2oo9. febr. 9.
A retorika, mint a prózai műfajok ellentéte
- a retorika szabályai a többi irodalmi alkotásra is átvihetők
- Hugh Blair – a modern kor Quintilianusa; Retorikai és szépirodalmi előadások (1783); magy. ford. Kis János, Berzsenyi felfedezője, 1838
- részei
- i. ízlés, nyelv, mondatszerkesztés, stílus
- ii. ékesszólás – szónoki beszéd
- iii. történetírás, költészet, verstan, dráma
- hatása:
- i. Szvorényi József: Ékessszólás tana (1851, ciszterci szerz. Eger)
- ii. Acsay Ferenc: A prózai máűfajok elmélete (1879, pannonhalmi bencés) – retorika-elmélet
- nagy retorikusok: Riedl Frigyes, Négyessy László, Zlinszky Aladár
- tágabb ért. a retorikába beletartoznak a prózai műfajok
- 1858 – tanügyi reform, Eötvös – a retorika átkerül a gomnáziumi tananyagba
- IV – stilisztika
- V – retorika
- VI – stíluselmélet (poétika)
- VII-VIII – irodalomtörténet
A retorika a XX. században
- önálló tudomány
- irányzatok:
- i. a retorika, mint jelentés – Ivor Armstrong Richards: A jelentés jelentése (1923); The philosophy of Rethorics (1937); új kritikai irányzat, özelít a szociálpolitikához, h tudják, mit gondol a hallgatóság
- ii. retorika, mint etika – a II. VH tömegproagandája után; Richard Weaver: A retorika etikája (1953); az értékeket hangsúlyozza
- iii. A retorika, mint az okok kutatása – Kenneth Burke; szociológiai jellegű
- iv. Argumentációs irányzat – Stephen Toulmin: A gyakorlati érelés (1958); Chaïm Perelman – 1958 – asszociatív-disszociatív érvelés
- v. stilisztikai irányzat – Liège-i retorikusok: Általánis retorika
- vi. Retorika, mint műelemzés
- vii. Retorika, mint fogalmazástanítás (compozition)
