A címsorok
- konferenciaelőadás: 5 oldal
- angolszáz hagyomány szerint a tartalomjegyzék elől van
- szükséges megszámolni a szöveg szintjeit
- legnagyobb osztás: római számok; aztán arab számok; aztán nagy betűk; kis betűk; görög ábc betűit
- címek formázása: betűméret, formázás, térköz (hely a cím előtt és után) és a cím helye (bizonyos fontosságú cím az oldal tetején szerepel, ha nagyon fontos, páratlan oldalon; lapkihagyás a legmagasabb szintű elválasztás, és aztán külön lapon a cím)
- első páratlan oldal: szennycímoldal;páros oldal: sorozatcím;
- főcímoldal, majd copyright oldal
- a címsorokban a kiemelésekkel takarékosnak kell lenni
- a legkisebb címbeosztás akkora, mint a szöveg, nem lehet kisebb, mint a főszöveg, csak akkor, ha mással (szín, verzál) ki van emelve
- két pontnyi betűméretkülönbséget lehet használni a szintek között
- alulról: normális álló kisbetű, dőlt, kiskapitális, ritkítás (1-3 egész pont között), verzál, félkövér
- ha a cím hosszabb egy sornál, sortörés, a felső rész mindig kicsivel hosszabb, mint az alsó
A megfelelő oldalkép
2008. október 6. – A megfelelő oldalkép
- a szöveg beleillesztési felülte a tükör
- további dobozok
- tükör fölött levő négyzet: fejléc; alatta: lábléc; kétoldalt: margó; főszöveg alatt testimoniumok (források, helymegadások); alatta kritikai apparátus;
- fájl: oldalbeállítás page layout/margins/custom margins/ orientation; a fejléc lehet kisebb, mint a lábléc, a két oldalmargó legyen egyforma; tükör segédvonalai: beállítások…
- oldalméret: nyomdák: b-szabvány
- tükör: ld. gyurgyák; nem ugyanúgy kell a kiadványokat megszerkeszteni; minél elegánsabb egy szöveg, annál nagyobb a margója
- a széles szöveg könnyebben ördelhető, barátságos hatást kelt, a keskeny szöveg szigorúbb
- hasáboknál a térköz 1,25 helyett o.5
- szakasztörés: folyamatos – kiegyenlítődnek a hasábok
Folyóiratok és időszakos kiadványok
- nem egy szerzőtől származó kiadványok: folyóirat, gyűjteményes kötetek
- folyóiratok: az írással kezdjük az idézést; szerző, cikk címe; vezetéknév, nemzetiségtől függetlenül, vezetéknév után vessző; vezetéknév kiskapitális; keresztnév teljes terjedelmében; kettőspont; a folyóirat cikkek címét idézőjelben, állóbetűvel; könyvcím: dőlt; cím és alcím közé pont; ha címben kiemelés: megmarad ugyanúgy; automatikus javítás menüpont beállításoknál; magyar szövegben az angol szöveg is magyar idézőjel; angol szabvány: két fent idézőjel; az aposztrofok idézőjelként használható, ha befele kanyarodik mindkettő; szótári jelentés, pl.
- latin, francia, olasz: kettős kacsacsőr <>, a kacsacsőr után nem szóköz, hanem nemtörhető szóközt kell benyomni; franciára állítani a szöveget, ott az idézőjel automatikusan kacsacsőrré, plussz nem törhető szóközt is beszúrja; az idézőjeles címen belül lehet további idézőjel, erre használható, ez főszövegekre is vonatkozik
- zárójelen belüli zárójel: szögletes zárójel; algr+f,g []
- a cikk címe után nincs pont, könyvcímeknél igen, itt vessző, szóköz, dőlt betűvel a folyóirat címe, csupa nagy kezdőbetűvel; idegen nyelveken névelők, prep. kivételével; állóbetű évfolyam, római szám, nincs pont; perjel füzetszám, év: XXIII/2 (2008); ahol folyamatos a számozás, ott nem mindig szükséges; könyveknél sorozatcím zárójeles, pont néküli arab számmal a száma; pont nélkül következik az oldalszám, 223–228. , közepes kötőjel,
- tanulmánykötetnél keresztezzük a könyvet és folyiratot; eleje folyóirat; szerző, cím, vessző in nincs kettőspont, következik a kötetleírás, mintha könyv. szerkesztő neve kiskapitális, (szerk.): cím dőltbetűvel, pont, kiadó, évszám; oldalszám 266–776. fordítást nem idézünk, hanem mindig az eredeti szöveget; cím után zárójelben ford. Fordító neve
- latin tanszék honlapján megvan a dokt. dissz. bibl. pdf.
a bibliográfia szerkesztési módjai 1-2
vizsga: egy betördeletlen szöveg betördelése megadott szempontok szerint
Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve, osiris
1. Bibliográfia, hivatkozások
- bibliográfia: függelék, v. bevezető fejezet
- bibliográfia, irodalomjegyzék: teljes elérhető szakirodalom
- felhasznált irodalom: amit elolvastam
- főszövegben hivatkozás: lábjegyzet vagy végjegyzet
- internetes hivatkozás: fel kell tüntetni a hivatkozás napját az internetes tartalom gyors változása miatt
- linkek ne maradjanak a főszövegben, be kell tördelni a nagyon hosszú linkeket a sorkizárás miatt
- grafikai szempontok: alkalmazkodni kell az adott orgánum formátumához
- x.y. szóbeli közlése alapján (adatközlők, szaktekintélyek szóbeli véleménye)
idézet:
- milyen típusú a közlemény, amit idézni akarunk
1. könyv,
2. ősnyomtatvány (XVI.-ig),
3. régi nyomtatvány (XVI.-XIX.),
4. kézirat (kódex, modern kézirat, levéltári dokumentum) :
- elérhetőség álló betűvel: város-ország, könyvtár neve, könyv jelzete; Barcelona vessző, vagy Barcelona (Spanyolország), lehet magyar megnevezés, az adott ország helyesírása szerint, dupla helyesírás szerint; mi a teendő a többnyelvű országokkal, pl. Svájc; a könyvben szereplő adatok szerint, itt visznt probléma a latin megnevezés, a latin megnevezések lovativusban vannak (ban, ben)
- könyvtár: nagy kezdőbetűkkel írjuk a nevüket; névelő, prep.-ra nem vonatkozik; Országos Széchényi Könyvtár (!!!!!, é-vel), a könyvtár neve után vessző nélkül a jelzet, utána pont.
5. gyűjteményes kötet – szerkesztő, pl. konferencia anyaga
6. kézikönyv – lexikonok, szótárak
7. folyóirat
- melyek a feltüntetendő adatok
- milyen kielemési eszközkkel dolgozunk; álló minusculáris írás; félkövér (bibliográfiában nem használjuk), dőlt (kurzív) – italic, aláhúzás (nem alkalmazzuk), maiusculáris (verzál) – családnevek; a stílusban be lehet jelölni, hogy csak nagybetűkkel írjon abban a stílusban (format type); shift + f3 – egyből kisbetűzés vagy nagybetűzés, kezdőbetűk naggyá, többi kicsivé (KRJHSAKJFHKDJFKDBFJHD); kiskapitális (cntrl+shift+k); ritkított (kijelölés format type második fül térköz és pozíció character spacing; 1-3 között lehet)
- központás (interpunctio) : , ; . kerekzárójel, szögleteszárójel, kapcsosz., kötőjelek (szimpla, közepes cntrl+ , hosszú: cntrl+alt+; hagyományőrzők használják),
Legutóbbi hozzászólások