B-F 2. történet
Szeptember 22, 2009 at 5:12 pm (arab nyelvlecke)
Tags: anekdota, arab, brünnow-fischer, fordítás, klasszikus, nyelvtan, preparáció
Klasszikus arab – BR-F. első történet nyelvtani elemzés
Szeptember 14, 2009 at 6:37 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, brünnow-fischer, nyelvtan, preparáció
1
دخل طفيلى على قومٍ ياكبون فقال لهم ما تاكلون فقالوا من بغضه سمّاً فادخل يده وقال الحياة حرام بعدكم
دخل على = odamenni; دخل يدخُلُ, دُخول, I. الماضي (perf). 3. sg. masc.
على = a. rajta; helyhatározó; b. mellé;
طفيلى = طفيليات = élősködő;
قومٍ = اقوام, قَوم = nép, törzs, emberek csoportja; az على miatt htlan birt.
ياكلون = أكل, ياكُلُ, أَكْل enni; I. المضارع (impf.) 3. pl. masc. 1. hamza
فقال = قال, يقُولُ, قَوْم + ف = mondani; itt: megkérdezte; I. الماضي (perf). 3. sg. masc.; középgyenge;
لهم = ل + birt. szrag pl. 3. masc.
ما = mit
تاكلون = أكل enni; I. المضارع (impf.) 2. pl. masc. 1. hamza
فقالوا = قال + ف = mondani; I. الماضي (perf). 3. pl. masc.; középgyenge;
ف = itt: erre (soha nem ÉS!)
من بغضه = utálatból; az ő utálata miatt
من = a. -ból; -ből; b. okságot kif. prep.
بِغضة, بُغْض = utálat
سمّاً = سمّ, سُموم = méreg; sg. acc. (tárgyeset)
فأدخل = أدخل, يُدخِلُ, إِدخال = IV. beletenni, bemeneszteni; I. الماضي (perf). 3. sg. masc.;
يده = يد, أًيْدٍ = kéz; + birt. szrag 3. sg. masc.
وقال = فقالوا = قال + ف = mondani; I. الماضي (perf). 3. sg. masc.; középgyenge;
الحياة = حَيَاةٌ, حَيَوات = élet; sg. htt
حرام = tilos, bűn, bűnösség, rit. értelemben; tabu; mn-ként és fn-ként is használható, nincs tsz-a (ebből jön a haramia)
بعدكم = بعد = utána + birt. szrag 2. pl. masc. ; tiutánatok
Fordítás: Odament az élősködő egy embercsoporthoz, akik épp ettek, majd megkérdezte tőlük:
- Mit esztek?
Mire azok, mert utálták őt, azt felelték:
- Mérget.
Erre belemerte a kezét (a tálba) és ezt mondta:
- Az élet tilos utánatok. (Ha ti meghaltok, én se akarok élni.)
Nyelvtan:
-
قوم
-
و ف
-
لِ ـلَ a személyes névmásoknál
-
ما mit, mi; utána nem kell tárgyat jelölni
-
من után maszdar; miatt; okságot kif. prep.
-
حرام elvont főnév; magyarul jelző
-
igeragozás
-
ha függő beszéd, nem lehet قال
Klasszikus arab – 2oo9. o9. o8.
Szeptember 9, 2009 at 4:08 pm (arab nyelvlecke)
Brünow-Fischer: Cím
- „a megszerzés megkönnyítése” = تسهيل التحيل
- szójáték = جِناس
- az arab könyvcím két részből áll: a cím (rendszerint irreleváns), utána في, utána a magyarázat
- megkönnyíteni; II. maszdar = سهل
- megszerezni; II. maszdar = حصل
- a gondok elűzése = تَسْلَية الخَوَاطِر
- في منتخبات اُلمَلَح والنَوَادِر
- elűzni a gondot; maszdar = سلي
- amik foglalkoztatják az agyat = خاطرة
- kiválasztott dolog = مُنَتَخبات
- vicc; tsz = مُلْحَة
- anekdota; tsz = نَادِرة
- a gondok elűzése: vicces történetek és anekdoták válogatása (antológiája)
- أدْخَلَ يَدَهُ
- I. bemegy = دخل
- IV. bemeneszt = أدْخَلَ
- „bemenesztette a kezét” = beletette a tálba, kivette és evett kézzel (kult. vonatkozás)
- a mondat az arab nyelvészet szempontjából 4 szó, noha az írásképben csak kettő látható; a ragok szavaknak számítanak
- أدْخَلَ هو يَدُهُ
- parazita, élősködő = طُفَيْلِيٌ
- kicsi fiú = طِفْل
- az idegent megkínálják (ez automatikus), de nem szabad elfogadni (nem illik)
- قَوم ياكُلُنَ
- nép, törzs, emberek csoportja = قَوم
- nincs egyesszáma; people; gyűjtőnév
- Evelyn …..: Mysticism; 1911
- a قَوم lehet nőnemű és hímnemű nyelvtanilag, de csak hímneműek gyülekezetére használják; TSZ-t vagy ESZ/nn-t egyeztetnek hozzá
- odalép az élősködő …-hoz
- az ige jelentését megváltoztatja a prep. – vonzatos ige; de a prep. mindig a következő névszóhoz tartozik, nincs olyan mondat, ami prep.-ra végződik; ha mégis, akkor a névszó, amire vonatkozik, az „én”; rám vonatkozik;
- دخل طفيلى على قوم ياكلون
- magyarul vonatkozó mellékmondat, beleértendő az „akik”
- határozatlan névszó nem előzhet meg igét; egy kivétel van a József szúrában:
- فَصَبْر جميلٌ
- hiányos mondat, ahol határozatlan névszóval kezdődik; ez az egyetlen ilyen példa
- enni = اكل
- akik ettek = ياكلون
- ha az lenne, hogy أَكَلُوا, akkor a fordítás: akik már befejezték az evést
- ha فعل alak a főmondatban, és يفعل alak a mellékmondatban, akkor a mellékmondat egyidejűséget fejez ki (még tart a cselekvés)
- ha فعل alak a főmondatban, és فعل alak a mellékmondatban, akkor a mellékmondat cselekvése már befejeződött
- vonatkozó mellékmondat (shift) elcsúsztatja az igeidőt 1-gyel
- a … igealak neve = … ; de csak a ….-t használják
- Noam Chomsky: Mondattani szerkezetek – Nyelv és elme; Osiris, Budapest, 193
- 171 nyelvtani elnevezés és kifejezés, amit tudni kell; nem egyenértékűen a magyar kifejezésekkel; terminus technicusok
- az elbeszélő szövegben a … szinte mindig jelenidő, az összetett mondatokban azonban ritkán
- يفعل igealak neve = المضارع المفوع
- فعل = الماضي
- a modern arabban 2 vessző vagy 2 zárójel közötti rész kiemelés, nevek, pl.
- mit esztek? = ما يَكُلونَ
- ma már nem használják = ما
- سمّاً (itt értelmileg kettőspont) فقالوا من بُغْضِهِ
- utálat = بُغْض
- méreg = سمّاً
- azt mondták, utálva őt: mérget
- változás, kihagyás = ف
- a و és a ف különbsége:
- دجل احمد ومحمّد
- Ahmed és Mohamed bejöttek. (nem tudni, melyik jött előbb, nem is fontos)
- دجل احمد فمحمّد
- Előbb bejött Ahmed, majd Mohamed. (lényeges a sorrend)
- rengeteg jelentése van a klasszikus arabban ما
Arab nyelvlecke 6. – A főnevek tört többesszáma
július 25, 2009 at 12:17 pm (arab nyelvlecke)
Tags: arab, főnév, nyelvlecke, tört többesszám
Az arabban van szabályos többesszám és tört többesszám. A tört többesszám szótári kérdés, nem lehet csak úgy kitalálni. De egyesek állítása szerint egy idő után r lehet érezni, hogy mi lehet az adott főnév többesszáma. Adott esetben egy főnévnek több többesszáma is lehet, ezek mást jelentenek.
A tört többesszám (جمع التكسير) a szó belsejében létest hangtani változást.
فَعَلة |
فُعَل |
|
||||
طَلَبة |
طالب |
diák |
أُسَر |
أسرة |
család |
|
حَمَلة |
حامل |
tartály |
غُرَف |
غرفة |
szoba |
|
قَتَلة |
قاتل |
gyilkos |
جُمَل |
جملة |
mondat |
|
فُعَلاء |
|
فُعُل |
||||
نُشَطاء |
ناشط |
aktivista |
مُدُن |
مدينة |
város |
|
حُكَماء |
حكيم |
bölcs |
كُتُب |
كتاب |
köny |
|
غُرَباء |
غريب |
idegen |
رُسُل |
رسول |
küldött |
|
أفعِلة |
فِعَل |
|||||
أَسئِلة |
سؤال |
kérdés |
قِطَع |
قطعة |
darab |
|
أُجوِبة |
جواب |
válasz |
إِبَر |
إبرة |
tű |
|
أُديرِة |
دير |
rendház |
مِهَن |
مهنة |
foglalkozás |
|
أفعِلاء |
فُعُول |
|||||
أَقرِباء |
قريب |
rokon |
دُروس |
درس |
lecke |
|
أَبرِياء |
برئ |
ártatlan |
فُصول |
فصل |
évszak |
|
أَشقِياء |
شقي |
pocsék |
بُيوت |
بيت |
ház |
|
فُعلان |
فِعَال |
|||||
بُلدان |
بلد |
ország |
بِلاد |
بلد |
ország |
|
رُهبان |
راهب |
szerzetes |
جِمال |
جمل |
teve |
|
قُضبان |
قضيب |
bár |
خِراف |
خروف |
birka |
|
فَعلى |
فُعَّال |
|
||||
جَوعى |
جوعان |
éhes |
عُمّال |
عامل |
munkás |
|
مَرضى |
مريض |
beteg |
كُتّاب |
كاتب |
író |
|
عَطشى |
عطشان |
szomjas |
قُرّاء |
قارئ |
olvasó |
|
فَواعِل |
أفعُل |
|||||
عَوامِل |
عامل |
faktor |
أَلسُن |
لسان |
nyelv |
|
شَوارِع |
شارع |
út |
أَشهُر |
شهر |
hónap |
|
قَوالِب |
قالب |
penész |
أَرجُل |
رِجل |
láb |
|
مفاعِل |
فَعَائِل |
|||||
مَصانِع |
مصنع |
gyár |
عَرائس |
عروس |
menyasszony |
|
مَدارِس |
مدرسة |
iskola |
قَبائل |
قبيلة |
törzs |
|
مَكاتِب |
مكتب |
iroda |
رَسائل |
رسالة |
levél |
|
أفاعيل |
أفاعِل |
|||||
أَقاليم |
إقليم |
tartomány |
أَرامِل |
أرمل |
özvegy |
|
أَساليب |
أسلوب |
stílus |
أَماكِن |
مكان |
hely |
|
أَسابيع |
أسبوع |
hét |
أَقارِب |
قريب |
rokon |
Arab nyelvlecke 5. – Naptár
július 17, 2009 at 4:24 pm (arab nyelvlecke)
Tags: arab, egyiptomi naptár, hidzsra, holdhónap, naptár
Az arab világban különbözö naptárakat haználnak. A leggyakoribb a Gergely-naptár, de a hónapok neve régiónként különbözhet.
3 különböző ország hónapnevei:
Egyiptom |
Szíria |
Marokkó |
|
Január |
يناير |
كانون ثاني |
جانفي |
Február |
فبراير |
شباط |
فيفريه |
Március |
مارس |
آذار |
مارس |
Április |
أبريل |
نيسان |
أبريل |
Május |
مايو |
أيار |
ماي |
Június |
يونيو |
حزيران |
يونيو |
Július |
يوليو |
تموز |
يوليوز |
Augusztus |
أغسطس |
آب |
غشْت |
Szeptember |
سبتمبر |
أيلول |
شتنبر |
Október |
أكتوبر |
تشرين الأول |
أكتوبر |
November |
نوفمبر |
تشرين الثاني |
نونبر |
December |
ديسمبر |
كانون أول |
دجنبر |
A második a hidzsra szerinti naptár, amely holdhónapokon alapszik. Ez a muszlim ünepek kiszámítására szolgál.
Muḥarram |
محرم |
ṣafar |
صفر |
Rabīc al-’awal |
ربيع الأول |
Rabīc ’aṯ-ṯāni |
ربيع الثاني |
ǧumādaal-’awal |
جمادى الأول |
ǧumāda ’aṯ-ṯāni |
جمادى الثاني |
Raǧab |
رجب |
šacabān |
شعبان |
Ramaḍān |
رمضان |
šawāl |
شوال |
ḏū al-Qicdah |
ذو القعدة |
ḏū al-ḥiǧah |
ذو الحجة |
A harmadikat csak Egyiptomban használják a maezőgazdaságban, kopt naptár a neve. Itt irreleváns az átírás, mivel nem arab szavakról van szó, az átírás az angol kiejtéshez igazodik.
Thout |
توت |
Paopi |
بابة |
Hathor |
هاتور |
Koiak |
كياهك |
Tobi |
طوبة |
Meshir |
أمشير |
Paremhat |
برمهات |
Paremoude |
برمودة |
Pashons |
بشنس |
Paoni |
بؤونة |
Epip |
أبيب |
Mesori |
مسرى |
Nasei’ |
نسيئ |
Arab nyelvlecke 4. – Napbetűk, holdbetűk
július 16, 2009 at 9:51 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, betűk, holdbetű, napbetű, nyelvlecke
Mivel itt fontos a kiejtés, a nemzetközi szabványhoz igazítom az átírást. Bocsi a lóbetűkkért, de nem a saját gépemről dolgozom.
Az arab ábc الأبجدية العربية) 28 mássalhangzót tartalmaz, amelyből 14 napbetű (الحروف الشمسية) és 14 holdbetű (الحروف القمرية). A különbségtétel annak alapján történik, hogy az adott betű hogyan viselkedik a határozott névelővel (ال) a szó elején. A határozott névelő hasonul a napbetűkhöz, és elveszti kiejtési jellegzetességét és a napbetű kiejtése megkettőződik.
A 14 napbetű: ﻥ ,ﻝ ,ﻅ ,ﻁ ﺽ ,ﺹ ,ﺵ ,ﺱ ,ﺯ ,ﺭ ,ﺫ ,ﺩ ,ﺙ ,ﺕ.
Példák nap-betűvel kezdődő szavakra:
(التاج) /at-ta ǧ/ “a korona”,
(الثلج) /aṯ-ṯalj/ “a jég”,
(الدب) /ad-dub/ “a medve”,
(الرجل) /ar-raǧul/ “a férfi”,
(الزمن) /az-zaman/ “az idő”,
(الشمس) /aš-šams/ “a nap”, etc.
A 14 hold-betű: ( ه ,ﻱ ,ﻭ ,ﻡ ,ﻙ ,ﻕ ,ﻑ ,ﻍ ,ﻉ ,ﺥ ,ﺡ ,ﺝ ,ﺏ ,أ).
Példák hold-betűvel kezdődő szavakra:
(الأب) /’al-’ab/ “az apa”,
(الباب) /’al-bāb/ “az ajtó”,
(الجدار) /’al-ǧadār/ “a fal”,
(الفارس) /’al-fāris/ “a lovag”,
(المطر) /’al-maṭar/ “az eső”,
(الكلام) /’al-kalām/ “a beszéd”,
(الورد) /’al-ward/ “a rózsa”, etc.
A kéf forrása: wikipédia
Arab nyelvlecke 3. Főnévi és igei mondatok
július 15, 2009 at 9:14 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, főnévi mondat, igei mondat, nyelvlecke
Az arabban kétféle mondat van: főnévi és igei.
A főnévi mondatok főnévvel vagy névmással kezdődnek, az igei mondatok igével.
A főnévi mondatnak két része van: az alany (مبتدأ) és az állítmány (خبر). Amikor létezésről van szó, a magyarhoz hasonlóan az arab sem használja a létigét, hanem beleérti a jelentésbe (névszói állítmány). Az alany főnév vagy névmás, az állítmány lehet főnév, melléknév, prepozíciós főnév vagy ige. Az alany minden mondatban alá van húzva.
هذه مقالة ممتازة.
“Ez egy remek cikk.”
والدها لبناني.
“Az ő (nn) apja libanoni.”
نحن من مصر.
“Egyitomiak vagyunk.”
الولد يلعب.
“A fiú játszik.”
A főnévi mondat alanya általában határozott, bár időnként előfordul határozatlan állapotban álló alany is; ez létezést vagy birtoklást fejez ki; ebben az esetben az állítmány megelőzi az alanyt.
هناك أولاد في الحديقة.
“Gyerekek (vannak) a parkban”
لي أخ.
“Van egy bátyám.”
عندي سيارة.
“Van egy autóm.”
Az igei mondatok igével kezdődnek, és legalább egy igéből (فعل) és egy alanyból (فاعل). Az alanyt a magyarhoz hasonlóan a ragozás miatt az ige magában foglalhatja, a különálló személyes névmás kiírása szükségtelen, vagy nyomatékosításra szolgál:
أعمل.
“Dolgozom.”
درسنا.
“Tanultunk.”
يعمل جدّي في التجارة.
Nagyapám a kereskedelemben dolgozik.
Arab nyelvlecke 2. – Színek
július 14, 2009 at 8:50 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, nyelvlecke, színek
Az arabban sok színt jelölő melléknevet annak az anyagnak a nevéből képzünk, amelyik magán viseli az adott színt. Pl. a barnát a kávébabokból, a rózsaszínt egy virág nevéből, a sárgát az aranyból. Ezek a képzett melléknevek egy ي végződést kapnak.
بنفسجي |
világoslila |
بنفسج = orgona
|
بني |
barna |
بن = kávébab
|
رمادي |
szürke |
رماد = hamu
|
ذهبي |
arany (szín) |
ذهب = arany (anyag)
|
فضي |
ezüst (szín)
|
فضة = ezüst (anyag)
|
برتقالي |
narancssárga |
برتقال = narancs
|
زهري |
rózsaszín |
زهرة = virág
|
زيتوني |
olivazöld |
زيتون = olajbogyó
|
وردي |
élénk piros
|
ورد = rózsa
|
Más színeket a többi melléknévhez hasonlóan képzünk az أفعل mintára, például:
أحمر |
piros |
أخضر |
zöld |
أصفر |
sárga |
أزرق |
kék |
أسود |
fekete |
أبيض |
fehér |
Néhány szín nevét valamelyik európai nyelvből vette át az arab:
موف |
lila |
||||
تركواز |
türkíz |
Arab nyelvlecke 1. – Köszönések
július 13, 2009 at 8:27 am (arab nyelvlecke)
Tags: arab, köszönés, nyelvlecke
Arabban a leggyakoribb köszönések: أهلاً és السلام عليكم
أهلاً = szia, hogy vagy?
السلام عليكم = szia, viszlát (mindkettőre).
Az egyes országok különféle variációkat használnak; az Öböl-menti országokban a “هلا” a أهلاً variációja.
A következő táblázat a leggyakoribb köszönéseket mutatja be:
ahlanahlan |
Hello |
أهلاًأهلاً |
ahlan wa sahlanahlan wa sahlan |
hogy vagy? mizu? |
أهلاً و سهلاًأهلاً و سهلاً |
assalamu ‘alaykumwa alaykumAssalam |
“béke veled”, szianeked is |
السلام عليكموعليكم السلام |
Sabah al-khairSabah An-nur |
jó reggelt! neked is fényeset |
صباح الخيرصباح النور |
masaa’ al-khairmasaa’An-nur |
Jó délutánt/estét neked is jó estét |
مساء الخيرمساء النور |
ma’a as-salamahma’a as-salamah |
viszlát |
مع السلامةمع السلامة |

