaszát, és annak arám nyelvű fordítását (Targum), továbbá szokás az énekek énekét is olvasni
- fehér abrosz (manna), a fehér különben is a tisztaság szimbóluma; szombati kalács – bárhesz vagy hálá; fonott kelt tészta, kalácsszerűség, amelynek finomabb a tésztája, mint a hétköznapi kenyérnek
- két bárhesz – szombaton dupla adag manna hullott; ezt leterítik hímzett takaróval
- sótartó, mert a bárheszt meg kell sózni, mielőtt ennénk belőle – a só az állandóság, romlatlanság szimbóluma, a Szentélyben az áldozatot nem volt szabad só nélkül bemutatni 3Móz.2,13
- bor és mindenki számára egy pohár, ami az áldáshoz és imához (kidus) szükséges; a bor mindig az ünnepek itala, a jókedv és az öröm szimbóluma
- gyertyák: legalább kettő a sabbat bejövetele előtt, a naplemente előtt 18 perccel
- „a gyertyák a szombat örömei” – Rámbám, a háziasszony tiszte
- a gyújtás előtt egy odakészített perselybe adományt tesznek (cedáká)
- ezutén mindenki a zsinaggába,ahol megtörténik a hivatalos szombatfogadás
- férfiak: 92. zsolt. és a szombatot köszöntő dal után jön be (Lehá dodi); ezután a köszöntés a sabbat salóm!
- az esti ima (maariv) után a hazatérőket két angyal kiíséri el; szokás énekelni a jó angyal és a háziasszony tiszteletére
- az éneklés után áldás a gyermekekre, majd a kohanita áldás, ezután a szombat megszentelése (kidus), ezután áldás a borra,majd kézmosás (közben áldás), ami után már nem beszélnek, megáldja a bárheszt, mielőtt kissé bevágta, amit a családtagok megisznak és megesznek
- ezután evészet – hús és hal, majd áldás
- a szombat délelőtt a férfiak a zsinagógában töltik
- a Tóra 4 hetiszakaszra oszlik
- imák: reggeli (sáhárit), plussz ima (muszáf)
- a nők a Cenerenét olvassák (népszerű magyarázat a Tóra hetiszakaszaihoz)
- étkezés, pihenés, tanulás
- az esti ima később kezdődik, hogy hozzátegyenek a szombathoz
- hávdálá: a szombat búcsúzása; elválasztják a szentet a profántól; szükséges hozzá bor, pohár, illatos fűszerek, havdalagyertya
- nevezetes szombatok:

- 1. újhold szombatja – sábát ros hodes – azon szombatok amelyek egybeesnek az újholddal, ilyenkor más Tórát is olvasnak; Jes.66,23

- 2. újhold előtti szombat – sabbat mahar hodes – ha az újhold vasárnapra esik; háftárá I.Sám 2o,18-42

- 3. megtérés szombatja – sábát suva – rós hasáná és jom kippur közötti szombat, amelyik beleesik a tíz bűnbánó napba (ászeret jemé tsuvá)
- háftárá: Hósea14,2-3 (Suvá Jiszráél); a rabbi ilyenkor beszédet tart a megtérésről

- 4. félünnep szombatok – sábát hol hamoéd – amikor a szukkoth vagy pészah félünnepi napjai szombatra esnek; Szukkot – két Tórát veszünk ki a frigyszekrényből, az elsőből 2Móz.33,12-34,26; második Tórából az aznapra vonatkozó áldozatbemutatásokat (attól függően, hogy hányadik ünnepi napra esik a sabbat)
- háftárá: Jehezkél38,18-39,16; itt olvassuk a Prédikátor könyvét is;
- Pészah – két Tra: az elsőből 2Móz.33,12-34,26; a másodikból pészacháldozat – 4Móz.28,19-25
- háftárá: Jehezkél36,37-37,14 (a próféta látomásai)
- Énekek énekéből 8 fejezet

- 5. újrakezdés szombatja – sábár beresit – smini áceret utáni első szombat neve, amelyen újrakezdődik a Tóra felolvasása
- az első a teremtéstől Noéig
- háftárá: Jes.425-43,1o
- délutánonként szombati zsoltárok, melyek egész nagyszombatig tartanak (sabbat hagádol)

- 6. hanuká szombatja – sabbat hanuká – két Tórából; az elsőből a soros hetiszakasz, a másodikból a pusztai szentély felavatását (4Móz.7,1-12)
- háftárá: Zeh.4,6 – látomás a fényről, lámpásról, újjászületésről
- ha másik sabbat is beleesik: második Tóra pusztai szentély felavatása; háftárá: jeruzs. szentély felavatása (1Kir.7,4o-5o)

- 8. ének szombatja – sábát sirá – Mózes diadaléneke – 2Móz.15,18
- háftárá: Debóra éneke; bír.4,4-5,31

- 9. sekelek szombatja – sabbat skalim – ezzel kezdődik az a négy szombat, amelyikből kettő megelőzi, kettő követi a purimot (arba parasijot)
- az ádár hnap újholdját megelőzi, vagy egybeesik
- két sékel adó beszolgáltatásáról – 2Móz.3o,11-16
- háftárá: 2Kir.11,17-12,17 – Jóás adománygyűjtése az újjáépítésre

- 1o. emlékezés szombatja – sábát záhor – a purimot közvetlenül megelőző szombat; második Tórából: 5Móz.25,17-19; emlékezz meg arról, amit Amálék tett veled
- háftárá: 1sám15,1-34, amikor Saul nem öli meg a legyőzött amálekita uralkodót, és Sámuel bepistul; ezt a nők is kötelesek meghallgatni, mert az amalekiták gonoszságára való emlékezés a cselekvő parancsolatok közé tartozik (micvot ászé), ellentétben az időhöz kötött parancsolatokkal (micvot sehazman grama)

- 11. tehén szombatja – sábát párá – Második Tórából olyan mondatok, amelyek oluyan megtisztulásra vonatkoznak, amelyeket csak a vörös tehén hamva tisztíthat meg4móz.19,1-22
- háftárá: Jeh.36,16-38 – visszatérés és megtisztulás; új szív és új élet;

- 12. hónap szombatja – sábát hahódes – niszánt megelőző, vagy az újholddal egybeeső; harmadik Tórából pészavhra vonakoz szakasz – 2móz.12,1-2o; pészachi áldozat, az ünnep előkészítése, ehető és nem ehető, tiltott (hámec) ételek
- háftárá: Jeh.45,16-46,18 – az új szentélyről

- 13. nagyszombat – sabbat hagadol – pészachot megelőző; ekkor kezdődtek az gyiptomi kivonulás csodái
- háftárá: Mal.3,4-24
- szokás ilyenkor pészachi haggádát olvasni

- 14. látomás szombatja – sábát házon – áv9-et előzi meg, utolsó az ún. 3 feddő szombat közül
- háftárá: jes.1,1-27
- ekkor szokás, hogy nem öltünk szombati ruhát, nem iszunk a hávdálánál bort, a frigyszekrény függönyét, az előimádkozói és a Tóra-felolvasó asztal takaróját fehérre vagy dísztelenre cseréljük

- 15. vigasztalás szombatja – sabat nahamu – av9-et (tiá beáv) követő szombat; ekkor kezdődik a hét vigasztaló szombat
- háftárá: jes.4o,1-26, Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet

5. Újév napja: ros hasana –
- az év feje
- tisri 1,2
- rós hasánákor minden élőlény elvonul az Ö. előtt (ítélkezés napja – jóm hádin)
- harsogás napja: sófár megfújása Izsák megközöttségének emlékére
- az ünnep alatt 1oo+1oo sófárhangot kell meghallgatni
- eltakarás napja – rós hákeszen, ugyanis mindig egybeesik az újholddal
- emlékezés napja – jóm hazikaron, mert az Ö. mindenkiről megemlékezik ezen a napon
- jom hara olám – a világ születésének napja
- a második szentély idejében ettől a naptól kezdték bemutatni az áldozatokat, Ezra ekkor olvasta fel a törvényt és újította meg a szövetséget (Neh.8,12)
- szokások: újévi üdvözletek, fogadalmak feloldása, adománok adása, kimenetel a cedákák sírjához, halotti köntös (kitli – nős férfiak); a zsinagógában fehér takarók (áron hakódes – frigyszekrény, takaró fggöny – párohet, Tóra-köpeny – möil, Tóraolvasó asztal – sulhán)
- újévi bőséges estebéd, kerek bárhesz, most mézbe mártják, gránátalma, mert 613 magja van, mint parancsolatok
- Tóra: Izsák születése és megkötözése, háftárá: Sámuel szletése (1ám.1,1.2,1o), második napon Jirm.31,2-2o – megemlékezés és könyörület
- jókívánság: Jó évre legyetek beírva és bepecsételve! – Lesana tova tikatévu vetehatemu!
- Rós hasáná első napjának délutánján nem szokás lepihenni, hanem Tórát olvasni, nehogy elaludjuk a szerencsénket

6. Engesztelés napja: jom kippur –
- engesztelő nap
- sabbat sabbaton
- jom hakados – szent nap – ekkor dönt az Ö. minden halandó felől
- ekkor kötelesség böjtölni
- a főpap csak ezen a napon mehetett be a szentek szentjébe
- pecsételés napja – jóm hatima, mert a ros hasáná apjaiban hozott ítéletet megpecsételi az .
- hosszú nap – jom áron, mert még ráadás imát is kell mondani
- ekkor jött le Mózes a kőtáblákkal
- kápárá: megtisztulás, bűnből való mentesség, megszabadulás; korán reggel, férfiak: fehér kakas, nők: fehér tyúk; megforgatják 3x, és erre a célra előkészített szöveget mondanak;
- a délutáni ima előtt szokás fürdőbe menni (mikve)
- ígéretek feloldása 3 tanú előtt: bét din
- a délutáni (minhá) imában bűnvallás
- két gyertya: élők és halottak
- szombati tilalmak, plusz: enni és inni, tisztálkodni, testápolószerek, bőrből készült lábbeli, házasélet tilalma
- Kol-nidré (minden fogadalom)
- Tóra: 3móz.17,1-34 – jom kippuri szolgálatról
- háftárá: Jes.57,14-58,14 – üres és tartalmatlan böjtölés
- halottakról való emlékezés: mázkir
- muszáf ima (toldalék): a főpap szentélybeli szolgálatáról szóló rész is
- utolsó, rendhagyó ima (neilá – kapuk bezárása), amelyet a rabbi mond el, ezalatt nyitva marad a frigyszekrény

7. Sátrak ünnepe: szukkot –
- tisri15-től kezdve 7 nap
- sátrak ünnepe
- első két nap ünnep, többi félünnep
- hetedik nap: hosáná rábbá
- a pusztai vándorlás emlékére
- egyike a három zarándokünnepnek
- betakarítás ünnepe: hág haaszif
- az első szentély felavatása 96o k.
- vízmerítés ünnepe, mert ekkor mond ítéletet az Ö. az esővíz felett
- ekkor felolvasták a népnek az egész Tórát
- a pészach és a szukkot pontosan felezik az évet
- sátorban lakás hét napon át (szuká), termények: búza, árpa, datolya, olajbogyó, füge, szőlő
- kabbalista vendégek: Ábrahám, iZsák, Jákób, József, Mózes, Áron, Dávid
- ünnepi csokor: etrog-citromág, pálmaág-luláv, sűrűlombú fa(mirtusz)-hádász, fűzfa-árává; árbáát haminim – luláv-csokor, ezt kell lengetni 6 irányba; a luláv és az élet héber számértéke egyaránt 68
- Prédikátor könyvének felolvasása
- hosáná rábbá: az ítélet utolsó napja
- minden fehér a zsinagógában
- reggel fürdő, kitli
- körmenetek (hákáfót), amelyek a szentéy idejére emlékeztetnek; a lulávval 7x körbe a Tóra-olvasó emelvényt, közben hosana-kat mondva

8. Záróünnep: smini áceret –
- a szukkot nyolcadik, zárónapja
- Salamon ekkor engedte haza a templomünneplő sokaságot

9. megmenekülés napja: purim –
- ádár12, vagy második ádár14
- Eszter böjtje
- Eszter könyvének felolvasása
- ajándékozás: két olyan dolog, ami rögtön alkalmas az elfogyasztásra, a rászorulók megajándékozása;
- maskarába, jelmezbe öltözés, purimi játékok;

10. Egyiptomi szabadulás ünnepe: pészah –
- niszán15-22; első kettő és utolsó kettő ünnep, többi félünnep
- hág hapészach – elkerülés ünnepe
- hag hahérut – szabadság ünnepe
- hag hamacot – kovásztalan kenyerek ünnepe
- hag haaviv – tavasz ünnepe
- jom hadin – ítélet napja
- az első szentély oltárának felavatása, a második szentély felavatása 516
- mácá: pászka; csak vizet és lisztet tartalmaz, és 18 percen belül meg kell sütni, nehogy meghamecosodjon
- nem lehet a birtokunkban semmi hamecosodásra alkalmas dolog (gabona és víz találkozása legalább 18 percig)
- star mehirat hamec: hameces eladási szerződés; ha a vevő (nem zsidó) a vételárat 8 napon belül nem fizeti ki, az áru visszakerül eredeti tulajdonosához
- ház kitakarítása, hámec keresése gyertyával a kézben (bedikát hámec), niszán 14.én minden hamecet elégetünk
- pészah előtt mindenkinek hozzá kell járulni a szegények pészahi lisztjéhez
- niszán 14- az elsőszülöttek böjtje
- három zarándokünnep egyike
- szédereste – széder lél pészah
- őrködés éjszakája – lél simurim
- pszahi haggada – az ünnep forgatókönyve
- ünnepi asztal részei: szédertál, bor, pohár, egy nagy és díszes serleg (Illés), egy tálka sós víz, három darab mácá, legalább két ünnepi gyertya
- a széder vezetje kitliben
- szédertál: balra, felül egy sült tojás, jobbra felül egy darab sült hús, alatta középen a keserűfű (torma), jobbra alatta hároszet (alma, dió, fahéj és bor keveréke), balra alatta zöldség, legalul ismét keserűfű
- sós víz: egyiptomi szolgaság könnyei

11. Törvényadás ünnepe: sávuót –
- sziván6-7 – hetek ünnepe
- zsengék napja: jóm hábikurim
- ekkor mutatták be a szentélyben az új kenyeret, valamint terményeket vittek a szentélybe a papoknak, és azoknak, akik nem rendelkeztek földdel
- aratás ünnepe: hág hákácir
- a Tóraadás ideje: zmán mátán Tóraténu
- zöld lombok, ágak,
- Rut könyvének felolvasásakor született és halt meg Dávid
- lányok felnőtté avatásának ünnepe
- édes és tejes ételek

Szólj hozzá

A zsinagóga

január 13, 2009 at 7:59 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , , ,

1. a zsinagóga környezete
- ahol van zsinagóga, azt egy telep közepén, egy háztömbön belül, körülötte iskola, rabbilakás, téli imahely, tanulószoba, vágoda, sütöde, mikve – ritulási fürdőhely; később a főtérre kerül a kiegyezés idején
- nincsenek zsinagógaépítési hagyományok; Dán.6,1o – Jeruzsálem felé tájolás, ablakai legyenek, a hagyomány nem engedi azt, hogy lakott tér legyen felette, illetve hogy a lakóházaknál magasabb legyen; az államhatalom részéről érkező megkötöttségek miatt nincs torony, szerény külső, nem utcai front, a bejárati fronton kőtáblák, a bejárat fölött felirat

2. a zsinagóga belseje – a jeruzsálemi templom mintájára
- előtér, kézmosóhely (bronz medence), adománygyűjtő persely
- imahely, tórafelolvasás (szentély)
- aron ha-kodes – szent szekrény, ahol a tóratekercseket tartják (szentek szentje)
- oszlopok: baloldali: boáz, jobboldali – jákin
- kelti fal: Jeruzsálem felé; az aron ha-kodes két oldalán két oszlop
- parokhet – függöny az aron ha-kodes
- előimádkozó előtt állvány – amúd, tetején sivviti-tábla: zsolt.16,8 – az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam
- a tóra szekrény előptt örökmécses nér tamíd, az Örökkévaló jelenlétét szimbolizálja
- a tóra öltöztetése külön szertartás
- aron ha-kodes baloldalán a rabbi helye – a zsinagógai szertartásban nem túl sok dolga van, évente 2 alkalommal szövegmagyarázat, őszi és tavaszi ünnepi időszak elején, a rendszeres prédikáció a 19. sz. első felétől, általánosan a második felétől
- menora – hétágú gyertyatartó; jeruzsálemi templom; hanuka – makkabeus-lázadás idejéből; az olajat megszentségteleníttték, a kis olajjal világított hosszú ideig, amíg meg nem érkezett a tiszta olaj
- hanukia – nyolc ágú gyertyatartó a hanuka ünnepén
- Titus diadalívén látható egy menora
- ez az egész egy pódiumon – dukhan, ebből van a kifejezés, hogy dühenolni (papi áldás osztása, a közösségben lev kohenek áldják meg a közösséget)
- mizrah, kelet
- ortodox zsinagógában középen, neológban elől másik megemelt hely, a bima, rajta asztal – sulhan, erre lehet rátenni a tóra-tekercset
- a tóra-tekercset heti szakaszokban történik, kb. 6 fejezet egy alkalommal
- a rabbi-magyarázat az adott heti szakaszról
- a tóra pontozatlan, nem szabad hozzáérni, külön ember mutatja mutatóval; táblácskákra áldás, amit az elején és végén mondanak
- az ülőhelyek személyhez rendeltek, vettek benne az ember ülőhelyeket, hogy fel lehessen építeni a zsinagógát
- régről fennmaradt ülőhely-nyilvántartások
- az ülőhelyeken dobozok, ahol benn tarthatja mindenki a imakellékeit
- szombaton munkavégzésnek számít, ha az imakellékeit cipeli magával (a lakáskulcsot is)
- a nők helye a zsinagógában; ezrat nasim; karzat, vagy elkülönített hely; a rács, fügöny – mehicá
- a nők mentesek az időhöz kötött parancsolatok alól, mert a gyereknevelés, idősápolás a feladata, ez könnyítés az időhöz kötöttségek alól;
- előtér: kézmosó – kijjor
- itt van az imaidő tábla; a nap járásához igazodnak, és ehhez igazodik az imaidők
- adománygyűjtő persely: kuppa (kóf váv pé táv)
- huppa – esküvői sátor; a neológia beviszi a belső térbe
- neológ zsinagógában szokott lenni orgona
- a jeruzsálemi templomban volt zene
- szószék – nem szokták használni
- szekrényke emlékmécsesekkel, a nyugati falon, a halálozási évfordulókor szokás meggyújtani

3. öltözködési szokások, résztvevők
- imaszíjj – tefillin (fej és kéz)
- imasál –
- férfiak – kippa, kappedli (kötelező befedni afejet), a házas nőknek is
- saliah cibbur – a közösség küldötte, hazzan – kántor – vezeti az imádságot
- ima: minimálisan tíz férfi – ez a minján; 13. évét betöltött; bar micva után, teljes jogú és kötelességű tagjai; a parancsolat fia; ha nincsenek tizen, akkor is lehet imádkozni, de a liturgiának nem minden részét lehet; a tóra felolvasásához is szükséges ez a létszám; az imák egy része otthon is elmondható, de nem pontosan ugyanúgy, mint a közösségi imakor
- derasa – szövegmagyarázat
- a rabbi szükséges az esketéshez és temetéshez
- samesz (sammas) – templomszolga; mai templomgondnok
- gabbaj – adminisztratív, pénzügyi hatáskör, az adományok gyűjtője, a zsinagógai élet szervezője
- kohén: ároniták, az ő segítői a léviták; férfi ágon öröklődik, egyébként az anya a meghatározó
- kohen-kéztartás; az áldás előtt kézmosás, a léviták öntik, ezért jelük a kancsó

Szólj hozzá

zsidó időszámítás

január 13, 2009 at 7:47 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , , , , ,

Oláh János: Judaisztika; Bookmaker, Bp., 2oo5

1. Zsidó naptár – luáh – לוח
- újhold: ros hodes
- közönséges év: 12 hónap, 354 nap
- szökőév: 13 hónap, 384 nap
- szökőévek: 3., 6., 8., 11., 14., 17., 19
- a hesván és kiszlév hónapokat szükség szerint meg lehet toldani, vagy megrövidíteni
- az engesztelés napja nem eshet péntekre és vasárnapa a munkavégzés tilalma és a böjt miatt
- sátrak ünnepe (szukkot) és a megmenekülés napja (purim) nem eshet szombatra az előírások miatt
- IV. sz közepén II. Hillél

2. Évek, hónapok, hetek, napok, órák – snajim, kodsim, savuot, mamim, sot – שנים חודשים שבועת ימים שעות
- ki kell jelölni a kezdőpontot, meg kell határozni a mértékegységet
- 376o-3761 – az év kezdete tisri 1 (ősz)
- egyéb időszámítási rendszerek: királyok trónra lépésének ideje, fogságba vitel, perzsa uralkodók évei, Szeleukida uralkodók alatt az okmányok érája (minján starot) vagy görög naptár (minjan jevani) ante 312-ben kezdődött, mikor Szeleukosz Nikánor meghódította Babilonia területét
- Hasmoneus: első király: Simon Hasmonaj uralkodásának kezdetétől, a megváltás évétől, ante 14o
- Bak-Kohba – Bar Kosziba felkelés: függetlenség éve 132
- helyi időszámítások, pl. Askelon
- II. Szsntély lerombolása 7o
- a világ teremtésének kezdetét Rabbi Joszé ben Halafta számolta ki és írta le a Széder olám rábbá c. művében II. sz vége
- évek száma betűkkel: lifrán kátán: kis időszámítás (nem írjuk ki az évezredet) לפ”ק
- Misna négy különböző évkezdet:
- 1. niszán elseje – királyok és zarándokok újéve
- 2. elul1 – az állatokból adni köteles tized újéve
- 3. tisri 1 – az esztendő kezdete – smitá és jovél év (a Tóra szerint tisr 1o-én kezdődik a jovél év) – faültetések és füvek újéve
- 4. svát1 vagy 15 – faültetések és fák újéve
- a Tóra előírja, hogy bizonyos ünnepeknek bizonyos évszakokra kell esniük
- a hónapok holdhónapok, a hold megújulásához igazodnak (29 – 3o naposak), az újhold ünnepe 1-2 napos
- tisri, hesván, kiszlév, tévét, svát, ádár (ádár séni), niszám, ijjár, sziván,tammuz, áv, elul
- az év hosszát a hesván és a kiszlév hónap hosszúsága adja meg
- a hét sabbattal kezdődik
- vasárnap: ros rison (első nap)
- péntek: erev sabat (szombat előtti nap)
- 24 órából álló nap csak 1884-től

Szólj hozzá