Midrás Baal Sém Tovról

november 24, 2009 at 7:30 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra, ókori és keleti vallások)
Tags: , , ,

(mesélte Tatár György órán, aki egy katolikus teológustól hallotta, akinek a nevét elfelejtettem, aki viszont olvasta valahol, de Tatár György nem emlékezett, hol)

Minden igaz, vallásos zsidónak el kell egyszer zarándokolni Jeruzsálembe. Egyszer Baal Sém Tov arra ébredt, hogy megöregedett, és elhatározta, hogy teljesíti vallási kötelességét, mielőtt meghalna, és elindult gyalog – mivel szegény volt – Galíciából Jeruzsálembe. Meg is érkezett az Adria partjára, és keresett egy hajót, ami átviszi a Földközi-tengeren. Mivel azonban nem tudott fizetni, senki nem akarta elvinni. Múltak a napok, hónapok, évek, és Baal Sém Tov még mindig a Földközi-tenger innenső partján dekkolt.

Egy nap végül talált egy hajóskapitányt, aki hajlandó volt Baal Sém Tovot krumplinak álcázva átcsempészni Palesztinába. Baal Sém Tov nagyon megörvendett, és – hogy el ne mulassza a soha vissza nem térő lehetőséget – a kikötőben akart aludni, hogy hajnalban azonnal felszállhasson a hajóra.

Mielőtt elaludt volna, odament hozzá egy még nálánál is öregebb, betegebb zsidó, aki szintén Jeruzsálembe ment. Szó szót követett, és Baal Sém Tov eldicsekedett hihetetlen szerencséjével. Erre az öreg zsidó elkezdte kérlelni, hogy engedje át neki a lehetőséget. Baal Sém Tov – hosszasan töprengve a probléma felett – végül nemet mondott. Ekkor megszólalt egy hang a mennyből:

- Baal Sém Tov, most játszottad el üdvösséged.

- Akkor, Uram, végre érdek nélkül szerethetlek – felelte Baal Sém Tov.

Szólj hozzá

Zsidó vallási lexikon (under construction)

Szeptember 1, 2009 at 4:23 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra, ókori és keleti vallások)
Tags: , , , ,

forrás: Neusner, Jacob – Avery-Peck, Alan J.: The Routledge Dictionary of Judaism; Routledge, New York, 2004

Ab – a zsidó év ötödik hónapja (Július-Augusztus); ünnep: Tisha beab (9. nap)

Ab 9 – Tisha beab; a jeruzsálemi templom lerombolásának (BCE 586, CE 7o) gyászünnepe; minden egyéb veszteség miatt ilyenkor gyászolnak; 24 órás böjt, a gyász más szimbólumai: pl. tartózkodás a szexuális érintkezéstől; a Siralmak könyvét olvassák; a zsinagógában ilyenkor a földön ülnek, a gyász jeleként

Adar – a zsidó naptár tizenkettedik hónapja (Február-Március); 29 nap, ha szökőév, 3o nap; Purim, és négy különleges szombat: Sheqalim, Zakhor, Parah, HaHodesh

Adar  7 – Mózes születésének és halálának évfordulója

Adar Sheni – Második Adar; 29 napos szökőhónap a szökőévekben (3, 6, 8, 11, 14, 17, 19);

Afikoman – A maca három darabjának egyike, a középső a széderestén; a maca középső darabját kettébe törik, a nagyobbik darab az afikoman; ezt eszik meg a széder végén;

Aguna – olyan özvegy, aki nem házasdhat újra; mivel válólevelet csak a férfi adhat, a férfi hiányában, vagy képtelenségekor a nő nem házasohat újra;

Aqeda – Izsák megkötözése; Gen21-22; Ros Hasanakor olvassák;

Arba Kosszot – a szédereste négy pohara; az első kiddus, egy a történet végénél; egy az étel utáni hálaadáskor; egy a liturgia végénél; „Ezért mondd meg Izráel fiainak: Én vagyok az Úr, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától, megmentelek benneteket a szolgai munkától, és megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel. Népemmé fogadlak titeket, és a ti Istenetek leszek, és megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától.” (Ex.6,6-7)

Asara Batlanim: minjan; ld. ott

Haggada – teológia, bibliai exegésis, etika, történet; teológiai és etikai tételek kifejtése;

Örökbefogadás – a talmudi jog nem ismeri el az örökbefogadás tényét, illetve ezáltal nem lesz valaki zsió; mégis a fiúgyerekeket körülmetélik, és a bar micvakor megerősítheti (vagy elutasíthatja)

Szövetség ládája – Ex.25; Dt.1o; A szentek szentjében tarották, benne a két kőtábla, Áron botja, a sivatagban szedett manna;

Szólj hozzá

héber irodalom tételek

május 18, 2009 at 8:24 pm (hebraisztika, irodalomelmélet, vizsgakövetelmények, zsidó vallás és kultúra, ókori és keleti irodalmi műfajok)
Tags: , , ,

Mutassa be szövegrészletből vett példákkal a klasszikus héber költészet legalapvetőbb eszközeit!

-  alapvető rendszerező elve az ismétlés (paralelismus membrorum)

-  az ismétlések között a kapcsolat nemcsak szinonim lehet, hanem ellentétes is

-  az ismétlés néha keretbe foglalja a mondanivalót

-  az ismétlés a vers szervező eszköze

Milyen ókori és modern elméleteket ismer az Énekek éneke keletkezéséről és értelmezéséről?

A, Formai elemzés

- töredéke szöveg (mozaikos, apró részletekből tevődik össze)

- drámaként lehet felfogni váltakozó megszólalók

- a férfi szereplőt Salamon királyhoz kötik, a nőit egy vidéki lányhoz, akit Salamon udvarába vitetett

- modern értelmezések:

· népi lakodalmi ünnepségek dalainak gyűjteménye

· párhuzamok a sumér és akkád irodalommal: istenek szent násza kultikus szerep (a sumér szövegek ennél sokkal szókimondóbbak)

B, Taralmi (elvont) elemzés

- a Biblia legszentebb szövege ezzel az értelemváltással lehetett a kánon része

- a nő Izrael, a férfi a Teremtő az ő szerelmüket írja le (ezzel a behelyettesítéssel sok kérdés marad nyitva)

- az ókor végén a zsidó hagyomány igyekszik átértelmezni az örökkévaló antropomorf voltára utaló részleteket

pl. feje = kezdete (10 parancsolat)

haja = Tóra betűi (fekete tinta)

arca, ajka = kinyilatkoztatás

menyasszony: táncoló nő képe (lábától felfelé halad a  leírás) folyamatosan sűrűsödnek a leírásban a földrajzi hasonlatok

-  keresztény értelmezés:

· behelyettesíti Izraelt az egyházzal az Énekek énekében az nő az egyház, a férfi Krisztus (menyasszony, vőlegény)

· az egyház vágyódik Krisztus után Krisztus működése után szerveződött meg az egyház: talán a második eljövetelre várnak

· lelki szint: egyház, Krisztus

· szellemi szint: lélek – Isten bölcsessége, tudása, misztériuma

Menyasszony és vőlegény alakja az Énekek énekében. A két leírás (5,9-16 és 7,1-6) alapján mutassa be a különféle értelmezések lehetőségeit!

a férfi szereplőt Salamon királyhoz kötik, a nőit egy vidéki lányhoz, akit Salamon udvarába vitetett

a nő Izrael, a férfi a Teremtő

Szólj hozzá

Zsidó életút

január 14, 2009 at 7:55 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , , , , , , , , , ,

Az életút

1. Születés – לידה
- Szaporodjatok és sokasodjatok – 1móz.1,28
- a gyermek ajándék
- az újszülöttet sóval dörzsölték be (a só a tartósság jelképe)
- az elsőszülött fiú kétszeres részt örököl a vagyonból
- a fiú születése után az anya 4o, lány születése után 8o napig tisztátalan (ma 7/14)
- a bábaaszonyi pozíció volt az első, amit nők egyetem keretében tanulhattak MO-n (zsidó nők is); II. József
- a gyerek kezére vörös szalagot a lilt ellen

2. Örökbefogadás – אמוץ
- a háláhá szerint a vér szerinti szülő-gyermek-kapcsolat megmásíthatatlan
- elfogadott azonban a nevelőszlői intézmény
- nem változik a született gyermek jogállása, ha kohanitának született, az is marad

3. Betérés – גיוד
- aki a háláhá szerint betér, teljes jogú zsidó
- egy betért nő nem mehet feleségül kohanitához
- a zsidóság az anyától számít
- valaki még akkor is zsidónak számít, ha kitért
- kiközösítés: herem – חרם

4. Névadás –נתינת שם
- az ember neve fontos része az énjének
- az anya adja a nevet a brit milákor
- a gyermek születését követően az apa felhívást kap a Tórához, ahol áldást mondhat gyermeke anyjára és gyermekére
- általában a családból (nagyapa, vagy dédapa); rorkon nevét kapja a többi gyerek is
- élő ember nevét nem szokás adni
- lánygyermek születése után az apa a legközelebbi Tóra-olvasási napon kap aliját, ahol bejelentheti lánya nevét, majd ki lakomát ad
- II. József idejétől kezdve kötelező a családnév, németes átírással; foglalkozásnevek

5. Körülmetélés – ברית מילה
- brit milá
- a 613 parancsolatból ez a második
- brit számértéke 612
- mohél végzi, az apa megbízásából
- mindig a születés utáni 8. napon, akkor is, ha sabbat
- a brit milá előtt péntek este (sálom záhár) szokás szeudát tartani
- mindig a reggeli ima végén végzik
- a körülmetélés helyszínén ott van Élijjáhu széke, aki tanú minden szövetségkötésnél

6. Az elsőszülött fiú kiváltása – פדיון הבן
- pidjon háben
- az egyiptomi kivonulás miatt
- csak akkor kell megváltani, ha természetes úton született, ha császármetszéssel, akkor nem
- születése után 3o nappal
- 12o g tisztan ezüstnek megflelő

7. Gyermekkor – ילדות
- a fiúknak 3. életévük után vágják le a hajukat először
- háláká: nyírás
- innentől kezdve hord kipát és árbá kánfotot
- ötéves kortól tanulják a Tórát
- hagyományos zsidó iskola: héder
- két tagozat: bét-széfer: csak a Tóra RÁSI kommentárjaival, a bét-talmudban a Misnát is
- a bar-micva után a jesiva; Talmud
- zsidó felvilágosodás: hászkálá

8. Lányok felnőtté avatása – בת~מצוה
- 12. éves korban
- a 613 parancsolatból a tiltó parancsok (micvot lo táásze) betartása vonatkozik rá (365 db.)
- a tevőleges parancsok (micvot ásze) közül hármat köteles betartani: hádlákát nérót (az ünnepi gyertyák meggyújtása), hálá (olajbogyó nagyságú tészta levétele és tűzbedobása egy adott mennyiségű lisztből), nidá (elkülönítettség, ami a rituális fürdés után szűnik meg)
- sávuótkor

9. Fiúk felnőtté avatása – בר~מצוה-1
- felnőtt férfia közössége (min 1o): minján
- e naptól kezdve kell betartani a 613 parancsolatot
- megtanulják feltenni és leoldani a tfilint,
- a 13. születésnapja után aliját kap a Tórához, és ő olvassa a háftárát, majd egy kijelölt szakaszt a Prófétákból
- ekkor vesz először magára tálitot

10. Házasság – נשואין
- a Tórában van még ágyasság
- olyan személy kell vezesse, aki járatos a háláhában (rabbi vagy rabbihelyettes)
- szükséges hozzá két tanú
- 1. Kinján – vétel – jelképe egy aranygyűrű, amit a férj ad a feleségének; felhúzza a jobb keze mutatóujjára
- 2. stár – szerződés; ketubá – házasságlevél
- 3. jihud – elkülönítés, együttlét
- kohanita nem vetet el betért, elvált, özvegy vagy halicára köteles nőt (sógorházasság), vagy rabnőt
- férfi nem vehet el feleségül nőt, amíg a halicát el nem végezték
- nem vehet el olyan özvegyet, aki még szoptat
- nem vehet el olyan nőt, akinél nem történt meg szabályszerűen a válás, és nincs róla válólevele (get); ha már átvette, 9o napot kell várni, hogy vajon nem terhes-e az előző férjétől
- vérrokonok nem házasodhatnak össze

11. Eljegyzés – אריוסין
- éruszin
- a misna idejében még elkülönült, ma már nem
- a hupa alatt
- felbontani csak válólevéllel lehetett (a lányok eljegyzési ideje 1 év, özvegyé 1 hónap)
- nászok közötti írásos egyezmény: tnáim; ebben szerepel a mohar (a menyasszony szüleinek adott összeg), és a nádán (hozomány), a büntetéspénz, ha befuccsolna a parti, az esküvő időpontja és annak költségeinek viselése
- ekkor tányért is törnek
- az eljegyzésen nincs gyűrűváltás, a menyasszony nincs is jelen

12. Esküvő – חתונה
- az esküvőt megelőző szombaton a vőlegény elmegy a zsinagógába, ahol aliját kap
- a szombat kimenetele után legénybúcsú
- a menyasszony ugyanakkor otthon leánybúcsút
- nem tartanak esküvőt: szombaton, ünnepnapon, böjtkor, ómerszámláláskor (kivéve a lag baómert), gyásznapon, a gyászos három hétben, a tíz bűnbánó nap alatt, nem szokás a hónap második felében tartani, mert akkor fogyóban van a Hold, és a bölcsek nem helyeselték az ünnepnapi esküvőt sem
- úgy szokás megválasztani, hogy a tényleges házasélet megkezdhető legyen
- az esküvő napjának reggelétől a felek böjtölnek
- az esküvő előtt elmennek a rituális fürdőbe, egyes közösségekben az asszonynak levágják a haját (bekötik a fejét)
- mindig hupá alatt tartják, akár szabad ég alatt, akár zsinagógában
- az araszobában öltöztetik fehérbe a menyasszonyt, és lefátyolozzák
- a fátyol a hajadonok jelzése (második házasságnál már nincs fátyol)
- a férjnek előtte meg kell néznie, hogy ne ismétlődjön me Jákób esete
- két tanú hitelesíti a ketubát és a házassági anyakönyvet
- ezek után a vőlegényt a hupa alá vezetik, utána jön a menyasszony, és megkerüli a vőlegényt, ezután a jobbjára áll
- éruszin áldásai, majd isznak közös pohárból, ezek utána vőlegény elmondja a kijelölt mondatot: E gyűrű által te nekem vagy szentelve Mózes (Az Írásbeli Tan) és Izrael (a Szóbeli Tan) törvénye szerint.
- ezután felolvassák a hagyományosan arámiul írt ketubát, majd lefordítják; ez feleség tulajdona
- az esküvő hét áldása, a házasság megkötöttségének kinyilvánítása, ároni áldás, majd a férj összetör egy üvegpoharat

13. Válás – גרושין
- kisebb rossz elve
- szigorú feltételek
- a válás adására kizárólag a férj jogosult, vagy szabad akaratából, vagy a bét-din határozata alapján
- a válás három legfontosabb kritériuma: a válás oka, válólevél, annak átadása
- válás okai: ha a feleség nem a dát jehudit (zsidó hagyományok) szerint él, ha tíz évig nincs gyerek
- köteles felbontani a házasságot, ha: a nő házasságtörést követett el, ha nem lehetséges a tartós együttlét, ha tiltott házasságban élnek
- néhány esetben a nő is kérheti; ha úgy találja, hogy férje undurító előtte
- a válás menete a követező:
- 1. békítési kísérletek
- 2. bét-din
- 3. a férj megbízza a szófért (írnok), a válólevél megírásával
- 4. két tanú jelenlétében a feleség átveszi és maga felé húzza
- 5. a bét-din egy tagja átszúrja (érvényteleníti), majd bejegyzi az anyakönyvbe, és erről a feleknek igazolás ad
- 6. a bét-din közli a nővel, hogy ezután 9o napig nem mehet férjhez, és kohanitához egyáltalán nem
- a nő akarata ellenére nem lehet elválni
- bizonyos esetekben a bét-din megbízottja is átveheti a válólevelet: ha az asszony új polgári házasságot kötött, ha viszonyt folytat, és erre tanúk is vannak, ha bizonyítottan külön élnek 12 hónapja, ha elhagyta a vallását, ha őrült, és a férj gondoskodott róla élete végéig

14. Betegség – מחלה
- életveszély esetén minden törvény felfüggeszthető, kivéve bálványimádás fajtalanság, vérontás
- zsoltármondás, a név megváltoztatása (hogy a halál angyala ne találja meg)
- a haldokló mellett elvégzik az engesztelés szertartását (kakas-forgatás)
- beteglátogatás kötelessége

15. Halál – פטירה
- halálfajták: egyszerű halál, kiirtás, kivégzés
- a halál Isten büntetése a bűnökért
- túlvilág: ólám hábá
- a zsidóság hite szerint az ember teste hal meg, a lelke nem
- a halott állát felkötik, a padlóra fektetik lábban az ajtó felé, hogy ne jöjjön vissza, letakarják egy fekete lepellel, fejénél gyertyát gyújtanak, a tükröket letakarják, az ablakokat kinyitják, a házban található összes vizet kiöntik
- a gyász alatt tilos a test ápolása
- Hevrá Kádisá: szent egylet
- a hozzátartozók a mély gyász alatt minden időhöz kötött parancs alól mentesek
- a halottat fehér ruhába öltöztetik, nem húznak cipőt a lábára, mert Isten előtt mezítláb kell megjelenni
- a szemre és a szájra cserepet szokás tenni, hogy a rossz szellemek ne szállják meg a testet, a kézbe villa alakú faágat, hogy a feltámadáskor legyen, mire támaszkodnia, a halott feje alá ereci földet

16. Temetés – קבורה
- még aznap, vagy a halál beálta utáni nap
- a zsidó temető lakott területen kívül, elkerítve, az itt levő növények gondozása tilos
- bejáratnál a ciduk hádin ház (cinterem): külön férfi és női előkézítő teremmel, középen a ravatalozó
- elhalálozás sorrendjében temetnek, az első sorba a kohanitákat, rabbikat, elöljárókat
- a sírkövek felirata hagyományosan héber, a hászid rebbék sírja fölött sátor, lyukakkal, ahova a kívánságokat lehet bedugdosni
- rövidítések: פ”נ és פ”ט – jelentésük: itt van elrejtve, vagy itt van eltemetve; az elhalt héber neve és halálának zsidó időszámítás szerinti időpontja
- a temetéskor a férfiak a koporsó jobb, a nők a bal oldalán, a kezdetet a kántor (házán) éneke jelzi, gyászbeszédet a rabbi tart
- a sírban a halott arca erec felé néz
- nem hoznak koszorút vagy virágot

17. Gyász – רבלות
- négy gyászidőszak: három nap siratás, hét napig sajnálni, harminc napig hajnövesztéssel gyászolni, és egy év gyászidő
- gyászt kell tartani: szülőkért, gyermekekeért, testvérekért, házastársért
- első szakasz a koporsó földbe tételéig; áninut
- siva – hét nap; süvet ülni; tilos minden kényelem, örömszerzés, széken ülés, ékszerek hordása, a lakás elhagyása, a tfilin felrakása
- a gyászolók első étkezéséről a temetés után a Hevra Kadisa gondoskodik
- harminc nap – slosim tilos a hajvágás, új ruha vásárlása, a sír meglátogatása, a 3o. napon szokás előimádkozni, és meglátogatni a sírt
- a gyászévet csak a szülők halála esetén kell tartani
- 11 hónapig kaddis-mondás, az év végén szokás sírkövet állítani

Szólj hozzá

Egyéb nevezetes napok, böjt, gyásznapok

január 14, 2009 at 7:46 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , ,

Egyéb emléknapok, nevezetes napok

1. A nap megszentelése – kidus háhámá – קידוש החמה
- minden 28. évben niszán újholdját követően a 4. napon, ezen a napon teremtetett a Tóra

2. A Hold megszentelése – kidus leváná – קידוש לבנה
- a hónap 3. és 14 napja között, amikor a Hold jól látható

3. Tíz bűnbánó nap: ászeret jemé tsuvá – עשרת יםי תשובה
- a megtérés tíz napja
- az új évvel kezdik, és az engesztelés napjával ér véget
- magába foglalja Gedaljá böjtjét és a megtérés szombatját
-
4. Ünnep utáni nap – iszru hág – אסרו חג
- a három zarándokünnepet (sálos regalim) követő nap
- békeáldozatok

5. Fák újéve – tu bisáv – ט”ו בשבט
- svát 15
- a Kneszet születésnapja, ekkor kezdődött 1949-ben az első ülésszak

6. Ádár hónap 7 – zájin ádár – ז” אדר
- Mózes születésének és halálának emléknapja

7. Susáni purim – שושן פורים
- Szúzai zsidóság örömünnepe – ld. Eszt.9,18

8. Második pészach – pészah seni – פסח שני
- ijár 14

9. Az ómerszámlálás 33. napja: lág báomer – ל”ג בעוצר
- ijár 18
- felfüggesztésre kerülnek a gyász-szokások
- a tanulók ünnepe

10. Három elkülönítő nap: sloset jemé hágbálá – שלושת ימי הגבלה
- sávuót előtti három nap, sziván 3-5

11. Áb 14 – tu beáv – ט”ו באב
- II-III. sz ünnep, csak az imarendben való változás

Gyásznapok, böjt

1. Gedaljá böjtje – com Gedaljá –
- tisri3
- Gedaljá helytartó emlékére (586-582)

2. Tévét1o – ászárá betévét –
- a soá áldozataira emlékeznek

3. Holokauszt áldozatainak emléknapja MO-n –
- ápr. 16

4. Az ómerszámlálás napjai – szfirát háomer –
- niszán16
- pészahtól sávuótig
- 3móz.22,15-16
- Rabbi Akiba 24.ooo tanítványát megölték a Bar Kochba felkelésben

5. Sziván 2o – káf sziván –
- 1171. máj 26 – Blois zsidóságának mártíromsága

6. Tamuz 17 – sivá ászár betammuz –
- Mózes ekkor törte össze a kőtáblákat

7. Három gyászhét – bén hámecárim –
- tamuz 17- áv 9
- 7o –ben a római légiók ekkor törnek be Jeruzsálembe

8. A kilenc nap – nájntég
- áv1-9
- Jeruzsálemi szentély pusztulására

9. Áv9 – tisá beáv –
- ezen a napon gyújtották fel az első szentélyt 586-ban

10. Kis jom kippur
- kiszlév, svát, ádár, niszán, sziván, tamuz, áv, és elul hónapok ros hodesei előtti nap
- étkezés és italfogyasztás tilalma

11. Eszter böjtje
- purimot megelőző napon

12. Elsőszülöttek böjtje
- pészah előtt

13. Hétfő-csütörtök-hétfő böjtök
- bét-hé-bét – beháb böjt
- ezek a kegyelem napjai, ezét kell ekkor böjtölni

14. Bocsánatkérő böjtök – szlihot – סליחות
- az újévet megelőző vasárnaptól újévig
- étkezés és italfogyasztás tilalma
- hajnali imák – szlihot

15. Betegségelhárító böjtök
- minden szökőévben szokás

Szólj hozzá

Egyéb zsidó ünnepek

január 14, 2009 at 7:42 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , ,

Egyéb ünnepek
1. A Tóra ünnepe – שמחת תורה
- smini aceret, tehát a szukkotot követő nap után, tisri23
- - a Tóra örömünnepe
- IX. sz-tól kezdve
- hetiszakaszok: szidrá
- a szimhat tóra napján érnek az olvasás végére
- az összes Tóra-tekercset kiveszik, énekelve hétszer körbeviszik
- 3 Tótatekercsből olvasnak (lejnolnak)
- háftárá: Jehos.1,1-18
- Tóra befejezésének olvasója: Tóra vőlegénye; a kezdet olvasója: a kezdet vőlegénye; a Tóra a menyasszony
- ekkor minden férfi áliját kap, sőt, a fiúkat is felhívják egy felnőtt kíséretében

2. Hanuka – חנוכה
- kiszlév25-tévét2/3, 8 napon át
- fények ünnepe: hág háurim
- IV. Antiokhosz Szeleukhosz alatt betiltották a körülmetélést, a szombatot, a Tóra tanulását (cél a görög kultúra elterjesztése, hellenizálás), 167-ben Modiinben felkelés, vezetője Mátitjánu (Hasmoneus), halála után fia, Júda Makábi vezetésével 164-ben Júda nagyrészét visszafoglalták, megtisztították a szentélyt és újra felavatták (hanukát hábájit)
- mécsesek: az elnyomás sötétségéből a szabadság világosságába
- nyolc napon át égett az olaj
- az ünnep minden napján olajmécsest gyújtanak – hanukijá
- két tórából, a másodikból a pusztai szentély felavatását
- háftárá: Yeh.2,14-4,7 – látomás a gyertyatartóról (menora)

3. Az áldozatok és hősiesség napja – jom hásoá vehagvurá – יןם השואה והגברה
- soá: katasztrófa
- a varsói gettó felkelésének emléknapja; 1943. ápr.19 / 57o3. niszán 14
- niszán 27

4. Izrael hősi halottainak emléknapja – jom házikáron lehálélé mááráhot Jiszráél – יום הזיכרון לחללי םערכות ישראל
- ijár 4 Gus-Ecjon kibucok hősi halottjainak emlékére

5. A függetlenség napja – jom háácmáut – יום העצמאות
- ijár 5 – David ben Gurion, 1948. máj. 14

6. Jeruzsálem napja – jom jerusalaim – יום ירושךים
- ijár28 – 1967. jún. 7 – Jeruzsálem

Szólj hozzá

Bibliai ünnepek

január 13, 2009 at 8:12 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Oláh János:Judaisztika. Bookart, Budapest, 2oo5

Bibliai ünnepek
1. Jubileumi év: jovél – יובל
- 3Móz.25, 8-19
- nevét a kosról kapta, mert a kos szarvából készült kürt, a sófár hangja hirdette annak idején a szabadságot, az ötven évvel ezelőtti állapotok visszaállítását
- ma már nincs érvényben a jóvél

2. Elengedés éve – smitá – שמטה
- 3Móz.25,3-7, 5Móz.15,1-2
- hetedik év munkaszünet, szombatév
- a föld megművelésének tilalma, a magától nőtt vetés gazdátlannak nyilvánítása, az adósságok elengedése
- mindenki azonos jogokkal rendelkezik, nem kell jótékonykodni és jótékonyságot elfogadni
- a hatodik év utolsó napján (elul 29) minden kölcsön elévül
- minden zsidót fel kell szabadítani
- a banki élet beindulásával ezt úgy kerülték meg, hogy csak magánszemélyre vonatkozott a kölcsön elengedésének törvénye, de azt átruházták a bíróságra, így behajtható maradt
- jelenleg főleg a kibucokban tartják be

3. Újhold napja: rós hódes ראש חודש
- hónap feje
- ha harminc napos a hónap, két ünnepnap (két fejű)
- bibliai időkben sófárfújással
- az újholddal a zsinagógában az előimádkozó a megelőző szombaton hirdeti ki, Tórával a kezében, a közönség felé fordulva
- az újhold megújulásának a napján az újhold köszöntése előtt a zsinagógában bejelentik a Hold megújulását (molád)
- az újhold napját rendesen kis jom kippur (kátán), majd a hónap közepén a Hold megszentelése (kidus leváná)
- a hnap első napján áldozat-2Krón.2,3
- a hagyomány szerint sziván újholdkor érkeztek a zsidók a Színájhoz, niszán újholdkor pedig felállították a pusztai szentélyt (miskán)
- ádártábla: ádár újholdjának előestéjén; Ádár érkeztével sokasodik az öröm
- újhold napján nem szabad böjtölni
- háftárá: a Tóra után felolvasott prófétai szakasz

4. Nyugalom napja: sabbat – שבת
- péntek naplementétől szombaton a csillagok feljövetelétig
- 2Móz.2o,9-1o, 5Móz.5,12
- Misna 39 alapmunka (ávot melahot); a Talmud és a Háláhá rendszerzi, részletekbe menően magyarázza – rabbinikus tilalmak (midrábbánán)
- ezek azk a tevékenységek, amelyek a pusztai szentély felállításánál szükségesek (???)
- munka: meláhá
- létrehozás vagy előmozdítás, be- és kihordás, megjelölés betűkkel vagy jelekkel, vetés, sütés, mosás, írás, építés, tűzgyújtás, nyírás
- a származtatott munkák is tilosak
- vannak olyan dolgok, amiket szombaton nem érinthetünk – mükce – ceruza, olló, pénz
- könnyítés: tárgyak cipelés 12oo m a lakóhelyen, de a lakóhely fogalmát ki lehet terjeszteni
- meg lehet szegni, ha életmentésről van szó (pikuáh nefes) – a Tóra törvényei arra valók, hogy az ember éljen általuk és ne haljon meg miattuk
- már pénteken fel kel rá készülni
- a szombatot királynőnek személyesítette meg
- ki kell takarítani, meg kell fürödni (mikve), ünneplő ruhát kell ölteni, asztalt kell teríteni, oda kell készíteni minden szükségeset, hogy szombaton ne végezzünk semmiféle munkát
- pénteken a Talmud szerint el kell olvasni kétszer a Tra szombatra, a zsinagógai felolvasásra kijellöt szakaszát, és annak arám nyelvű fordítását (Targum), továbbá szokás az énekek énekét is olvasni
- fehér abrosz (manna), a fehér különben is a tisztaság szimbóluma; szombati kalács – bárhesz vagy hálá; fonott kelt tészta, kalácsszerűség, amelynek finomabb a tésztája, mint a hétköznapi kenyérnek
- két bárhesz – szombaton dupla adag manna hullott; ezt leterítik hímzett takaróval
- sótartó, mert a bárheszt meg kell sózni, mielőtt ennénk belőle – a só az állandóság, romlatlanság szimbóluma, a Szentélyben az áldozatot nem volt szabad só nélkül bemutatni 3Móz.2,13
- bor és mindenki számára egy pohár, ami az áldáshoz és imához (kidus) szükséges; a bor mindig az ünnepek itala, a jókedv és az öröm szimbóluma
- gyertyák: legalább kettő a sabbat bejövetele előtt, a naplemente előtt 18 perccel
- „a gyertyák a szombat örömei” – Rámbám, a háziasszony tiszte
- a gyújtás előtt egy odakészített perselybe adományt tesznek (cedáká)
- ezutén mindenki a zsinaggába,ahol megtörténik a hivatalos szombatfogadás
- férfiak: 92. zsolt. és a szombatot köszöntő dal után jön be (Lehá dodi); ezután a köszöntés a sabbat salóm!
- az esti ima (maariv) után a hazatérőket két angyal kiíséri el; szokás énekelni a jó angyal és a háziasszony tiszteletére
- az éneklés után áldás a gyermekekre, majd a kohanita áldás, ezután a szombat megszentelése (kidus), ezután áldás a borra,majd kézmosás (közben áldás), ami után már nem beszélnek, megáldja a bárheszt, mielőtt kissé bevágta, amit a családtagok megisznak és megesznek
- ezután evészet – hús és hal, majd áldás
- a szombat délelőtt a férfiak a zsinagógában töltik
- a Tóra 4 hetiszakaszra oszlik
- imák: reggeli (sáhárit), plussz ima (muszáf)
- a nők a Cenerenét olvassák (népszerű magyarázat a Tóra hetiszakaszaihoz)
- étkezés, pihenés, tanulás
- az esti ima később kezdődik, hogy hozzátegyenek a szombathoz
- hávdálá: a szombat búcsúzása; elválasztják a szentet a profántól; szükséges hozzá bor, pohár, illatos fűszerek, havdalagyertya
- nevezetes szombatok:

- 1. újhold szombatja – sábát ros hodes – azon szombatok amelyek egybeesnek az újholddal, ilyenkor más Tórát is olvasnak; Jes.66,23

- 2. újhold előtti szombat – sabbat mahar hodes – ha az újhold vasárnapra esik; háftárá I.Sám 2o,18-42

- 3. megtérés szombatja – sábát suva – rós hasáná és jom kippur közötti szombat, amelyik beleesik a tíz bűnbánó napba (ászeret jemé tsuvá)
- háftárá: Hósea14,2-3 (Suvá Jiszráél); a rabbi ilyenkor beszédet tart a megtérésről

- 4. félünnep szombatok – sábát hol hamoéd – amikor a szukkoth vagy pészah félünnepi napjai szombatra esnek; Szukkot – két Tórát veszünk ki a frigyszekrényből, az elsőből 2Móz.33,12-34,26; második Tórából az aznapra vonatkozó áldozatbemutatásokat (attól függően, hogy hányadik ünnepi napra esik a sabbat)
- háftárá: Jehezkél38,18-39,16; itt olvassuk a Prédikátor könyvét is;
- Pészah – két Tra: az elsőből 2Móz.33,12-34,26; a másodikból pészacháldozat – 4Móz.28,19-25
- háftárá: Jehezkél36,37-37,14 (a próféta látomásai)
- Énekek énekéből 8 fejezet

- 5. újrakezdés szombatja – sábár beresit – smini áceret utáni első szombat neve, amelyen újrakezdődik a Tóra felolvasása
- az első a teremtéstől Noéig
- háftárá: Jes.425-43,1o
- délutánonként szombati zsoltárok, melyek egész nagyszombatig tartanak (sabbat hagádol)

- 6. hanuká szombatja – sabbat hanuká – két Tórából; az elsőből a soros hetiszakasz, a másodikból a pusztai szentély felavatását (4Móz.7,1-12)
- háftárá: Zeh.4,6 – látomás a fényről, lámpásról, újjászületésről
- ha másik sabbat is beleesik: második Tóra pusztai szentély felavatása; háftárá: jeruzs. szentély felavatása (1Kir.7,4o-5o)

- 8. ének szombatja – sábát sirá – Mózes diadaléneke – 2Móz.15,18
- háftárá: Debóra éneke; bír.4,4-5,31

- 9. sekelek szombatja – sabbat skalim – ezzel kezdődik az a négy szombat, amelyikből kettő megelőzi, kettő követi a purimot (arba parasijot)
- az ádár hnap újholdját megelőzi, vagy egybeesik
- két sékel adó beszolgáltatásáról – 2Móz.3o,11-16
- háftárá: 2Kir.11,17-12,17 – Jóás adománygyűjtése az újjáépítésre

- 1o. emlékezés szombatja – sábát záhor – a purimot közvetlenül megelőző szombat; második Tórából: 5Móz.25,17-19; emlékezz meg arról, amit Amálék tett veled
- háftárá: 1sám15,1-34, amikor Saul nem öli meg a legyőzött amálekita uralkodót, és Sámuel bepistul; ezt a nők is kötelesek meghallgatni, mert az amalekiták gonoszságára való emlékezés a cselekvő parancsolatok közé tartozik (micvot ászé), ellentétben az időhöz kötött parancsolatokkal (micvot sehazman grama)

- 11. tehén szombatja – sábát párá – Második Tórából olyan mondatok, amelyek oluyan megtisztulásra vonatkoznak, amelyeket csak a vörös tehén hamva tisztíthat meg4móz.19,1-22
- háftárá: Jeh.36,16-38 – visszatérés és megtisztulás; új szív és új élet;

- 12. hónap szombatja – sábát hahódes – niszánt megelőző, vagy az újholddal egybeeső; harmadik Tórából pészavhra vonakoz szakasz – 2móz.12,1-2o; pészachi áldozat, az ünnep előkészítése, ehető és nem ehető, tiltott (hámec) ételek
- háftárá: Jeh.45,16-46,18 – az új szentélyről

- 13. nagyszombat – sabbat hagadol – pészachot megelőző; ekkor kezdődtek az gyiptomi kivonulás csodái
- háftárá: Mal.3,4-24
- szokás ilyenkor pészachi haggádát olvasni

- 14. látomás szombatja – sábát házon – áv9-et előzi meg, utolsó az ún. 3 feddő szombat közül
- háftárá: jes.1,1-27
- ekkor szokás, hogy nem öltünk szombati ruhát, nem iszunk a hávdálánál bort, a frigyszekrény függönyét, az előimádkozói és a Tóra-felolvasó asztal takaróját fehérre vagy dísztelenre cseréljük

- 15. vigasztalás szombatja – sabat nahamu – av9-et (tiá beáv) követő szombat; ekkor kezdődik a hét vigasztaló szombat
- háftárá: jes.4o,1-26, Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet

5. Újév napja: ros hasana –
- az év feje
- tisri 1,2
- rós hasánákor minden élőlény elvonul az Ö. előtt (ítélkezés napja – jóm hádin)
- harsogás napja: sófár megfújása Izsák megközöttségének emlékére
- az ünnep alatt 1oo+1oo sófárhangot kell meghallgatni
- eltakarás napja – rós hákeszen, ugyanis mindig egybeesik az újholddal
- emlékezés napja – jóm hazikaron, mert az Ö. mindenkiről megemlékezik ezen a napon
- jom hara olám – a világ születésének napja
- a második szentély idejében ettől a naptól kezdték bemutatni az áldozatokat, Ezra ekkor olvasta fel a törvényt és újította meg a szövetséget (Neh.8,12)
- szokások: újévi üdvözletek, fogadalmak feloldása, adománok adása, kimenetel a cedákák sírjához, halotti köntös (kitli – nős férfiak); a zsinagógában fehér takarók (áron hakódes – frigyszekrény, takaró fggöny – párohet, Tóra-köpeny – möil, Tóraolvasó asztal – sulhán)
- újévi bőséges estebéd, kerek bárhesz, most mézbe mártják, gránátalma, mert 613 magja van, mint parancsolatok
- Tóra: Izsák születése és megkötözése, háftárá: Sámuel szletése (1ám.1,1.2,1o), második napon Jirm.31,2-2o – megemlékezés és könyörület
- jókívánság: Jó évre legyetek beírva és bepecsételve! – Lesana tova tikatévu vetehatemu!
- Rós hasáná első napjának délutánján nem szokás lepihenni, hanem Tórát olvasni, nehogy elaludjuk a szerencsénket

6. Engesztelés napja: jom kippur –
- engesztelő nap
- sabbat sabbaton
- jom hakados – szent nap – ekkor dönt az Ö. minden halandó felől
- ekkor kötelesség böjtölni
- a főpap csak ezen a napon mehetett be a szentek szentjébe
- pecsételés napja – jóm hatima, mert a ros hasáná apjaiban hozott ítéletet megpecsételi az .
- hosszú nap – jom áron, mert még ráadás imát is kell mondani
- ekkor jött le Mózes a kőtáblákkal
- kápárá: megtisztulás, bűnből való mentesség, megszabadulás; korán reggel, férfiak: fehér kakas, nők: fehér tyúk; megforgatják 3x, és erre a célra előkészített szöveget mondanak;
- a délutáni ima előtt szokás fürdőbe menni (mikve)
- ígéretek feloldása 3 tanú előtt: bét din
- a délutáni (minhá) imában bűnvallás
- két gyertya: élők és halottak
- szombati tilalmak, plusz: enni és inni, tisztálkodni, testápolószerek, bőrből készült lábbeli, házasélet tilalma
- Kol-nidré (minden fogadalom)
- Tóra: 3móz.17,1-34 – jom kippuri szolgálatról
- háftárá: Jes.57,14-58,14 – üres és tartalmatlan böjtölés
- halottakról való emlékezés: mázkir
- muszáf ima (toldalék): a főpap szentélybeli szolgálatáról szóló rész is
- utolsó, rendhagyó ima (neilá – kapuk bezárása), amelyet a rabbi mond el, ezalatt nyitva marad a frigyszekrény

7. Sátrak ünnepe: szukkot –
- tisri15-től kezdve 7 nap
- sátrak ünnepe
- első két nap ünnep, többi félünnep
- hetedik nap: hosáná rábbá
- a pusztai vándorlás emlékére
- egyike a három zarándokünnepnek
- betakarítás ünnepe: hág haaszif
- az első szentély felavatása 96o k.
- vízmerítés ünnepe, mert ekkor mond ítéletet az Ö. az esővíz felett
- ekkor felolvasták a népnek az egész Tórát
- a pészach és a szukkot pontosan felezik az évet
- sátorban lakás hét napon át (szuká), termények: búza, árpa, datolya, olajbogyó, füge, szőlő
- kabbalista vendégek: Ábrahám, iZsák, Jákób, József, Mózes, Áron, Dávid
- ünnepi csokor: etrog-citromág, pálmaág-luláv, sűrűlombú fa(mirtusz)-hádász, fűzfa-árává; árbáát haminim – luláv-csokor, ezt kell lengetni 6 irányba; a luláv és az élet héber számértéke egyaránt 68
- Prédikátor könyvének felolvasása
- hosáná rábbá: az ítélet utolsó napja
- minden fehér a zsinagógában
- reggel fürdő, kitli
- körmenetek (hákáfót), amelyek a szentéy idejére emlékeztetnek; a lulávval 7x körbe a Tóra-olvasó emelvényt, közben hosana-kat mondva

8. Záróünnep: smini áceret –
- a szukkot nyolcadik, zárónapja
- Salamon ekkor engedte haza a templomünneplő sokaságot

9. megmenekülés napja: purim –
- ádár12, vagy második ádár14
- Eszter böjtje
- Eszter könyvének felolvasása
- ajándékozás: két olyan dolog, ami rögtön alkalmas az elfogyasztásra, a rászorulók megajándékozása;
- maskarába, jelmezbe öltözés, purimi játékok;

10. Egyiptomi szabadulás ünnepe: pészah –
- niszán15-22; első kettő és utolsó kettő ünnep, többi félünnep
- hág hapészach – elkerülés ünnepe
- hag hahérut – szabadság ünnepe
- hag hamacot – kovásztalan kenyerek ünnepe
- hag haaviv – tavasz ünnepe
- jom hadin – ítélet napja
- az első szentély oltárának felavatása, a második szentély felavatása 516
- mácá: pászka; csak vizet és lisztet tartalmaz, és 18 percen belül meg kell sütni, nehogy meghamecosodjon
- nem lehet a birtokunkban semmi hamecosodásra alkalmas dolog (gabona és víz találkozása legalább 18 percig)
- star mehirat hamec: hameces eladási szerződés; ha a vevő (nem zsidó) a vételárat 8 napon belül nem fizeti ki, az áru visszakerül eredeti tulajdonosához
- ház kitakarítása, hámec keresése gyertyával a kézben (bedikát hámec), niszán 14.én minden hamecet elégetünk
- pészah előtt mindenkinek hozzá kell járulni a szegények pészahi lisztjéhez
- niszán 14- az elsőszülöttek böjtje
- három zarándokünnep egyike
- szédereste – széder lél pészah
- őrködés éjszakája – lél simurim
- pszahi haggada – az ünnep forgatókönyve
- ünnepi asztal részei: szédertál, bor, pohár, egy nagy és díszes serleg (Illés), egy tálka sós víz, három darab mácá, legalább két ünnepi gyertya
- a széder vezetje kitliben
- szédertál: balra, felül egy sült tojás, jobbra felül egy darab sült hús, alatta középen a keserűfű (torma), jobbra alatta hároszet (alma, dió, fahéj és bor keveréke), balra alatta zöldség, legalul ismét keserűfű
- sós víz: egyiptomi szolgaság könnyei

11. Törvényadás ünnepe: sávuót –
- sziván6-7 – hetek ünnepe
- zsengék napja: jóm hábikurim
- ekkor mutatták be a szentélyben az új kenyeret, valamint terményeket vittek a szentélybe a papoknak, és azoknak, akik nem rendelkeztek földdel
- aratás ünnepe: hág hákácir
- a Tóraadás ideje: zmán mátán Tóraténu
- zöld lombok, ágak,
- Rut könyvének felolvasásakor született és halt meg Dávid
- lányok felnőtté avatásának ünnepe
- édes és tejes ételek

Szólj hozzá

A zsinagóga

január 13, 2009 at 7:59 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , , ,

1. a zsinagóga környezete
- ahol van zsinagóga, azt egy telep közepén, egy háztömbön belül, körülötte iskola, rabbilakás, téli imahely, tanulószoba, vágoda, sütöde, mikve – ritulási fürdőhely; később a főtérre kerül a kiegyezés idején
- nincsenek zsinagógaépítési hagyományok; Dán.6,1o – Jeruzsálem felé tájolás, ablakai legyenek, a hagyomány nem engedi azt, hogy lakott tér legyen felette, illetve hogy a lakóházaknál magasabb legyen; az államhatalom részéről érkező megkötöttségek miatt nincs torony, szerény külső, nem utcai front, a bejárati fronton kőtáblák, a bejárat fölött felirat

2. a zsinagóga belseje – a jeruzsálemi templom mintájára
- előtér, kézmosóhely (bronz medence), adománygyűjtő persely
- imahely, tórafelolvasás (szentély)
- aron ha-kodes – szent szekrény, ahol a tóratekercseket tartják (szentek szentje)
- oszlopok: baloldali: boáz, jobboldali – jákin
- kelti fal: Jeruzsálem felé; az aron ha-kodes két oldalán két oszlop
- parokhet – függöny az aron ha-kodes
- előimádkozó előtt állvány – amúd, tetején sivviti-tábla: zsolt.16,8 – az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam
- a tóra szekrény előptt örökmécses nér tamíd, az Örökkévaló jelenlétét szimbolizálja
- a tóra öltöztetése külön szertartás
- aron ha-kodes baloldalán a rabbi helye – a zsinagógai szertartásban nem túl sok dolga van, évente 2 alkalommal szövegmagyarázat, őszi és tavaszi ünnepi időszak elején, a rendszeres prédikáció a 19. sz. első felétől, általánosan a második felétől
- menora – hétágú gyertyatartó; jeruzsálemi templom; hanuka – makkabeus-lázadás idejéből; az olajat megszentségteleníttték, a kis olajjal világított hosszú ideig, amíg meg nem érkezett a tiszta olaj
- hanukia – nyolc ágú gyertyatartó a hanuka ünnepén
- Titus diadalívén látható egy menora
- ez az egész egy pódiumon – dukhan, ebből van a kifejezés, hogy dühenolni (papi áldás osztása, a közösségben lev kohenek áldják meg a közösséget)
- mizrah, kelet
- ortodox zsinagógában középen, neológban elől másik megemelt hely, a bima, rajta asztal – sulhan, erre lehet rátenni a tóra-tekercset
- a tóra-tekercset heti szakaszokban történik, kb. 6 fejezet egy alkalommal
- a rabbi-magyarázat az adott heti szakaszról
- a tóra pontozatlan, nem szabad hozzáérni, külön ember mutatja mutatóval; táblácskákra áldás, amit az elején és végén mondanak
- az ülőhelyek személyhez rendeltek, vettek benne az ember ülőhelyeket, hogy fel lehessen építeni a zsinagógát
- régről fennmaradt ülőhely-nyilvántartások
- az ülőhelyeken dobozok, ahol benn tarthatja mindenki a imakellékeit
- szombaton munkavégzésnek számít, ha az imakellékeit cipeli magával (a lakáskulcsot is)
- a nők helye a zsinagógában; ezrat nasim; karzat, vagy elkülönített hely; a rács, fügöny – mehicá
- a nők mentesek az időhöz kötött parancsolatok alól, mert a gyereknevelés, idősápolás a feladata, ez könnyítés az időhöz kötöttségek alól;
- előtér: kézmosó – kijjor
- itt van az imaidő tábla; a nap járásához igazodnak, és ehhez igazodik az imaidők
- adománygyűjtő persely: kuppa (kóf váv pé táv)
- huppa – esküvői sátor; a neológia beviszi a belső térbe
- neológ zsinagógában szokott lenni orgona
- a jeruzsálemi templomban volt zene
- szószék – nem szokták használni
- szekrényke emlékmécsesekkel, a nyugati falon, a halálozási évfordulókor szokás meggyújtani

3. öltözködési szokások, résztvevők
- imaszíjj – tefillin (fej és kéz)
- imasál –
- férfiak – kippa, kappedli (kötelező befedni afejet), a házas nőknek is
- saliah cibbur – a közösség küldötte, hazzan – kántor – vezeti az imádságot
- ima: minimálisan tíz férfi – ez a minján; 13. évét betöltött; bar micva után, teljes jogú és kötelességű tagjai; a parancsolat fia; ha nincsenek tizen, akkor is lehet imádkozni, de a liturgiának nem minden részét lehet; a tóra felolvasásához is szükséges ez a létszám; az imák egy része otthon is elmondható, de nem pontosan ugyanúgy, mint a közösségi imakor
- derasa – szövegmagyarázat
- a rabbi szükséges az esketéshez és temetéshez
- samesz (sammas) – templomszolga; mai templomgondnok
- gabbaj – adminisztratív, pénzügyi hatáskör, az adományok gyűjtője, a zsinagógai élet szervezője
- kohén: ároniták, az ő segítői a léviták; férfi ágon öröklődik, egyébként az anya a meghatározó
- kohen-kéztartás; az áldás előtt kézmosás, a léviták öntik, ezért jelük a kancsó

Szólj hozzá

zsidó időszámítás

január 13, 2009 at 7:47 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , , , , , , , ,

Oláh János: Judaisztika; Bookmaker, Bp., 2oo5

1. Zsidó naptár – luáh – לוח
- újhold: ros hodes
- közönséges év: 12 hónap, 354 nap
- szökőév: 13 hónap, 384 nap
- szökőévek: 3., 6., 8., 11., 14., 17., 19
- a hesván és kiszlév hónapokat szükség szerint meg lehet toldani, vagy megrövidíteni
- az engesztelés napja nem eshet péntekre és vasárnapa a munkavégzés tilalma és a böjt miatt
- sátrak ünnepe (szukkot) és a megmenekülés napja (purim) nem eshet szombatra az előírások miatt
- IV. sz közepén II. Hillél

2. Évek, hónapok, hetek, napok, órák – snajim, kodsim, savuot, mamim, sot – שנים חודשים שבועת ימים שעות
- ki kell jelölni a kezdőpontot, meg kell határozni a mértékegységet
- 376o-3761 – az év kezdete tisri 1 (ősz)
- egyéb időszámítási rendszerek: királyok trónra lépésének ideje, fogságba vitel, perzsa uralkodók évei, Szeleukida uralkodók alatt az okmányok érája (minján starot) vagy görög naptár (minjan jevani) ante 312-ben kezdődött, mikor Szeleukosz Nikánor meghódította Babilonia területét
- Hasmoneus: első király: Simon Hasmonaj uralkodásának kezdetétől, a megváltás évétől, ante 14o
- Bak-Kohba – Bar Kosziba felkelés: függetlenség éve 132
- helyi időszámítások, pl. Askelon
- II. Szsntély lerombolása 7o
- a világ teremtésének kezdetét Rabbi Joszé ben Halafta számolta ki és írta le a Széder olám rábbá c. művében II. sz vége
- évek száma betűkkel: lifrán kátán: kis időszámítás (nem írjuk ki az évezredet) לפ”ק
- Misna négy különböző évkezdet:
- 1. niszán elseje – királyok és zarándokok újéve
- 2. elul1 – az állatokból adni köteles tized újéve
- 3. tisri 1 – az esztendő kezdete – smitá és jovél év (a Tóra szerint tisr 1o-én kezdődik a jovél év) – faültetések és füvek újéve
- 4. svát1 vagy 15 – faültetések és fák újéve
- a Tóra előírja, hogy bizonyos ünnepeknek bizonyos évszakokra kell esniük
- a hónapok holdhónapok, a hold megújulásához igazodnak (29 – 3o naposak), az újhold ünnepe 1-2 napos
- tisri, hesván, kiszlév, tévét, svát, ádár (ádár séni), niszám, ijjár, sziván,tammuz, áv, elul
- az év hosszát a hesván és a kiszlév hónap hosszúsága adja meg
- a hét sabbattal kezdődik
- vasárnap: ros rison (első nap)
- péntek: erev sabat (szombat előtti nap)
- 24 órából álló nap csak 1884-től

Szólj hozzá

Források, közösségi élet, intézmények

Szeptember 9, 2008 at 10:55 pm (hebraisztika, zsidó vallás és kultúra)
Tags: , ,

(hiányzik a héber szókészlet, majd később pótolom)

Hebraisztika – Bányai Viktória – Zsidó vallás és kulútra 1.

Követelmények
- elmenni két különböző zsinagógába: beszámoló, hat. nov. 4; neológ és ortodox-haszid
- látogatás a zsidó múzeumban és temetőben
- írásbeli vizsga

Források, közösségi intézmények, közösségi élet

1. Zsidóság sokszínűsége, irányzatai, határai
- akinek az anyja zsidó, és aki betér, az zsidó, prozelita keresztség
- a középkortól tiltják a betérést, addig komoly prozelitizmus
- szekták (csakis az írott hagyományt fogadják el, a rabbinikus-szóbeli hagyományt nem), pl. karaiták, álmessiási mozgalmak
- szekularizált zsidóság: aki nem vallásos, számíthat-e zsidónak
- cionizmus: szekularizált mozgalom, államalkotó mozgalom, etnikai vonulat
- etnikum vagy vallás
- földrajzi élrtelemben: diaszpóra; hat a helyi nyelv és kultúra; német nyelvből a jiddis (askenázi zsidóság nyelve és jellegzetessége), a vallási kifejezések maradtak meg, már nagyon ritkán beszélt nyelv
- falassák: afrikai zsidó közösségek, akiket 1949-ban kimenekítettek
- irányzatok: reform, neológ – konzervatív, orthodox, haszid (jogilag külön egyháznak minősültek a kommunizmusig, a rendszerváltás után visszaállt ez a jogi állapot)
- asszimiláció: elzárkózó: orthodox; nyitottabb: neológ
- reform: Amerika, Izrael, Nyugat-Európa; itt lehet női rabbi
- haszidok: karizmatikus mozgalom, nagyon szegény, nagyon tanulatlan közösségek, hanem milyen átéléssel imádkozik, nem, h mennyire tanult, minél jobban koncentrál, az ima annál jobban eljut az Örökkévaló elé
- az orthodoxia tanulás- és tudásközpontú

2. Források
- torah, tanakh, talmud
- Torah: tanítás (Móz.1-5); nem csak a kőtáblákat kapta meg, hanem az egész Tórát (hagyományláncolat, szóbeli hagyomány)
- tanakh: torah, nebiim, ktuvim
- talmud: rabbinikus hagyomány bizonyos stádiumban leírt gyűjteménybe; a hagyomány magyarázata, leválasztva a tóra egységeiről, tematikus egységekbe (pl. nőkre von. előírások)
- kr. u. 5. sz-ra foglalták írásba Babilonban (?????)
- a szabadidő eltöltésének egyetlen hiteles eltöltési lehetősége a tanulás (orthodoxia)
- halakha: analógiát keresve a talmudban egy adott helyzetre vonatkozó döntés, törvény, reflektál az életre; vallási előírás
- halakh: menni (olyan út, amin menni kell)
- minhag: szokásjog; befolyásolja a helyi kultúra
- Hillél: ne tedd másnak, amit magadnal nem akarsz
- a talmud nem törvénzkönyv-jellegű, hanem vita

3. Hagyományos zsidó közösség
- kehila – kahal (kile) hitközség
- hitközség az asszimiláció terméke
- hagyományos zsidó közösség – teljes életszervezés, közigazgatás, bíráskodás, adóztatás, két zsidó egymás közötti jogi vitája – rabbinikus bíróság, önálló jogi egység; a hagyomány valós fenntartásához csak a közösségben volt lehetőség
- a szekularizáció után vallási-kulturális közösséggé válik, a zsidók beilleszkednek a világi jogba; oktatás problémás kérdés (neológ – közösségi iskola; ort. – hagyományos iskola)
- takkanot – alapszabály; működési szabálygyűjtemény; hogyan választanak vezetőket
- vezetése – világi vezetés, választott vezetők;
- ros hakahal – a közösség vezetője, világi vezető
- koser étkezés – sohét (sakter), koser mészáros
- mohel – körülmetélő; csak viszonylag nagyobb helyeken tartottak ilyent, pontosan kellett tudja a halakhákat; brit milá (brisz) – körülmetélés
- dajjan – bíró; rabbinikus bíróság; régebben teljes élet, ma ennek szerepe a válási ügyekben van;
- melamed – tanító;
- szofér – írnok; pl. a házasságlevelet, válólevelet kiállítja; komoly felkészülést igényel; a talmud is teljes traktátusban tárgyalja; ő másolhat tórakerecset, idézeteket, ami a mezuzában van;
- minden rabbi egyenjogú volt, az asszimiláció előtti közösségek feletti zsidó szervezezetek nem léteztek; nem volt hierarchia; az államba való beilleszkedés kényzerítette ezt ki; 1868 után alakulnak meg az ernyőszervezetek; amik voltak, tanácskozó joggal voltak csak; pl. MAZSIHISZ (neológ hitközségek); EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Status Quo hitközségek – az azelőtti állapotban, sehova se csatlakozó hitközségek; ma a haszidok értik ezt magukra MO-n)
- szatmári haszidok (az egyik legnépesebb haszid közösség)
Intézmények
- hevra kadisa (szent egylet): temetkezési ügyek, haldokló betegek ápolása; ennek tagja lenni rangot jelentett
- rabbi: fizetett alkalmazott, nem minden közösség tudta megfizetni; ahol nem volt, ott előimádkozó volt, nem feltétlenül volt szükség rabbira a szertartásokhoz
- bikkur holim: betegek látogatása
- népkonyha, szállás, szegény lányok kiházasítása
- tanulás: felnőtt tanulókörök, nagyobb helyeken több, felkészültségtől függően;
- dalárda, sportegyet, műegylet

Szólj hozzá