MA felvételi tételek Arabisztika, iszlám tanulmányok
Iszlám
1. Mi a dzsáhilijja szó jelentése?
2. Mi az iszlám szó jelentése?
3. Az iszlám öt alappillére.
4. Mi a hitvallás?
5. Mi a ramadán?
6. Mit tud a zarándoklatról?
7. Mi a vallási adó (zakát)?
8. Mit tud a közösségi imáról (szalát)?
9. Mi a szent háború (dzsihád)?
10. A Korán mekkai fejezeteinek a jellemzése.
11. A Korán medinai fejezeteinek a jellemzése.
12. A Korán részei.
13. Az egymással ellentétes előírások a Koránban.
14. Az imám szó három jelentése.
15. Szabad akarat és eleve elrendelés az iszlámban.
16. Ki a mahdi?
17. Mit jelent a teremtett Korán kifejezés?
18. Mit jelent az ahl al-bajt kifejezés?
19. Mit mond a Korán a keresztényekről és zsidókról?
20. Mi az alapvető különbség a sí’iták és szunniták között?
21. Milyen nézetek voltak Mohamed utódlásának kérdésében?
22. Mi az ásúrá?
23. Kik voltak a murdzsiiták?
24. Mi a kalám?
25. Kik voltak a mu’taziliták?
26. A kalifa kettős szerepe.
27. A kháridzsiták.
28. Az iszmáiliták.
29. Az ibáditák.
30. A qarmatiak.
31. Az aszaszinok.
32. Kik a tizenkét imámos sí’iták?
33. Isten tulajdonságai a Koránban.
34. Mi a szunna és hadísz különbsége?
35. Mi a hadísz?
36. A hadísz részei.
37. A hadísz kritikája az iszlámban és a nyugati arabisztikában.
38. Mikor állították össze a Koránt?
39. Mi a mecset és melyek a funkciói?
40. Mi a madrasza?
41. Mi a müezzin szerepe?
42. Sorolja fel tíz Korán fejezet címét!
43. Milyen hagyomány gyűjteményeket ismer?
44. Melyek a hagyománygyűjtemények fajtái?
45. Kik voltak a qadariták?
46. Kik voltak a dzsabriták?
47. Mit jelent a szahíh szó a hagyományirodalomban?
48. Mit jelent az újítás (bid’a)?
49. Mi a jó és a rossz újítás?
50. Mit jelent a hagyomány megölése és feltámasztása?
Iszlám misztika
1. Mi a szúfizmus?
2. Honnan ered a szúfi elnevezés?
3. A szúfik általános jellemzése.
4. Az Isteni Egység szúfi értelmezése.
5. Mi a szúfi út?
6. Mit jelentenek az állomások és állapotok?
7. Ismertesse a szúfi út legfontosabb állomásait!
8. A megemlékezés (dzikr) szertartása.
9. Szerelem és egyesülés az iszlám misztikában.
10. Mi az éhezés szerepe a szúfizmusban?
11. Mi a meghallgatás (szamá’) szertartás?
12. A szúfizmus és a nők.
13. Ibn Arabi élete és munkássága.
14. Mit ír Ibn Arabi az utat akarók számára?
15. Miről ír Ibn Arabi A fénylevél c. művében?
16. Ismertesse Ibn Arabi Éjszakai utazás c. művét!
17. Égi utazás a Prófétánál és a szúfi szenteknél.
A törvény (saría) az iszlámban
1. Mi a saría?
2. Mi az iszlámjog (fiqh) és a saría különbsége?
3. Milyen két tudományágat foglal magába az iszlámjog?
4. Melyek az iszlámjog forrásai?
5. Melyek a Korán jogi értelmezésének a fajtái?
6. Mi a hagyományok szerepe az iszlámjogban?
7. Mi a közmegegyezés (idzsmá’)?
8. Mi az analógia (qijász)?
9. Mit jelent az egyéni erőfeszítés (idzstihád) fogalma?
10. Mit tud a vélemény (ra’j) felhasználásáról?
11. Mi jellemzi a hanafita jogi iskolát?
12. Mi jellemzi a málikita jogi iskolát?
13. Mi jellemzi a sáfi’ita jogi iskolát?
14. Mi jellemzi a hanbalita jogi iskolát?
15. Hasonlítsa össze a négy jogi iskola módszereit!
16. Mit tud a záhiritákról?
17. Miben különbözik a sí’ita joggyakorlat a szunnitától?
Kultúrtörténet
Az arab írás története
1. A sémi mássalhangzós írásrendszer.
2. Az arab írás erdete és kialakulása.
3. A korai arab írás jellegzetességei.
4. A kétfajta arab ábécé létrejöttének oka és sorrendje.
5. Az arab írás jelei (vonal, pontok) ill. mellékjelei.
6. Az arab írás elterjedése.
7. Az írás eszközei.
8. Az írás anyagai.
9. A könyvkötés.
10. A könyv az arab kultúrában.
11. Könyvírás és publikálás.
12. Másolók és könyvárusok.
13. Könyvtárak.
14. Az arab betűs könyvnyomtatás elterjedése.
15. Az arab kalligráfia kialakulása.
16. A kalligráfiai szabályok alapelemei.
17. Az egyes írásfajták.
A nő az iszlámban
1. Mit mond a Korán a nőkről?
2. Mit mondanak a hagyományok a nőkről?
3. A fátyol az iszlámban.
4. Mi volt az énekesnők szerepe a középkori kultúrában?
5. Hogyan írja le al-Ghazáli a nők jó és rossz tulajdonságait?
6. Melyek a házassági szerződés főbb jellegzetességei?
7. Melyek a hanafi jogi iskola szabályai a házasságra vonatkozóan?
8. Ismertesse a hagyományos házasságot (Fez város szokásai alapján)!
9. A nők helyzete a mai Egyiptomban.
10. Ismertesse egy fiatal muszlim lány útkeresési kisérleteit (A pakisztáni lány c. film alapján).
Arab irodalom
Klasszikus arab irodalom
1. A szadzs’ jelentésének a megváltozása (a pogánykortól és a X. sz-ig).
2. A költő (sá’ir) szerepe a pogánykorban és később.
3. A hidzsá eredeti jelentése és későbbi jelentése.
4. A qáfija eredeti jelentése, szemben a későbbi (és mai) értelmével.
5. Az átokversek szerepe a pogánykorban.
6. A pogánykor radzsaz értelme, szemben a későbbiekkel.
7. Mit jelentett a költő dzsinnje kifejezés a pogánykorban és az iszlámkorban?
8. A gyászdal (riszá) a pogánykorban.
9. Mi a qaszída és melyek formai jegyei?
10. Melyek a qaszída főbb tartalmi egységei?
11. A Mu’allaqát gyűjtemény.
12. Imru’ ul-Qajsz.
13. A szu’lúk költők.
14. A Próféta leghíresebb dicsversírói.
15. ’Umar ibn Abí Rabí’a.
16. Az ’udzrita szerelmi költészet ismertetése.
17. Az omajjád kori gúnyversek jellemzése.
18. Farazdaq és Dzsarír.
19. A régi versek összegyűjtése.
20. A díván és fajtái.
21. A rávik és szerepük.
22. Az abbászida kor irodalmának megkülönböztető jegyei.
23. Az abbászida kori első fordításirodalom.
24. A Tudomány Háza.
25. A második fordításirodalom jellemzői.
26. Mit tud al-Kindí-ről?
27. Mit tud az Ikhván asz-Szafá-ról?
28. Ki volt al-Fárábí?
29. Mit tud Avicennáról?
30. Ki volt al-Bírúní?
31. Az arab földrajzirodalom főbb típusai.
32. Jáqút tevékenysége.
33. Ibn Battúta utazásai.
34. Mit tud Abú Hámid al-Gharnátí-ról?
35. Mi a maghází?
36. Mi a szíra?
37. at-Tabarí irodalmi tevékenysége.
38. Mit tud al-Masz’údí-ról?
39. Ibn al-Muqaffa’ és a Kalíla és Dimna.
40. Az Ezeregyéjszaka létrejötte.
41. Mi az Antar regény?
42. Mit tud Abú Tammám-ról al-Buhturí-ról?
43. Az ún. badí’ költészet jellemzése.
44. Ki volt Abú Nuvász?
45. Mi az Énekek Könyve?
46. al-Mutanabbí jellemzése.
47. Ki volt és mit írt Abú l-’Alá al-Ma’arrí?
48. Mi jellemzi a maqámát?
49. Milyen maqáma szerzőket ismer és mi jellemzi műveiket?
50. A muvassah és a zadzsal.
Modern arab irodalom
1. Mohamed Ali és a XIX. sz.-i kulturális fellendülés (nahda).
2. Az első arab regény és írója.
3. Mit tud Taha Huszajn-ról?
4. Mit tud Nagíb Mahfúz-ról?
5. Mit tud Mahmúd Tajmúr-ról?
6. Mit tud Taufíq al-Hakím-ról?
7. Ahmad Sauqí és Háfiz Ibráhím költészete.
8. A XX. sz.-i arab novellairodalom.
9. Khalíl Dzsibrán (Kahlil Jibran).
10. Az amerikai emigráns arab irodalom.
11. A XX. sz.-i iraki költészet legnagyobb alakjai.
12. Mit tud Júszuf Idrísz-ről?
13. Az egyiptomi színműirodalom.
Arab történelem
A XX. sz. előtti arab történelem
1. Az ókori Dél-Arábia.
2. A pogánykori Arábia törzsi társadalma.
3. Az iszlám előtti Mekka ismertetése.
4. Magyarázza meg a következő fogalmakat: hilf, dzsár, maulá!
5. Mit tud a törzsi szokásjogról?
6. A murúa fogalma.
7. A Kába szerepe az iszlám előtt.
8. Mohamed próféta életének mekkai korszaka.
9. A hidzsra.
10. Mohamed Medinában.
11. Mohamed csatái.
12. Mekka bevétele és Arábia egyesítése Mohamed alatt.
13. Az első négy kalifa.
14. Az iszlám hódításai közvetlenül Mohamed halála után.
15. Egyiptom és Észak-Afrika meghódítása.
16. Irán és az Iránon túli területek meghódítása.
17. Andalúzia arab meghódítása.
18. A sziffíni ütközet és jelentősége.
19. Az Omajjád kalifátus uralma és a birodalom kiterjedése.
20. Abdalmalik kalifa uralmának jelentősége.
21. Az Abbászida kalifátus hatalomrajutása.
22. al-Manszúr kalifa és Bagdad alapítása
23. Az Abbászidák fénykora (750-945).
24. Hárún ar-Rasíd kalifa.
25. al-Ma’mún kalifa uralma.
26. Az Abbászida Kalifátus és az Omajjád Kalifátus összehasonlítása.
27. Az Abbászida Kalifátus főhivatalnokai: vezírek, irnokok, adószedők.
28. Az abbászida hadsereg átalakulása a fénykorban.
29. A qádi és a muhtaszib.
30. Adónemek és földtulajdon az Abbászidák alatt.
31. Mit tud a pénzről az omajjád ill. az abbászida korban?
32. Mikor és miért lett a birodalom fővárosa Szamarra?
33. Kik voltak a Tulúnidák? Hogyan és hol uralkodtak?
34. A Fátimida Kalifátus.
35. A spanyolországi Omajjádok uralma.
36. A Buvajhidák és a katonai parancsnokok hatalma.
37. Városok a mai Kairó helyén ill. Kairó megalapítása.
38. Kik voltak a szeldzsukok?
39. Kik voltak az Aghlabidák és hol uralkodtak?
40. Mikor zajlottak a kereszteshadjáratok?
41. Ki volt Szaladin (Szalád ad-Dín)?
42. Mit tud a keresztesállamokról?
43. Ismertesse a spanyolországi keresztény hódításokat (reconquista)!
44. Kik voltak a mamlúkok és hol uralkodtak?
45. Kik voltak az Almorávidák?
46. Kik voltak az Almohádok?
47. Hol maradt meg legtovább az iszlám uralma Andalúziában? Meddig?
48. Mettől meddig tartott az Oszmán Birodalom fennhatósága az arab világban?
49. Mely arab országok álltak török uralom alatt és melyek nem?
50. Mi volt a jelentősége Napoleon egyiptomi hadjáratának?
Modern arab történelem és politikai földrajz
(A) Az arab világra vonatkozó általános kérdések
1. Nevezzen meg három nagy folyót az arab világban!
2. Nevezzen meg három nagy hegységet az arab világban!
3. Sorolja fel a független arab országokat!
4. Sorolja fel a Magreb országokat fővárosaikkal együtt!
5. Mondjon tíz keleti (masriqi) arab országot fővárosaikkal együtt!
6. Nevezzen meg legalább öt olajtermelő arab országot!
7. Mikor és hol alakult meg az Arab Liga, hol van a székhelye, hány tagja van?
8. Mely arab országok voltak francia uralom alatt és mikor?
9. Mely arab országok voltak brit uralom alatt és mikor?
10. Sorolja fel az arab országok államformáit, és nevezzen meg mindegyikből néhányat!
11. Hány arab-izraeli háború volt a II. VH óta és mikor?
12. Melyik arab országot határolja a tengeren kívül csak másik arab ország?
13. Milyen nyelveket beszélnek még az arab világban az arabon kívül?
14. Milyen vallást találunk az arab országokban az iszlámon kívül és hol?
15. Ossza három csoportba nagyságuk szerint az arab országokat! Mondjon példákat!
(B) Egyes arab országokra vonatkozó kérdések
1. Marokkó.
2. Algéria.
3. Tunézia.
4. Líbia.
5. Egyiptom.
6. Szudán.
7. Irak.
8. Szíria.
9. Libanon.
10. Szaúd-Arábia.
11. Jemen.
12. Omán.
13. Egyesült Arab Emirátusok.
14. Jordánia.
Mindegyik országra vonatkozóan a következő kérdésekre kell tudni válaszolni:
i. Főváros.
ii. Lélekszám hozzávetőlegesen.
iii. Terület (nagyságrend és hazánkhoz viszonyított méret).
iv. Államforma.
v. Fekvés, határok.
vi. Nagyvárosok, folyók, hegyek (ha vannak).
vii. Vallás(ok), nyelv(ek).
viii. Politikai vezetők a XX-XXI. sz.-ban.
ix. Gazdasági élet.
x. Történeti összefoglaló.
Arab varázslás olvasmánylista II. félév
Fónagy István: A mágia:
- Rózsakeresztesek(68-101 o.),
- Nekromantika(343-356),
- Szerelmi varázs(383-388),
- Szellemidézés,
- Mágikus kultúra/Egyiptom(443-448)
Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban:
- Mágia a szentírásban (33-36),
- A római birodalom (67-76),
- Középkor (125-141)
Franz Boll – Carl Bezold: Csillagkép és csillagfejtés
- 3. fejezet (36-48)
Kabbala – Reni vendégbejegyzése
Fónagy Iván: A mágia és a titkos tudományok története, Bibliotheca Kiadó, Budapest, 1943.
Kabbala (300–324 p.)
– kabbala, hasszidizmus, zsidó misztika – csak a (hithű) zsidók érthetik meg
– Hasszid, a Mester
–22 betű – a vallásos zsidó ember a világ építőkockáinak érzi
–az Isten nevét alkotó 4 betű: a legnagyobb, legszentebb és legszörnyűbb tett, éppen ezért kimondhatatlan
–Isten betűkből teremtette a mindenséget
–a név birtokában lenni = mindent ismerni, látni, minden felett uralkodni
–Misna: A Szentírás a legszentebb titok és titoknak is kell maradnia, csak egyetlen ember ismerheti meg a Merkaba-t, az égi kocsit
Merkaba = titkos teológia, mely már az ősidők óta a tanítás másik,
titkos részét képezte
– A nagyszerű, végzetes titoktól féltek és joggal féltek az emberek.
(a gyönyörök kertjébe csak négyen léptek be /Talmud/: Ben Azai, Ben Zoma, Acher, rabbi Akiba)
– Hím- és nőnemű betűk (hn. Vékony, nn. Széles) → a háromszögletű, később kerek, szamech gonosz természetű, ezért mindenki kerülje!; ezért a szombati énekben (El-adon; versek kezdő betűje abc sorrendben) a szamech-hel kezdődő versek helyett szinnel kezdődő verset mondanak
– Abc betűi párokban állnak, hím- és nőbetűk párosával (Meruba = héber írás, a raboa ’közösülni, szeretkezni’ igéből származik
– Jezirah és Sohar – a kabbalista irodalom nagy alkotói
– Csak az tudhatja, mit jelentenek a Szentírás bármely szava, aki ismeri a betűk titkát, a „szó-vegytant”
– A szó nem azonos azzal a jelentéssel, melyet mi határoztunk el önkényesen, a szó él és folyton változik, így csak tökéletlenül fejthetjük és érthetjük meg. = a szó nemcsak azt jelenti, amit az egyszer lerögzített formájában jelent, hanem azt is, amit bármelyik átcsoportosításával kifejez. (pl.: Tikune Hasohar a Biblia első szavának megfejtésével foglalkozott: BRSIT = ’kezdet’, a betűk átcsoportosításával = fejem leánya, tűzszövetség, a ház feje, hatot teremtett
az írásfejtésnek ez a módját themurah-nak nevezzük
– A kabbalisták tóramagyarázata nekromantikus művelet = halottidézés, a halott szó életre keltése
– A betűk jellemző feszültségi foka a számértékük.
–a tetragammaton számértéke 26, az Adonaj számértéke 65; maachal ’étel’ számértéke 91=26+65 → Istennek és Isten fenségével egyesül az ember evés közben
az írásfejtésnek ez a módját gematriá-nak nevezzük
– Notarikon – rövidítés, amikor egy szót mint más szavak rövidítését fogjuk fel
– Zeruph – betű-behelyettesítés
– A kabbalisták a betűn keresztül a mindenséghez jutottak el.
– 2 szészre szokás osztani: elméleti (amit láttak) és praktikus (amit tettek)
A kabbala metafizikája
– A kabbalista az értelem mögötti másik rejtett értelmet keres és ugyanilyen szemmel nézi a világot is. Az anyag világa felett áll a Beriah, a Teremtés világa, melyben ősformák, világideák, alkotó-erők élnek. (angyalok világának is szokták nevezni); a legfelsőbb világ az Asiluth, az első emanáció világa.
Mindegyik világ a tetragammaton egy-egy betűjének felel meg.
– A legfelsőbb létezés az En soph, ennél nagyobbat és magasabbat senki sem gondolhat el, ez az abszolút lét. = minden tekintetben egységes és változhatatlan, végtelen, örökkévaló, mindentől független, téren és időn túl létezik, magába zárja a végtelen jót és a végtelen rosszat egyaránt
Az En soph a tiszta létezés, mely önmagában tükröződik, ezért ő az ősgondolat, az ősidea is
Az ősgondolatból és az ősakartaból keletkeznek a sokféleség ősideái, melyeket a kabbala sephirah-nak hív
A 10 sephiah Isten 10 attribútuma, 10 jelzője, neve csupán.
1. sephiah: Kethner Eljon, a Korona = az öncélú létezés, mindig csak önmagával azonos, a kabbalisták tökéletes formának képzelik, színtelen, tulajdonságtalan = a Lét mérlege
2. sephiah: Chochmak, a Bölcsesség = az elméleti rész, Kethner Eljon jobb oldalán áll, gondolat megfogalmazása
3. sephiah: Binah, az Intelligencia = a gyakorlati rész, Kethner Eljon bal oldalán áll, gondolat szóba öntése
4. sephiah: Geburah a Kegyelem, a Szeretet – a női lelkek származnak belőle
5. sephiah: Tipheret, a Fenség, a Szépség – a két másik közötti mérleget tartja = az Ideálok mérlege
6. sephiah: Heszed, az Igazgágosság vagy erő – a férfi lelkek származnak belőle
7. sephiah: Hod, a Pompa – Isod jobb oldalán áll
8. sephiah: Isod, az Alap – a két másik közötti mérleget tartja, miden visszatér ide és itt egyesül, ez a nemzés pontja = az Erő mérlege
9. sephiah: Nezah, a Szilárdság – Isod bal oldalán áll
10. sephiah: Malchut, a Világi Birodalom = a sephiak közötti harmóniát és a sephiak hatalmát jelenti
→ A Létezés, az Eszmény és az Erő Isten megnyilvánulása a Természetben: a testetlen gondolat és a gondolat tárgyának egyesülését jelenti. Ezt a hármasságot a Napok Örege (a Nagy Arc, Kethner Eljon), a Szent Király (Tipheret) és a Királynő (Malchut) személyesítik meg.
Mérlegábrázolás, vagy Életfa:
Korona
Bölcsesség (apa) Intelligencia (anya)
Szépség (szív, férfi, ég)
Szeret Erő
Eredet (nemiszerv)
Pompa Szilárdság
Birodalom (föld, asszony)
– Minden sephirah további 10 részre oszlik, 10 kis sephirára, melyeket ugyanúgy hívnak, mint a nagy sephirákat.
– A s.-kon túl, lefelé haladva egyre bonyolultabb a rendszer, minél jobban közelednek a mi világunk felé, annál bonyolultabb a rendszer, ezzel szemben fölfelé egyre egyszerűsödik. → (Isten neve J betűjének számértéke 10, ez a s.-k száma, tehát mindent magában foglal) J – a héberben pontszerű, homogén, a kabbalisták spermának is nevezik, magnak, melyben az ember még teljesen tagolatlan egység formájában létezik.
– Adam Kadmon – az ősember; az ember alakján nyugszik a világmindenség, az ember formájában benne van mindaz, ami az égen fent és a földön lent él, ezért formálta az En soph a saját képmására.
Kabbalista antropológia
– 3 lélekrészt különböztetnek meg, a 3 felső sephirának megfelelően: a Szellem világa, a Lélek világa és a Természet világa
– Az értelem vezette szabad lélek választhat jó és rossz között.
– Az ember lelke is virtuálisan, és mint Isten gondolata örök idők óta létezik
= ideális preegzisztencia – a sephirák világába helyezik, melynek 3 birodalma a 3 lelki funkciónak felel meg
A bűnbeesés ellenére a lélek magasabb származása erejénél fogva megtisztulhat, erkölcsi tökélyre tehet szert, de addig kell a Földön élnie, amíg le nem győzte az akadályokat. (bolygó zsidó)
Kabbala erotikája
– önmegtartóztatást hirdetnek
– de! „Aki nem szeretett még asszonyt szenvedélyes szerelemmel, nem tudhatja azt sem, hogy mi az Isten-szeretet.”
Eros eretnekei
– Messiásvárás – Sabbataj Cevii (sp. író) – Iszlám hitre tért át (a legnagyobb bűn a hitehagyás) → szombatosok
asztrológia – Reni vendégbejegyzése
Franz Boll– Carl Bezold: Az asztrológia Keleten és Nyugaton, a kereszténység kialakulásától máig, in: Uő.: Csillaghit és csillagfejtés, Helikon Kiadó, 1987. 36–48.
– Ptolemaiosz (83–161) hatása
– Káldeusok: csillagjós, jövendőmondó – mindenki hitt művészetükben; gyakran egyben mágusok is voltak
– Hivatalos csillagkultusz: a legyőzhetetlen Napistenbe és a bolygók irányítójába (Sol invictus) vetett hit (Aurelianus császár Palmüra bevétele /273/ után tette meg birodalmi istennek)
– De a kereszténység alapvetően intoleráns volt minden másféle kultusszal szemben, főleg a csillagistenek és királyuk Héliosz mindenhatóságába vetett hit ellen lépett fel
– Kereszténység egyik alaptétele: híveinek ajándékozza a mennyei királyságot = csillagok és a sors feletti uralmat ↔
–János jelenései: felhasználja a csillagmisztikát = a hívők ugyanolyan hatalmasak lesznek, mint az a hatalmas varázsló, aki szolgájává képes tenni a hajnalcsillag angyalát
–Pál apostol, rómaiakhoz írt 8. lev.: az isteni szeretet győzelmét ünnepli a csillaghatalom felett
→A kereszténység apologétái bűnnek tartják, ha valaki Isten helyett annak alkotását, a világot imádja, úgy, hogy a Napot, a Holdat és a csillagokat teszi meg istenének.
–Úgy látszott, hogy a kereszténység a pogány asztrológiával szemben eleve csak ellenséges lehet.
– De! a világi műveltség terjedésével az asztrológia hitével is találkozniuk kellett, melyet nem lehetett könnyedén megsemmisíteni.
– Csillagvallás továbbélése: Krisztus = „az igazságosság Napja”, „Napisten”; 4. sz. közepe Krisztus születésnapja (dec. 25.) = a pogány hit szerint a „Nap születésnapja”; dies Solis = a Nap napja = vasárnap, az Úr napja
– Az Evangélium is összekapcsolja Jézus életét az asztrológiával
–Krisztus halálakor bekövetkezett csodás napfogyatkozás
–Napkeleti bölcsek: „látták az ő csillagát napkeleten” – A csillagjóslás keresztény védelmezőinek igazuk volt, amikor erre a történetre mint a csillaghit igazolására hivatkoztak.
– A karácsonyi legenda idővel hatott a kereszténység és a csillaghit kapcsoltára.
–De! a csillaghit nem hat Isten akarata ellenében, de jelezhetik Isten akaratát
–Órigenész: az égi írást csak az angyalok és a megboldogult lelkek képesek olvasni → Justinianus császár kiközösítette őt és mindazokat, akik a csillagokat lelkes és értelmes erőknek tartották – de ez nem hatott sokáig
–Predesztináció tana: sokan úgy gondolták, hogy Isten megváltoztathatatlan akaratát a csillagok által közli az emberekkel → a keresztény tanítás nem vezetett a csillagjóslás feltétlen megtagadásához; a kereszténység a csillagjóslásból is támogatást, megértést szerzett magának
– Bizánc, 7–8. sz. után: szellemi élet és tudományos munka megújulása = csillagjóslás visszatérése
–8. sz. vége – Theophülosz császár Konstantinápolyban professzorrá nevezte ki Leónt (magas rangú pap volt, aki csillagok hatásán alapuló tanácsot adott a torz növekedések és járványok megoldására)
–11–12. sz. Bizáncban hanyatlik az asztronómia, de a 12. sz. második felében Manuél Komnénosz császár háborús ügyekben és az ország kormányzásában is az asztrológia tanácsaira hagyatkozott
– 14. századtól arabból és perzsából készült fordítások hatása
– Jóannész Katraiosz: Hermippos, avagy az asztrológiáról (dialógus) – újjáéleszti az újplatonizmus asztrológiai világszemléletét, de a csillagoknak nem tulajdonít befolyást az emberek lelkére és halálára; bolygók = fel- és leszálló erők, melyek közvetítőként lejuttatják az istenit a világra
– 14. századtól a bizánci kéziratokban sok asztrológiai értekezés
– Európában az asztrológia szerepe csak az arab hatás kezdetétől jelentősebb.
– Mohamed az Istentől való feltétlen függőséget és az ember szabadságának teljes hiányát hirdeti = egyfajta determinizmust vall, így az asztrológia számára az iszlám igen termékeny talaj volt; az arab pogányság csillagkultuszának utóhatása érezhető volt
– Nagyon sok az arab és az abból eredeztethető héber és török nyelvű asztrológiai írás.
–Edesszai Theophülosz (8.sz.) asztrológus volt Al-Mahdi udvarában, azt mondta, hogy az asztrológia a tudományok királynője
↔ Ibn Színá (11. sz.) bebizonyította a csillagjóslás érvénytelen voltát, Majmonidész (12–13. sz.) elvetette az asztrológiában való hitet; Ibn Haldún (14–15. sz.) az asztrológiát vallás- és államellenesnek, sőt tudománytalannak nyilvánította
–mind ennek ellenére nagyon sokan álltak a másik oldalon – pl.: Al-Kindi és tanítványa, Abu Ma1sar (9. sz.) – a keresztény középkorban is sokat írtak róluk; córdovai Ibn Rusd (12. sz.) – követője R. Bacon (13. sz.), a keresztény gondolkodók közül ő volt az asztrológia legjelentősebb védelmezője
– Az arab asztrológia legjelentősebb teljesítménye: a bolygók konjunkciójának (együttállás) fenyegető jelentéséről szóló tanítás (3 felső bolygó: Szaturnusz, Jupiter, Mars együttállása = háború, éhínség) → hamarosan kialakult Európában egy asztrológián alakuló történelmi konstrukció
– Nélkülözhetetlen volt az asztrológus az iszlám hatalmasságai és közemberei számára egyaránt. (orvoslás, hadi események, kormányzás stb. – asztrológus tanácsát kérik)
– Keresztes háborúk ideje: ekkor tört előre az arab filozófia és természettudomány Spanyolország és Szicília felé = a fénykorát élő skolasztika szembekerül az asztrológiai világnézet problémájával
–már a 12. sz. elején hat Európában, pl.: Michael Scotus (13. sz.), II. Frigyes udvari asztrológusa – Dante a jövendőmondók és varázslók szakadékába taszította
–13. sz. Guido Bonatti – kedvelt, ünnepelt asztrológus, minden hadjárat előtt megkérdezte a csillagokat
–Carmia Burana
–Nagy Albert: Speculum astronomicum (1277)
– 15. és 16. sz. – újból egyre jobban érvényesül az asztrológia = II. Gyula pápa asztrológusokkal számíttatja ki koronázása napját
– leginkább padovai, bolognai és párizsi egyetemeken virágzott
– 1514 Albrecht Dürer: Melancolia – I. Miksa császár számára készült, a „Szaturnusztól való félelme ellen”
– De hogyan terjedhetett el ilyen széles körben az asztrológia, az egyház tanításai, ellenséges beállítottséga ellenére?
–csak ritkán vetették el az asztrológiában és az asztrológia mögött ható gondolkodásmód egészét, pl.: Aquinói Tamás is meghagyta annak lehetőségét, hogy az embereknek legalább a testalkatát, a nemek közötti különbségét és az egyéni jellemet a csillagok határozzák meg
–J.B. Morin (XIII. Lajos csillagjósa) Astrologia gallica (1661) c. munkáját a Királyok Királyának = az Úr Jézusnak ajánlotta!
– Humanizmus: az asztrológiai gondolkodásmódot erősítette, mivel a késő ókor irodalmához és filozófiájához kapcsolódott
– Reformáció: Luther szerint az asztrológia a „fantázia vidám, könnyed játéka”, de semmi jót nem hozó, alantas művészet
–ugyanakkor Melanchton Wittenbergben előadásokat tartott az asztrológiáról
– Amikor Galilei bevezette az asztronómiában a távcső használatát – a új, váratlan vonások, elveszett az asztrológiai számok értelmes összhangja és egyszerűsége; áttekinthetetlenné vált
– Giordano Bruno: a világ végtelenségének tana – lerombolta a világegyetem köré épített falakat
– A nyelv minden művelt országban megőrzött valamit az asztrológiai tudásból
nekromanthia – Reni vendégbejegyzése
Fónagy Iván: A mágia és a titkos tudományok története, Bibliotheca Kiadó, Budapest, 1943.
Nekromantia (halottidézés) (343–355 p.)
– Asurbanipal könyvtára – 12 tábla – Gilgames: „rejtett dolgokat fedezett fel és a vízözön őskorából hozott számunkra hírt”
–Istár az égi bikát küldi rá, amiért visszautasította szerelmét
–Enkidu egy este találkozik a halállal → súlyos betegség hatalmasodik el rajta; Gilgames ekkor találkozik először a halállal
–G. elindul a halál keresésére
–12. tábla: G. a mágia erejével akarja Enkidut az alvilágból felidézni.
→ Nergal, a halál istene kézen fogva felvezeti őt az alvilágból
– Boszorkányok, varázslók és halottak közötti egyezések – pl. nincs árnyékuk, a varázsló és a boszorkány is halott tulajdonképpen, repülnek, változtatják alakukat
– A halottidéző a legfélelmetesebb mágikus szertartást végzi, a halottidéző megismeri a megismerhetetlent. – általában vér kell hozzá
– Faust – a halottidézéshez 3 garasra van szükség, pénteki napon kell 1 koldust megszólítani, kell adni neki egy garast és el kell venni tőle 3at, kell még: keresztvíz és egy olyan pelenka, melyet 3szor használtak keresztelésnél, szűz pergamenre kell varázsjegyeket írni → meg kell vonni a varázskört, körülötte 3szög alakban a földbe 3 cölöpöt kell szúrni és a cölöpökre kell tenni az 1-1 garast → el kell mondani a varázsszöveget
Varázslás – Reni vendégbejegyzése
- Mágia : hatalom, a varázsló rítusokon keresztül cselekszik és mond. Saját és más céljaira is használja a varázsigét (abrakadabra).
- Fehér: jó, Fekete: rossz mágia.
- A szemmelverés is mágia, hat pedig látszólag nem csinálsz semmit.
- A perzsa papokat nevezték mague-nak, innen a szó. (300at érdemes megnézni).
- A mágiát a tudományokhoz viszonyítják, áltudománynak tartják. A tudomány az ok-tokozat törvényszerűségére épül, a mágiában viszont nem biztos, hogy van összefüggés. Ha elrontja, rosszul csinálta.
- Vallás: „imádom Istent”, a tudomány magyaráz, a varázslás uralkodni, parancsolni akar.
- A vallás nem fogadja el a mágiát, mert a mágia kényszeríti Istent.
- A középkorban skolasztika volt: az alkimista aranyat akart, az asztrológus meg jósolni. Ezek lerombolták a skolasztika kereteit, a mágia lett az eredménye + kémia + csillagászat. Ezeknek nagy szerepe van a modern világ kialakulásában.
- Az elmúlt 20 évben lett felkapott az okkultizmus (Harry Potter) a középkorban már könyveket írtak róla.
- (Shakespeare: A Vihar, Hessting: ERE: Enciclopedia Social Scientiste)
- A XX. Sz-ig Darwin-evolúciós elmélet, mágia-> vallás->tudományok, a XV. Sz-i protestánsoknál már megjelent a varázslás, Frazer anyagot gyűjtött, ebből lett az Aranyág. Ő az ok-okozatot úgy hozta össze, hogy nem feltétlenül függ össze. Szerinte a mágusok okos csalók voltak.
- Marinovszki lengyel antropológus, privitív népeket vizsgált, akik társadalmában a mágiának funkciója van. Amit más nem tud megoldani, azt a mágia megoldja.
- A vallás nyilvános, a mágia titkos. Éjjel szokták űzni. Mivel addig tanulható, amíg szakember lesz vki, ezért professzionális.
- A vallás meghatározott időponthoz kötődik és ünnepei vannak, a mágus eseti megoldás.
- „Krízisben megyek a menedzserhez” (by Fodor)
- Vallásban kérek, a mágiában rendelek, követelek.
- Sok társadalomban funkcionális a mágia.
- Frazer szimpatikus varázslásnak nevezi, mikor a hasonló hasolnót vonz, vagyis ez az utánzáson alapuló mágia.
- Az iszlám a késő ókori mágiára telepedett rá.
- Történelmi háttér: 1000 évvel az iszlám előtt i.e. 399-300: előtte polisz-> az isteni csoda erősebb az emberinél. Pál gyógyít: egy beteg ember ruháit érinti meg, a beteg meggyógyul. Sok varázsló akarja utánozni, de őket megtámadja a rossz szellem, áttérnek és elégetik a könyveket.
- A hívők számára Jézus cselekedete csoda, a nem hívő számára varázslás. De abban egyetértenek, hogy kiemelkedőek, hiszen ezért híresek. A MÁGIA MEGÍTÉLÉSE SZUBJEKTÍV.
- Frazer szerint a mágia áltudomány, a varázslók meg csalók.
- Tylor sznt feljlődési sorrend: mágia – vallás – tudomány.
arab varázslás 1.
Arab varázslás – Fodor Sándor (172.)
- az embert izgatják a titokzatos dolgok
- társadalmi jelenség, ami nem korlátozódik az arab kultúrára, időnként előtérbe kerül, máskor kevésbé, most éppen nagyon
- a bevált utak kimerülése (hiteltelenné válása), létbizonytalanság miatt erősödik fel; egyéni vallásosság
- a mágia tudományosabb (vagy annak hangzik), a varázslás népibb, köznapibb
- rítus, amely a hatalmat célozza meg, hatalmat akar szerezni a kiszámíthatatlan, a véletlen felett, hogy irányítani lehessen a sorsot
- hatalmat szerzek egy technika segítségével
- muszlim jobb lábbal lép be, bal lábbal lép ki a mecsetből
- a frászt (betegséget) a frászkarikával gyógyították, át kellett bújni rajta; visszafordítás, reversal
- mágus: perzsa vallás papjai, zoroasztriánusok
- Shakespeare: Vihar (köt.)
- Szerb Antal: A Pendragon-legenda (köt.)
Legutóbbi hozzászólások