B-F 2. történet

Fordítás

Egy élősködő (az egyik) megpillantott egy csoportnyi eretneket, akiket kivégezni vittek. És látta, hogy szép a külsejük és tiszta a ruhájuk, ezért azt hitte (róluk), hogy lakodalomba mennek. Addig ügyeskedett, amíg befurakodott közéjük. Miután eljutottak a rendőrfőnök elé, rájött a helyzetre, és azt mondta:

- Én csak egy egyszerű élősködő vagyok, aki azt hittem, hogy (ezek) lakodalomba vannak híva.

- Ez nem az, ami megment téged tőlem – mondta (a rendőrfőnök). – Üssétek le a nyakát! – mondta.

- Isten tegyen neked jót, ha erre utasítást adsz, ha ezt meg kell tenned, akkor parancsold meg a hóhérnak, hogy a hasamra csapjon a karddal, mert (ez) az, ami bajba kevert engem.

Erre a rendőrfőnök kinevette és megkérdezte őket (az embereket) felőle. Mire azok tájékoztatták, hogy ő egy közismert élősködő. Erre (a rendőrfőnök)útjára engedte.

2

نظر رجل من الطفيليين إلى قومٍ من الزنادقة يسار بهم إلى القتل فراى لهم هيئة حسبةً وثياباً بقيّةً فظنّهم يدعون إلى وليمةٍ فتلطّف حتّى دخل في لفيفهم وصار واحداً منهم فلمّا بلغ صاحب الشّرطة فال أصلحك اللّه لست واللّه منهم وإنّما أنا طفيلي ظننيهم يدعون إلى صنيعٍ فدخلت في جملتهِم فقال ليس هذا ممّا ينجيك منّى آضربوا عنقه فقال أصلحك آللّه إن كنت ولا بدّ فاعلا فمر آلسّيّاف أن يضرب نطنى بآلسّيف فإنّه هو آلّذى ورّطنى فى هذه آلورطة فضحك صاحب آلشّرطة وسأل عنه فأخنروة أنّه طفيلىّ معروف فخلّى سبيله

نظر رجل من الطفيليين إلى قومٍ من الزنادقة يسار بهم إلى القتل

نظر إلى  = nézni ينظُرٌ, نَظَر ; I. الماضي (perf). 3. sg. masc.

رجل, رجال = férfi; itt: ember; főnév + من + névelő + főnév: egyik a sok közül; fordítás: az egyik élősködő

الطفيليين = من طفيلى = élősködő; pl. htt; az élősködők közül

قومٍ = nép, törzs, emberek csoportja = قَوم ; az  إلى miatt htlan birt.

من الزنادقة = ِزنديق زنادقة = hitetlen, eretnek (manicheisták, zoroasztriánusok, akik elhagyták az iszlámot)

يسار إلى = سار, يسِرُ, يَسْر = követni az úton; pass. impf. 3. sg. masc. سار ب = visz; minden mozgást jelentő ige + ب = vinni, hozni

بهم = ب + birt. szrag 3. pl. masc.

القتل = قتل, يقتُلُ, قَتْل = ölni, gyilkolni; maszdar; = akiket ölni vittek (tehát hogy kivégezzék őket)

فراى لهم هيئة حسبةً وثياباً بقيّةً فظنّهم يدعون إلى وليمةٍ

فرأى = ف + رأى, يَرَى, رَأْى = látni, gondolni, vélni; I. act. الماضي perf. 3. sg. masc. ; kettős tárgyas mondat; 1. tárgy; 2. ل

لهم = ل + birt szrag 3. pl. masc.  hozzájuk

هيئة = külalak, forma, kinézet; sg. acc, mert általános értelemben használja; „látta nekik a szép külsejüket”

حسن = szép

وثياباً = ثَوْب, ثِياب = ruházat; sg. acc.

بقيّةً =  نَقِىّ = tiszta; sg. acc.

فظنّهم = ظنّ, يظُنُّ ,ظَنّ, ف  = hisz, vél, gondol; I. Act. Perf. 3. sg. masc. + suff. 3. pl. masc. ; kettős tárgyas; a. 2 tárgyeset; b. tárgyeset + mondat kötőszó nélkül

يدعون =دعا, يَدْعُو, دُعاء = hív; I. Pass. impf. 3. pl. masc. véggyenge; „meg vannak híva”

وليمةٍ = وَليمة, وَلائِم= lakoma, lakodalom; sg. gen.

فتلطّف حتّى دخل في لفيفهم وصار واحداً منهم

فتلطّف =تلطق , يتلطق , تَلطُّف  = V. ügyeskedni; V. act. perf. 3. sg. masc.

حتّى = حتّى فعل = 1. addig, amíg; حتّى يفعل = azért, hogy

دخل = دخل يدخُلُ,  دُخول,  = I. act. perf. 3. sg. masc.

لفيفهم = لَفِيف , = sor, menet; + suff. 3. sg. masc. és hasonul a szrag magánhangzója

وصار =صار, يصيِرُ,  = válni vmivé; I. act. perf. 3. sg. masc.

واحداً = egy; sg. acc.

منهم = közülük

فلمّا بلغ صاحب الشّرطة فال أصلحك اللّه لست واللّه منهم وإنّما أنا طفيلي ظننيهم يدعون إلى صنيعٍ فدخلت في جملتهِم

فلمّا =  لمّا= miután

بلغ =  بلغ, يبلُغُ, بُلوغ= elér, eljut; I. act. perf. 3. sg. masc.

صاحب الشّرطة = = rendőrfőnök

أصلحك اللّه = Isten tegyen neked jót; óhajtás; أصلح, يُصلِحُ, إصلاحٌ= IV. megjavít, megreformál; a Korán egyik fő kifejezése: az, amit tenni kell az emberekkel; jól bánik, jót tesz, jóra vezet, megjavít, megreformál

لست = nem vagyok

واللّه = Istenre (eskü و)

منهم = közülük

وإنّما =  إنّما= csak

ظننيهم = ظنّ, يظُنُّ ,ظَنّ = I. Act perf. 1. sg. + suff. 3. pl. masc. „azt hittem, hogy ők”

يدعون = =دعا, يَدْعُو, دُعاء = hív; I. Pass. impf. 3. pl. masc. véggyenge; „meg vannak híva”

صنيعٍ = = lakodalom

فدخلت = دخل يدخُلُ,  دُخول,  = I. act. perf. 1. sg.

جملتهِم = جُمْلة, جُمَل= 1. tömeg; 2. mondat; 3. végösszeg

Nyelvtani problémák

-          passzív: u az első magánhangzója; amelyiknek nem ismert a cselekvője

-          الماضى: قُيلَ

-          المضارع: يُقال

-          a passzív ige nincs többesszámban, prepozíciós tárgyas ige; a prepozíció mellett ragozzuk;

-           طَنَّهُ مُعلّماً= tanárnak vélte őket

-          ezért azt hitte róluk; magyarázó ف

-          a szobába nem lehet  فى–vel bemenni; az azt jelenti, hogy behatol, befurakodik a falon keresztül;

-            صارigét nem használják a MSA-ban, hanem a أصنح–t, mert a nyelvjárásban nagyon gyakori صار

-           إذا فعل= 1. rendszeres cselekvés; 2. jövőbeli cselekvés;

-           عِندما يفعل= egyidejű

-          لمّا فعل= múltbeli jövő

-          إذا كتب= ha majd megírta; mindig, amikor írt

-          عندما يكتب= amikor írt

-          لمّا كتب= miután megírta

-          ha mondat közben személycsere van, akkor ف; itt nem lehet, hogy a بلغ és a    قال cselekvője más legyen;  قال= ő mondta;  فقال= a másik mondta

-          a mellékmondat a  طفيلى–ra vonatkozik, nem az انا–ra, ezért határozatlan, ezért nincs vonatkozó névmás

-          انا الطفيلى= én vagyok az a طفيلى, aki…

-          határozatlan névszó után nincs vonatkozó névmás, de az egy vonatkozó mellékmondat; magyarul ki kell tenni a vonatkozó névmást

-          egyik a sok közül

فقال ليس هذا ممّا ينجيك منّى آضربوا عنقه

فقال = قال, يقُولُ, قَوْم + ف = mondani; itt: megkérdezte; I. الماضي (perf). 3. sg. masc.; középgyenge;

ليس = nem lenni

هذا = mutató névmás, ez; hn.

ممّا = من ما = ami

ينجيك = نجو, ينجُو, نجاء= megment; I. Pass. 3. sg. masc. + suff. 2. sg. masc.

منّى = tőlem

آضربوا =  ضرب يضرِب, مُضْرِب =üt; Act. imper. pl. 2.

عنقه= عُنُق, اعناق = nyak; + suff. 3. sg. masc.

فقال أصلحك آللّه إن كنت ولا بدّ فاعلاَ

أصلحك اللّه = Isten tegyen neked jót; óhajtás; أصلح, يُصلِحُ, إصلاحٌ= IV. megjavít, megreformál; a Korán egyik fő kifejezése: az, amit tenni kell az emberekkel; jól bánik, jót tesz, jóra vezet, megjavít, megreformál

إِن = feltételes szócska; utána a فعل jövő idő;

كان = múlt idejű segédige; sg. 2. masc.

لا بدّ = muszáj, kell; + و

فعل = csinálni; act part. acc.

a feltételes mondat a jövőre vonatkozik, utána a ف felszólítás

فمر آلسّيّاف أن يضرب نطنى بآلسّيف فإنّه هو آلّذى ورّطنى فى هذه آلورطة

فَمُرِ = امر, يَاْمُرُ, اَمرْ = parancsolni; Act. imper. 2. sg.

سَياق = hóhér; sg. acc. hat.

أَن = hogy (utána subj.)

ضرب يضرِب, مُضْرِب = ütni; act. 3. impf. subj. 3. sg. m.

بَطنْ, بُطون = gyomor; sg. + suff. 1. sg.

سيف, سيوف = kard; sg. gen.

ف إنّ ه = hiszen az; visszautal a gyomorra

الّذى = vonatkozó névm. aki, ami

ورّط, وَرْطة = II. bajba kever; act. perf. 3. sg. mac. + suff. 1. sg. ; inf. figura etimologica

فضحك صاحب آلشّرطة وسأل عنه فأخنروة أنّه طفيلىّ معروف فخلّى سبيله

ضحِك, يضحَك, ضَحكْ = nevet; act. perf. 3. sg. masc.

صاحب الشّرطة = = rendőrfőnök

سال, يساَل, سوال = kérdezni; act. perf. 3. sg. masc.

عنه  = prep. itt: róla, felőle

أخبر, خبر, يخبُر, خُبرْ = IV. közöl; act. perf. 3. pl. masc. + suff. 3. sg. masc.

أَنّه = hogy ő

طفيلى = élősködő

مَعْرُوفٌ = közismert;

خلّى = elengedni; act. perf. 3. sg. masc.

سَبيل, سُبُل = út; sg. acc. + suff. 3. sg. masc.

Klasszikus arab – BR-F. első történet nyelvtani elemzés

1

دخل طفيلى على قومٍ ياكبون فقال لهم ما تاكلون فقالوا من بغضه سمّاً فادخل يده وقال الحياة حرام بعدكم

دخل على  = odamenni; دخل يدخُلُ, دُخول,    I. الماضي (perf). 3. sg. masc.

على = a. rajta; helyhatározó; b. mellé;

طفيلى = طفيليات = élősködő;

قومٍ = اقوام, قَوم = nép, törzs, emberek csoportja; az  على miatt htlan birt.

ياكلون = أكل, ياكُلُ, أَكْل  enni; I. المضارع (impf.) 3. pl. masc. 1. hamza

فقال = قال, يقُولُ, قَوْم + ف = mondani; itt: megkérdezte; I. الماضي (perf). 3. sg. masc.; középgyenge;

لهم = ل + birt. szrag pl. 3. masc.

ما = mit

تاكلون = أكل  enni; I. المضارع (impf.) 2. pl. masc. 1. hamza

فقالوا = قال + ف = mondani; I. الماضي (perf). 3. pl. masc.; középgyenge;

ف = itt: erre (soha nem ÉS!)

من بغضه = utálatból; az ő utálata miatt

من = a. -ból; -ből; b. okságot kif. prep.

بِغضة, بُغْض = utálat

سمّاً = سمّ, سُموم = méreg; sg. acc. (tárgyeset)

فأدخل = أدخل, يُدخِلُ, إِدخال = IV. beletenni, bemeneszteni; I. الماضي (perf). 3. sg. masc.;

يده = يد, أًيْدٍ = kéz; + birt. szrag 3. sg. masc.

وقال = فقالوا = قال + ف = mondani; I. الماضي (perf). 3. sg. masc.; középgyenge;

الحياة = حَيَاةٌ, حَيَوات = élet; sg. htt

حرام = tilos, bűn, bűnösség, rit. értelemben; tabu; mn-ként és fn-ként is használható, nincs tsz-a (ebből jön a haramia)

بعدكم = بعد = utána + birt. szrag 2. pl. masc. ; tiutánatok


Fordítás: Odament az élősködő egy embercsoporthoz, akik épp ettek, majd megkérdezte tőlük:

-          Mit esztek?

Mire azok, mert utálták őt, azt felelték:

-          Mérget.

Erre belemerte a kezét (a tálba) és ezt mondta:

-          Az élet tilos utánatok. (Ha ti meghaltok, én se akarok élni.)

Nyelvtan:

  1. قوم

  2. و  ف

  3. لِ ـلَ a személyes névmásoknál

  4. ما mit, mi; utána nem kell tárgyat jelölni

  5. من után maszdar; miatt; okságot kif. prep.

  6. حرام elvont főnév; magyarul jelző

  7. igeragozás

  8. ha függő beszéd, nem lehet قال

Klasszikus arab – 2oo9. o9. o8.

Brünow-Fischer: Cím

-          „a megszerzés megkönnyítése” = تسهيل التحيل

-          szójáték = جِناس

-          az arab könyvcím két részből áll: a cím (rendszerint irreleváns), utána في, utána a magyarázat

-          megkönnyíteni; II. maszdar = سهل

-          megszerezni; II. maszdar = حصل

-          a gondok elűzése = تَسْلَية الخَوَاطِر

-          في منتخبات اُلمَلَح والنَوَادِر

-          elűzni a gondot; maszdar = سلي

-          amik foglalkoztatják az agyat = خاطرة

-          kiválasztott dolog = مُنَتَخبات

-          vicc; tsz = مُلْحَة

-          anekdota; tsz = نَادِرة

-          a gondok elűzése: vicces történetek és anekdoták válogatása (antológiája)

-          أدْخَلَ يَدَهُ

-          I. bemegy = دخل

-          IV. bemeneszt = أدْخَلَ

-          „bemenesztette a kezét” = beletette a tálba, kivette és evett kézzel (kult. vonatkozás)

-          a mondat az arab nyelvészet szempontjából 4 szó, noha az írásképben csak kettő látható; a ragok szavaknak számítanak

-          أدْخَلَ هو يَدُهُ

-          parazita, élősködő = طُفَيْلِيٌ

-          kicsi fiú = طِفْل

-          az idegent megkínálják (ez automatikus), de nem szabad elfogadni (nem illik)

-          قَوم ياكُلُنَ

-          nép, törzs, emberek csoportja = قَوم

-          nincs egyesszáma; people; gyűjtőnév

-          Evelyn  …..: Mysticism; 1911

-          a قَوم lehet nőnemű és hímnemű nyelvtanilag, de csak hímneműek gyülekezetére használják; TSZ-t vagy ESZ/nn-t egyeztetnek hozzá

-          odalép az élősködő …-hoz

-          az ige jelentését megváltoztatja a prep. – vonzatos ige; de a prep. mindig a következő névszóhoz tartozik, nincs olyan mondat, ami prep.-ra végződik; ha mégis, akkor a névszó, amire vonatkozik, az „én”; rám vonatkozik;

-          دخل طفيلى على قوم ياكلون

-          magyarul vonatkozó mellékmondat, beleértendő az „akik”

-          határozatlan névszó nem előzhet meg igét; egy kivétel van a József szúrában:

-          فَصَبْر جميلٌ

-          hiányos mondat, ahol határozatlan névszóval kezdődik; ez az egyetlen ilyen példa

-          enni = اكل

-          akik ettek = ياكلون

-          ha az lenne, hogy أَكَلُوا, akkor a fordítás: akik már befejezték az evést

-          ha فعل   alak a főmondatban, és يفعل alak a mellékmondatban, akkor a mellékmondat egyidejűséget fejez ki (még tart a cselekvés)

-          ha فعل  alak a főmondatban, és  فعل  alak a mellékmondatban, akkor a mellékmondat cselekvése már befejeződött

-          vonatkozó mellékmondat (shift) elcsúsztatja az igeidőt 1-gyel

-          a … igealak neve = … ; de csak a ….-t használják

-          Noam Chomsky: Mondattani szerkezetek – Nyelv és elme; Osiris, Budapest, 193

-          171 nyelvtani elnevezés és kifejezés, amit tudni kell; nem egyenértékűen a magyar kifejezésekkel; terminus technicusok

-          az elbeszélő szövegben a … szinte mindig jelenidő, az összetett mondatokban azonban ritkán

-          يفعل  igealak neve = المضارع المفوع

-          فعل = الماضي

-          a modern arabban 2 vessző vagy 2 zárójel közötti rész kiemelés, nevek, pl.

-          mit esztek? = ما يَكُلونَ

-          ma már nem használják = ما

-           سمّاً (itt értelmileg kettőspont) فقالوا من بُغْضِهِ

-          utálat = بُغْض

-          méreg = سمّاً

-          azt mondták, utálva őt: mérget

-          változás, kihagyás = ف

-          a و és a ف különbsége:

-          دجل احمد ومحمّد

-          Ahmed és Mohamed bejöttek. (nem tudni, melyik jött előbb, nem is fontos)

-          دجل احمد فمحمّد

-          Előbb bejött Ahmed, majd Mohamed. (lényeges a sorrend)

-          rengeteg jelentése van a klasszikus arabban  ما

Arab nyelvlecke 6. – A főnevek tört többesszáma

Az arabban van szabályos többesszám és tört többesszám. A tört többesszám szótári kérdés, nem lehet csak úgy kitalálni. De egyesek állítása szerint egy idő után r lehet érezni, hogy mi lehet az adott főnév többesszáma. Adott esetben egy főnévnek több többesszáma is lehet, ezek mást jelentenek.

A tört többesszám (جمع التكسير) a szó belsejében létest hangtani változást.

فَعَلة

فُعَل

طَلَبة

طالب

diák

أُسَر

أسرة

család

حَمَلة

حامل

tartály

غُرَف

غرفة

szoba

قَتَلة

قاتل

gyilkos

جُمَل

جملة

mondat

فُعَلاء

فُعُل

نُشَطاء

ناشط

aktivista

مُدُن

مدينة

város

حُكَماء

حكيم

bölcs

كُتُب

كتاب

köny

غُرَباء

غريب

idegen

رُسُل

رسول

küldött

أفعِلة

فِعَل

أَسئِلة

سؤال

kérdés

قِطَع

قطعة

darab

أُجوِبة

جواب

válasz

إِبَر

إبرة

أُديرِة

دير

rendház

مِهَن

مهنة

foglalkozás

أفعِلاء

فُعُول

أَقرِباء

قريب

rokon

دُروس

درس

lecke

أَبرِياء

برئ

ártatlan

فُصول

فصل

évszak

أَشقِياء

شقي

pocsék

بُيوت

بيت

ház

فُعلان

فِعَال

بُلدان

بلد

ország

بِلاد

بلد

ország

رُهبان

راهب

szerzetes

جِمال

جمل

teve

قُضبان

قضيب

bár

خِراف

خروف

birka

فَعلى

فُعَّال

جَوعى

جوعان

éhes

عُمّال

عامل

munkás

مَرضى

مريض

beteg

كُتّاب

كاتب

író

عَطشى

عطشان

szomjas

قُرّاء

قارئ

olvasó

فَواعِل

أفعُل

عَوامِل

عامل

faktor

أَلسُن

لسان

nyelv

شَوارِع

شارع

út

أَشهُر

شهر

hónap

قَوالِب

قالب

penész

أَرجُل

رِجل

láb

مفاعِل

فَعَائِل

مَصانِع

مصنع

gyár

عَرائس

عروس

menyasszony

مَدارِس

مدرسة

iskola

قَبائل

قبيلة

törzs

مَكاتِب

مكتب

iroda

رَسائل

رسالة

levél

أفاعيل

أفاعِل

أَقاليم

إقليم

tartomány

أَرامِل

أرمل

özvegy

أَساليب

أسلوب

stílus

أَماكِن

مكان

hely

أَسابيع

أسبوع

hét

أَقارِب

قريب

rokon

Arab nyelvlecke 5. – Naptár

Az arab világban különbözö naptárakat haználnak. A leggyakoribb a Gergely-naptár, de a hónapok neve régiónként különbözhet.

3 különböző ország hónapnevei:

Egyiptom

Szíria

Marokkó

Január

يناير

كانون ثاني

جانفي

Február

فبراير

شباط

فيفريه

Március

مارس

آذار

مارس

Április

أبريل

نيسان

أبريل

Május

مايو

أيار

ماي

Június

يونيو

حزيران

يونيو

Július

يوليو

تموز

يوليوز

Augusztus

أغسطس

آب

غشْت

Szeptember

سبتمبر

أيلول

شتنبر

Október

أكتوبر

تشرين الأول

أكتوبر

November

نوفمبر

تشرين الثاني

نونبر

December

ديسمبر

كانون أول

دجنبر

A második a hidzsra szerinti naptár, amely holdhónapokon alapszik. Ez a muszlim ünepek kiszámítására szolgál.

Muarram

محرم

afar

صفر

Rabīc al-’awal

ربيع الأول

Rabīc ’a-āni

ربيع الثاني

ǧumāda

al-’awal

جمادى الأول

ǧumāda ’a-āni

جمادى الثاني

Raǧab

رجب

šacabān

شعبان

Ramaān

رمضان

šawāl

شوال

ū al-Qicdah

ذو القعدة

ū al-iǧah

ذو الحجة

A harmadikat csak Egyiptomban használják a maezőgazdaságban, kopt naptár a neve. Itt irreleváns az átírás, mivel nem arab szavakról van szó, az átírás az angol kiejtéshez igazodik.

Thout

توت

Paopi

بابة

Hathor

هاتور

Koiak

كياهك

Tobi

طوبة

Meshir

أمشير

Paremhat

برمهات

Paremoude

برمودة

Pashons

بشنس

Paoni

بؤونة

Epip

أبيب

Mesori

مسرى

Nasei’

نسيئ

Arab nyelvlecke 4. – Napbetűk, holdbetűk

Mivel itt fontos a kiejtés, a nemzetközi szabványhoz igazítom az átírást. Bocsi a lóbetűkkért, de nem a saját gépemről dolgozom.

Az arab ábc الأبجدية العربية) 28 mássalhangzót tartalmaz, amelyből 14 napbetű (الحروف الشمسية) és 14 holdbetű (الحروف القمرية). A különbségtétel annak alapján történik, hogy az adott betű hogyan viselkedik a határozott névelővel (ال) a szó elején. A határozott névelő hasonul a napbetűkhöz, és elveszti kiejtési jellegzetességét és a napbetű kiejtése megkettőződik.

A 14 napbetű:   ,ﻝ ,ﻅ ,ﻁ ﺽ ,ﺹ ,ﺵ ,ﺱ ,ﺯ ,ﺭ ,ﺫ ,ﺩ ,ﺙ ,ﺕ.

Példák nap-betűvel kezdődő szavakra:

(التاج) /at-ta ǧ/ “a korona”,

(الثلج) /a-alj/ “a jég”,

(الدب) /ad-dub/ “a medve”,

(الرجل) /ar-raǧul/ “a férfi”,

(الزمن) /az-zaman/ “az idő”,

(الشمس) /aš-šams/ “a nap”, etc.

A 14 hold-betű: ( ه ,ﻱ ,ﻭ ,ﻡ ,ﻙ ,ﻕ ,ﻑ ,ﻍ ,ﻉ ,ﺥ ,ﺡ ,ﺝ ,ﺏ ,أ).

Példák hold-betűvel kezdődő szavakra:

(الأب) /’al-’ab/ “az apa”,

(الباب) /’al-bāb/ “az ajtó”,

(الجدار) /’al-ǧadār/ “a fal”,

(الفارس) /’al-fāris/ “a lovag”,

(المطر) /’al-maar/ “az eső”,

(الكلام) /’al-kalām/ “a beszéd”,

(الورد) /’al-ward/ “a rózsa”, etc.

A kéf forrása: wikipédia

sun-and-moon-letters

Arab nyelvlecke 3. Főnévi és igei mondatok

Az arabban kétféle mondat van: főnévi és igei.

A főnévi mondatok főnévvel vagy névmással kezdődnek, az igei mondatok igével.

A főnévi mondatnak két része van: az alany (مبتدأ) és az állítmány (خبر). Amikor létezésről van szó, a magyarhoz hasonlóan az arab sem használja a létigét, hanem beleérti a jelentésbe (névszói állítmány).   Az alany főnév vagy névmás, az állítmány lehet főnév, melléknév, prepozíciós főnév vagy ige. Az alany minden mondatban alá van húzva.

هذه مقالة ممتازة.

“Ez egy remek cikk.”

والدها لبناني.

“Az ő (nn) apja libanoni.”

نحن من مصر.

“Egyitomiak vagyunk.”

الولد يلعب.

“A fiú játszik.”

A főnévi mondat alanya általában határozott, bár időnként előfordul határozatlan állapotban álló alany is; ez létezést vagy birtoklást fejez ki; ebben az esetben az állítmány megelőzi az alanyt.

هناك أولاد في الحديقة.

“Gyerekek (vannak) a parkban”

لي أخ.

“Van egy bátyám.”

عندي سيارة.

“Van egy autóm.”

Az igei mondatok igével kezdődnek, és legalább egy igéből (فعل) és egy alanyból (فاعل). Az alanyt a magyarhoz hasonlóan a ragozás miatt az ige magában foglalhatja, a különálló személyes névmás kiírása szükségtelen, vagy nyomatékosításra szolgál:

أعمل.

“Dolgozom.”

درسنا.

“Tanultunk.”

يعمل جدّي في التجارة.

Nagyapám a kereskedelemben dolgozik.

Arab nyelvlecke 2. – Színek

Az arabban sok színt jelölő melléknevet annak az anyagnak a nevéből képzünk, amelyik magán viseli az adott színt. Pl. a barnát a kávébabokból, a rózsaszínt egy virág nevéből, a sárgát az aranyból. Ezek a képzett melléknevek egy  ي végződést kapnak.

بنفسجي

világoslila

بنفسج = orgona

بني

barna

بن = kávébab

رمادي

szürke

رماد = hamu

ذهبي

arany (szín)

ذهب = arany (anyag)

فضي

ezüst (szín)

فضة = ezüst (anyag)

برتقالي

narancssárga

برتقال = narancs

زهري

rózsaszín

زهرة = virág

زيتوني

olivazöld

زيتون = olajbogyó

وردي

élénk piros

ورد = rózsa

Más színeket a többi melléknévhez hasonlóan képzünk az أفعل mintára, például:

أحمر

piros

أخضر

zöld

أصفر

sárga

أزرق

kék

أسود

fekete

أبيض

fehér

Néhány szín nevét valamelyik európai nyelvből vette át az arab:

موف

lila

تركواز

türkíz

Arab nyelvlecke 1. – Köszönések

A blog ezennel arab nyelvlecke-sorozatot indít. Ez a sorozat főleg azoknak szól, akik már ismerik a betűket, és elboldogulnak a mássalhangzós írásmóddal. A forrása ezeknek a bejegyzéseknek egy angol nyelvű blog, a Transparent Language Arabic Blogja, az itteni bejegyzések egy része annak tükörfordítása vagy magyarítása.

Arabban a leggyakoribb köszönések:  أهلاً és السلام عليكم

أهلاً = szia, hogy vagy?

السلام عليكم = szia, viszlát (mindkettőre).

Az egyes országok különféle variációkat használnak; az Öböl-menti országokban a “هلا” a أهلاً variációja.

A következő táblázat a leggyakoribb köszönéseket mutatja be:

ahlan

ahlan

Hello

أهلاً

أهلاً

ahlan wa sahlan

ahlan wa sahlan

hogy vagy? mizu?

أهلاً و سهلاً

أهلاً و سهلاً

assalamu ‘alaykum

wa alaykum

Assalam

“béke veled”, szia

neked is

السلام عليكم

وعليكم السلام

Sabah al-khair

Sabah An-nur

jó reggelt!       neked is fényeset

صباح الخير

صباح النور

masaa’ al-khair

masaa’An-nur

Jó délutánt/estét  neked is jó estét

مساء الخير

مساء النور

ma’a as-salamah

ma’a as-salamah

viszlát

مع السلامة

مع السلامة