- a gesztusnyelv idősebb, mint a nyelv, a cro-magnoni időszakban alakul ki (ezt vajon honnan tudják?)
- az ősember és a csecsemő gesztusnyelve hasonló lehet
- gesztus – metakommunkiáció, teljes testbeszéd, nem csak kézmozgás
- vannak passzív mozdulatok a beszéd közben, amik nem számtanak gesztusnak (köhögés)
- nem a mennyiség a fontos, hanem a kifejező erő, ha túl sok a gesztus, a befogadás telítetté válik
- csak az anyanyelvet lehet teljes gesztusnyelvvel hasznáni, egy idegen nyelv nonverbális kommunikációja nem elsajátítható teljes egészében
- a test beszél, de nem tud mindent elmondani, és nem pótolhatja a verbális kommunkiáció
- a gesztus csak akkor éri el célját, ha a gesztus összhangban van a mondanivalóval
- ne legyen sztereotíp a gesztusnyelv
- retorikai rögtönzés: félspontán beszéd
- beszédtervezés
- először az okfejtés menetének tisztázása – vázlat
- ne térjünk el a tárgytól, és időben fejezzük be
- Quintilianus tanácsai a retorikai szituációhoz:
1. öltözet
- minden előadásnak két alakja van: hanghordozás és taglejtés
- fontos a szónok megjelenése: a szónoknak semmilyen különös öltözéke nincs, de ha szónok, jobban megnézik; legyen tiszta, és férfias;
- a tunika a térdig ér, ha ez alá, nőies, ha feljebb, centuriok viselik, katonás
- a tóga legyen kerek és jól szabott
2. taglejtés
- a hanghoz igazodik
- a szónok tartsa a fejét egyenesen
- ha lehajtja: alázat; ha felveti: önhitt; ha oldalt: bágyadt; ha hajlíthatatlan és merev: barbár
3. kiállás
- lassan, megfontoltan álljon ki, igazítson magán, mert a hallgatóságot lenyűgözi a gondosság
4. kézmozdulat
5. hibák
- nem szabad nagyon hadonzászni, orrot megdörzsölni, sétálni vagy hirtelen megállni, a homlokot vagy mellett csapkodni,
Retorikai konferencia
november 7, 2008 at 11:53 am (retorika)
Tags: adamik, quintilianus
A stílus
november 3, 2008 at 9:11 am (retorika)
Tags: adamik, cicero, cornificius, gondlatalakzat, quintilianus, stílus, szóalakzat, szókép
Cornificius – Kr. e. 8o
Cicero – Brutus, Orator – Kr. e. 46
Quintilianus: Institutio oratoria
Buffon – 1753 – le style est de l’homme meme. (a stílus maga az ember)
A három stílusnem elmélete Cornificius korában alakul ki.
Arisztotelész a középső stílust írta le
A-. tanítványa, Teophrasztosz írta le a három stílusnemet:
1. fennkölt
2. közepes, középső
3. egyszerű
I. Cornificius
Arisztotelész stíluserénye: illő világosság
Teophrasztosz: a négy stíluserény tana
1. illőség – illenie kell a tárgyához
2. világosság
3. nyelvhelyesség – latinitas, nincs benne hiba (két fajta hiba: barbarismus – egy szóban elkövetett hiba; soloecismus – szintaktikai hiba)
4. ékesség – dignitas – a szó- és gondolkatalakzatok
- a szóalakzat a beszéd finom csíszoltságában áll, szövegmívesség –
- anafora: egymás után egy és ugyanazon szóval kezdjük a mondatot, nektek kell tulajdonítanunnk ezt, nektek kell hálát adnunk
- epifora: utolsó szavak ismétlődnek: a római nép a punokat igazságossággal győzte le, fegyverrel győzte le
- a kettő együtt complexio
- interrogatio: költői kérdés
- felkiáltás: o, tempora, o, mores! (ó, idők, ó, erkölcsök!)
- tíz féle szóalakzat: közös sajátossága, hogy jelentésváltozás van bennük (szókép)
- gondolatalakzat: a szépsége a gondolatokban rejlik
II. Cicero
- a szónok feladatai:tanítás, szórakoztatás, megindítás
- ezt C. összekapcsolta az stáluokkal
- egyszerű stílusan tanítunk
- közepes stílusban szórakoztatunk
- fennkölt stílusban indítunk meg
- a három stílusnemet sokkal részletesebben leírta, mint a Raetorica Herennium, saját beszédeiből ad mintát
- Caecina elleni beszéd – egyszerű stílus – birtokper
- Manilius törvényjavaslata érdekében – közepes stílusban, hogy Pompeius legyen a hadvezér
- Rabirius védelmében – fennkölt stílus; római arisztokrata, gyilkossággal vádolják
- meghatározza a különbséget a szóalakzat és gondolatalakzat között
- ha a szóalakzatban megváltozattod a szavakat, megszűnik a szóalakzat
- a gondolatalakzat szavai megváltoztathatók, a gondolatalakzat megmarad
- trópus: troposz (τροπος): fordulat
- egyes szóképek alapja a hasonlóság: metafora
- érintkezés alapján: metonímia
III. Quintilianus
- a nagy rendszerező
- megfogalmazza a szókép és szóalakzatok közötti különbséget
- a szókép: IX. I. B: olyan szöveg, amelynek a természetes jelentése át van víve – mindig bekövetkezik a jelentésváltozás
- az alakzat a beszzéd biznyos alakja, amely eltér a hétköznapi beszédmódtól; figura, szkhéma (σχημα);
- écart: eltérés
- gondolatalakzat a gondolat megfoganázában, a szóalakzat a szó megformálásában áll, de gyakran együtt
- mármár, Dolabella, én sem tégedet, sem gyermekidet (Dolabela megszólítása gondolatalakzat; szóalakzat: mármár, gyermekid – szóismétlés, ünnepélyes megfogalmazás)
A retorikán belüli bizonyték
október 6, 2008 at 9:23 am (retorika)
Tags: adamik, bizonyíték
2008. október 6.
nov.7/8 Országos szónokverseny
A retorikán belüli bizonyítékok – Arisztotelész
1. általában a bizonyításról
- három: a szónok jelleme, a hallgatóságra tett hatás, a beszéd logikája AR.I.2 – „a legfőbb bizonyíték a jellem”; nem ugyanúgy ítélünk különböző érzelmek alatt;
- a formális logikában van indukció, dedukció-szillogizmus – úgy van a retorikában is, a példa megfelel az indukciónak, az enthüméma megfelel a szillogizmusnak;
- az enthüméma: retorikai szillogizmus; a példa retorikai indukció
- mindenki bizonyítással érvel; más nincs, csak ez a kettő
- hogy viszonyul a retorikai bizonyítás a logikai bizonyításhoz
- Organon (Eszköz): Kategóriák, Hermeneutika (De interpretatione), Első analitika, Második analitika, Topika, Szofisztikus cáfolatok, Retorika, Poétika (A költői bizonyításról)
- olyan rendszer, amely képes az embgeri tudományokban az igazságot feltárni, bizonyítani, másokat meggyőzni
2. a bizonyítékok fajtái
- tudományos bizonyítás: biztos; Első és Második analitika; deduktív (szillogizmus: első vagy nagy premissza, kis premissza, konklúzió; a tudományos biz. biztos tételekből indul ki, a konklúzió is igaz); indukció: rávezetés; a teljes indukció a kis lépések bizonyítási formája; sokszor szembeállítja a dedukciót és az indukciót; az indukció ennek ellenére visszavezethető a szillogizmusra; Első analitika II.23
- főtétel: minden ember halandó
- középtétel: Szókratész ember
- tehát: Szókratész halandó
- valószínű, véleményen alapuló bizonyítás – dialektikus – Topika, Szofisztikus cáfolatok – dialektika: a helyes vitatkozás tudománya; dialectica est arta … disputandi
- a dialektika és a retorika valószínűség alapján érvel; a dialektika két ember között, a retorika egy ember;
- szofisztikus bizonyítás: a becsapás művészete; szándékos logikai hibákkal csapja be a hallgatóságot; álkövetkeztetés; a logikai hiba, a szofizma az egyik alapja a viccnek, mondja Freud;
- költői bizonyítás – la belle lettre; Gorgiász: egy jól megírt beszéd vagy vers becsapja a hallgatóságot, de ez a becsapás nem bűnös; művészi bizonyítás: katarzis
3. az enthüméma és a példa
- az enthüméma: retorikai szillogizmus, a logikai szilogizmustól két pontban különbözik: formailag hiányos lehet; csonka szillogizmus; premisszái nem biztosak, hanem csak valószínűek; a premisszák a hallgatóság preszuppozícióit tételezik fel; az értelmet, az akaratot és az érzelmet egyaránt megcélozza;
- főtétel: minden athéni szeret érvelni; (valószínű premissza)
- kispremissza: Szókratész athéni
- konklúzió: Szókratész szeret érvelni
- főtétel: nem jó, ha az ember túlságosan okora taníttatja gyermekét (szentencia), mert akkor sokszor szégyenbe jut – az érzelmeket is megvizsgálja; valószínű tételekre alapozzuk; pl. gyűlöljük az irigyeket; szeretjük szeretteinket; jel (szemantika): egy bizonyító tétel akar lenni, amely vagy szükségszerű, vagy általánosan elfogadott, mert aminek létéről van szó, az ama dolog megtörténéséek jele; egyes jelek a különös viszonyát fejezik ki az általánoshoz (Szókratész bölcs volt, és igazságos, annak a jele, hogy a bölcsek igazságosak) – cáfolható; ha valaki láza, a betegség jele – bizonyítható;
- nagyon alkalmas tömegek meggyőzésére
- a példa: megtörtént események elmondása (parabola), ilyen események kitalálása (mese); történeti példa Dareiosszal, ld. Arisztotelésznél;
4. az érzelmek – nagyon fontos bizonyíték, hogy a szónok milyen érzelmeket tud kelteni; ismerni kell a jellemtípusokat, tudni kel, hogy milyen jelemű emberben milyen érzelmeket lehet kelteni; pathosz: az érzelmeken alapuló megyőzés módszerei; II.
5. a jellem -
A bizonyítás
Szeptember 29, 2008 at 9:32 pm (retorika)
Tags: adamik, bizonyítás
Ravasz László: ld. szöveggyűjtemény
a. a meggyőzés mibenléte
- feltárja az érvelés módjait a meggyőzés céljából
- a meggyőzés az emberi viselkedés befolyásolása
- a szónok feladata az inventio és a bizonyítás
- kétféle bizonyíték: etorikán kívül és bell
- nem mi találjuk fel őket, pl. tanúk, tanúvallomás, törvények – mi csak alkalamzzuk
- a retorikán belülieket mi fedezzük fel – szónok jelleme (ethosz), a hallgatoságra tett hatás (pathosz), a beszéd logikus bizonyítása(logosz)
- törvényszéki – megtörtént-e az esemény, tanácsadó – a javasolt jelenség jövőbeli tett jogos-e, hasznos-e, jelentős-e, bemutató beszéd – dícséretre méltó-e vagy erkölcstelen
b. a retorikán kívüli bizonyítékok – a törvények – az írott törvény ellenünk szól, mit tehetünk – egyetemes törvényre, méltányosságra hivatkozunk, mert az mindig igazságosabb, a legjobb belátásunk szerint döntöttünk; méltányosság elve, az mindig változatlan, minden időben kötelez, a természeten alapul; pl. Antigoné
- „mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az (ti. az egyetemes törv.), embertől nem félek, bármíly tervet kohol”
- Tertullianus: 197. A keresztények védelmében – non licet essevos – Nero törvénye, nem szabad léteznetek; ennek ellenében írja T. a könyvét; felül kell vizsgálni a törvényt – az írott törvény ideiglenes
c. precedens – praecedens: megelőz; egy korábbi ítélet; az ítélethozó tekintélye és a két ügy hasonlósága a két komponens
- érvelni ehet ellene a tekintély megtámadásával, vagy nem hasonló a két ügy, nem felhasználható
- aki a precedens döntést hozza, a tényeket nem vette figyelembe, pártos szándékoból
- Catilina: kr. e. 63-ban el akarta foglalni Rómát, összeesküvés – kr. e. 65-ben el lehetett volna ítélni zsarolásért, de arisztokrata, és felmentették, hogy a ariztokrácia becsületét mentsék
d. tanúk – alibi: máshol; megbízhatóság; Oidipusz: elkezd nyomozni, fölkeresnek egy tanút, egy öreg pásztort; ld. reklámok, hiteles személyiségek;
- kínzással kicsikart vallomások: nem helyes, de ha már a gyakorlat megvan; kínjában bármit bevall az ember
e. a bölcs mondások – γνωμα – sententia – ld. Babits: Az ezüstkor
- ifj. Plinius: ha egy szép sententia-t mondott a tanár, a diák Hispániába megírta haza
- a gnóma kijelentés, de nem valami egyediről, hanem valami általánosról, ami a mi cselekedeteinkre vonatkozik – amit meg kell tennünk, vagy el kell kerülnünk
- pl. sohasem vagyunk mindenben boldogok – toposz, közhely
- halandó emberek közt senki sem szabad – Az ember definiciója kötöttséget jelent: Arisztotelész: dzoón politikón – ζοων πολιτικων – az ember szabadsága abban áll, hogy felismeri, hogy mit nem szabad
- nem szabad örök haragot tartania annak, aki nem örök
- ki mint vet, úgy arat – ut sementem feceris (fut. perf.), ita metes.(fut. perf.)
- vita vigilia est – az élet virrasztás – Columella: De agricultura
- nem szerelmes az, ki nem mindig szeret
- hogy megkapj valamit, rábeszéléssel érd el, ne erőszakkal
- βια – erőszak
- πειθω – meggyőzés
- ερος – szerelem
- az erőszak – meggyőzés – szerelem között sok lehetőség van, ld. Odüsszeusz
- Seneca: Phaedra, Arisztophanész: Hippolitusz
- Gorgiász: Helené védelmében; három ok, hogy elhagyta otthonát: az istenek úgy akarták; Párisz kemény katona, kényszerítette; Párisz meggyőzte szóval, mert a szó nagy hatalom
A retorikai szituáció
Szeptember 20, 2008 at 9:17 am (retorika)
Tags: adamik, arisztotelész, retorika
elolvasni: szövgyűjt. Babits: Irodalmi nevelés
Hogyan jön létre a szónoki megnyilványulás
- Arisztotelész: Retorika; I.1, 1354a – a dialektika páraja, mindkettő lyan kérdéssekkel foglalkozik, amelyeket vaamiképpen minden ember egyaránt megimerhet, és nem tartoznak semmiféle külön tudományhoz
- ösztönösen és tanulással, van módszertana, tehát tanulható, tekhné, scientia, ars
- a dialektika a logikailag helyes vitatkozás tudománya
1. a retorikai szituáció
- beszédhelyzet, ettől függ a megszólalás milyensége, és hogy miyen részei lesznek a szónoki beszédnek
- L. F. Bitzer 1968-ban tanulmány The rethorical situation (Philosophy and Rethoric 1-14): kontextusok összessége a ret. szit., amelyek a szónokot megszólalásra késztetik (kényszer)
- A. Brinton 1981-ben (PH and R. 234-241): az nem valószínű, h eddig senki nem foglalkozott a ret. szit-val, csak másképp hívták; nem lehet kényszerről beszélni: nincs szükségszerű összefüggés a ret. szit. és a szónoki megnyilatkzás között; a retorika, mint esztétika, súlyt vet a formára, és mint etika, válaszol egy szituációra
- ret. szit. ókorban: Ar. : a szónoki beszéd három fajáját a háromféle szituáció alapján állapítja meg
- Cicero: Brutus; a latin retorika története, kultúrtörténet, prózatörténet; a retorika, mint tudomány a ret. szit. szülötte, elűzték a zsarnokokat, és felhalmozódtak a peres ügyek, és kellett egy módszer, amellyel gyorsan lehet tárgyalni az ügyeket
- Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai; 1994; ret. szit. helyett beszéd tárgya és a megnyilatkozás eszméjéről beszél
- Gáspári László: Retorika; 1988; ret. szit. a kommunikációs modellel azonosítja (feladó – üzenet – címzett); ez azonban nem ret. szit.
- Ar.: a szónoki beszéd három dologból tevődik össze: beszélő (szónok) – amit mond (megnyilatkozás) – hallgatóság – felvázlja a kommunikációs modellt
- kialakul valamiféle szükség, sokaknak érdeke, hogy a problémát megldjuk, kell hallgatóság, és kell szónk, fontos, hgy a szónok hasson a hallgatóságra;
- a halllgatóság legyen érdekelt, és legyen kezében hatalom, hgy dönthessen (demokráciát előfeltételezi a retorika – Kölcsey)
2. az ügy milyensége, minősége
- a retorikai szituáció hozza létre az ügyet – causa
- ez szolgál tárgyul a szónok számára; az inventio (feltárás) és az intellectio (megismerés) folyamatában minden összetevőjét tanulmányzza és értelmezi
- Q.: a zónoki beszédnek minden lehet a tárgya; ezért különféle minőségű a megnyilatkozás
- az ügyek milyensége az ügy jogi és erkölcsi képvisehetőségével függ össze; az ügy lehet tisztességes (honestum) – a tisztesség és az igazság sokkal erősebb, mint az erkölcstelenség és az igazságtalanság (Ar.)
- kétes ügy (dubium): nem egyértelmű;
- erkölcstelen ügy (paradox παραδοξ, admirabile) – Hitler és Sztálin beszédei; sértik az emberi méltóságot
- érdektelen, pitiáner ügy (Petronius: Satyrichon)
- homályos (obscurus) – Deák Ferenc: Fölirati javaslat (1861)
3. a szónoki beszéd fajtái
- Iszokratész (görög szónok és író; 39o táján a felsőfokú oktatás anyagává tette a retorikát, ő találta ki a három szintű oktatást)
- törvényszéki, tanácsadó, dicsérő, feddő
- Anaximenész (görög filozófus, NS nevelése) Retorika Nagy Sándorhoz: törvényszéki és tanácsadó (ennek két fajtája: rábeszélő és lebeszélő, dicsérő és feddő, vádló és védő, és oknyomozó)
- Ar. szerint azt kell nézni, hogy ki a hallgatóság, és csak három féle van: törvényszéki (bíró) – múltbeli esemény; tanácsadó (szakértői testület) – jövöbeli esemény; bemutató (ünepi) beszéd (mindenki) – jelen
retorikai bevezetés
Szeptember 8, 2008 at 7:51 pm (retorika)
Tags: adamik, bölcsészkar, bevezetés, jegyzet
1. A retorika, mint tudomány kialakulása
- az ókori görögöknél alakul ki, Renan: görög csoda; kezdettől fogva foglalkoznak az anyanyelvvel
- a modern szociolingvisztika szerint a nyelv és a kultúra szoros kapcsolatban van
- Homérosz: Iliász IX.4-43; Akhileuszt odaadják Phoinixnak, hogy tanuljon meg fegyvert forgatni és szónokolni; „a szónak szónoka légy és véghezvivője a tettnek”; a szó és tett összhangja – davar; lovagi tornák és szónokversenyek;
- kezdetben a módszer a mimika
- Hésziodosz: Istenek születése előszava: „a múzsák a királyoknak adják az ékesszólás tudományát, hogy igazságosan intézzék a dolgokat, és az igazsgról meggyőzzék az alattvalókat”; VII. sz.
- VI. sz: Hermész-himnusz (hermeneutika, követség, tolvajlás) a valószínűség alapjén érvel
- Hermész idejére már kialakulnak a bizonyítás módjai
- Odüsszeusz: logikával – λογος
- Phoinix:a jellemre apellálva ηθος
- Aiax: érzelmi érvelés παθος
- Kr. e. 467 – Szicíliából elűzték a türanoszokat, a sérettek sok pert indítottak
- Korax szicíliai görög kidolgozta a tanácsadói beszédet
- 3 rész: 1. bevezetés; 2. tárgyalás; 3. befejezés
- tankönyvet írt, tanítvánz Teisziász szofista; tandíj: ha megnzerem a pert, nem fizetek; ha elvesztem, rosszul tanítottál, tehát nem fizetek
- a szofistákat és a retorikát Platón és Szókratész sokat támadta, mert rosszra is lehet használni
2. A retorika meghatározása
- ars oratoria (oro: beszélni); ρητορικη τεχνη (mesterségbeli tudás; ειρω= mondani)
- Gorgiász híres rétor, Teisziász tanítványa; Kr. e. 427-ben meghódította Görögországot,
- Delphoiban aranyszobrot állítottak neki
- Platón: Gorgiász ( a rétor feadata az igazság művelése)
- Phaidrosz: a retorika a lelkek irányítása beszéd által
- Arisztotelész Retorika I.2: „el kell fogadnunk, hogy a retorika olyan képesség, amely minden egyes tárgybanfeltárja a meggyőzés lehetőségeit” – tudományos kutatás felé mutat a lehetőségek feltárása
- Quintilianus: Római szónoklattan; Kr. e. I. sz.
- a retorika a jó beszéd tudománya – rhetirica scientia bene loquendi
- kutatás, feltárás, szórakoztatás, tanítás
- retorika: egyetemes beszédtudomány
- bene: szakmailag jó, erkölcsileg jó
- a szónok csak tisztességes ember lehet
3. A klasszikus retorika rendszere
- a. a szónoki beszéd részei: bevezetés, elbeszélés, tétel, bizonyítás, cáfolat, befejezés
- b. a szónok feladatai: föltárás – anyaggyűjtés (inventio); elrendezés (structura); formába öntés (stílus); az előadás módjának kiválasztása; memorizálás;
- c. a szónoki beszéd fajtái (Arisztotelész): a. törvényszéki-igazságügyi beszéd – a cselekménye a mltban történik, hallgatósága a bírák; b. tanácsadói beszéd – cselekménye a jövőben, lényege a hasznosság, pro és contra érvelés; c. bemutató beszéd – hallgatóság: bárki
- d. jogi vonatkozások – az ügyintézés tana – constitutio
- Rhetorica Herennia: Caius Herenniusnak ajánlott
- az ügyintézés az alperes első védekezése egybekapcsolva a felperes vádjával; ütköztetés;
- az ügyállás:
- a. következtetésen alapuló – megölted! – nem
- b. meghatározás ügyállása – megölted! – nem, csak megütöttem
- c. jogosságon alapuló ügyállás – megölted! igen, de jogom volt rá
- d. kifogáson alapuló jogállás – megölted! – lehet, de ez a bíróság nem illetékes ezt eldönteni
