amikor nagy leszek (a butuska kutyuska verseiből)

Elhatároztam, hogy holnaptól
híres leszek
és megjelenek cédén és kazettán
és szerepelni fogok egy filmben
és megjelenek dévédén
és én leszek a csáknorisz és a deníró és a jekkbáuer
és a malkovics is én leszek
és én leszek a veszedemes viszonyok

és akkor gazdag leszek
és lesz három porshém egy piros, és fekete és egy türkíz virágokkal
és mehetsz az autómmal, ha akarsz
és a sofőrömet is kölcsibe adom

és akkor lesz egy házam görögországban
és egy nyaralóm az antillákon, bárhol is van ez
és egy lakásom new yorkban
és egyszerre fogok mindegyikben lakni

és akkor énekes leszek
és alt hangom lesz
és bluest meg countryt fogok énekelni
és vokál is lesz benne és hammond-orgona és bendzsó

és akkor író leszek
és a könyvem ott lesz a polcokon
és mindenki ismer majd az utcán
és utánam fordulnak majd a pasik, hogy „te tudtad, hogy ez…?”
és akkor mosolygok magamban és továbbmegyek

és akkor könyvtáros leszek
és egész nap olvasok majd mert az lesz a dolgom
és senki sem figyelmeztet majd, hogy munkaidőben olvasok
és mindenki engem kérdez majd
és én mindegyik könyvnek tudom majd a helyét

és akkor egyetemi tanár leszek
és minden órámra készülök majd
és néhányan alusznak majd az óráimon
és néhányam a pad alatt újságot olvasnak, vagy könyvet
és ketten figyelnek majd arra, amit mondok egy stréber
és egy nem

és akkor elárusító leszek egy mekdonáldszban
és minden nap bigmeket eszek majd
és még több bigmeket amíg majd rá sem bírok nézni
és én majd mindenkire mosolygok igaziból, nem csak úgy

és akkor politikus leszek
és mindenkinek megmondom a tutit
és érteni fogom a gazdaság működését úgy magamtól mert én leszek a gazdaság
és mindenki gyűlöl majd a hátam mögött
és a szemembe meg hízelegnek
és acélos tekintettel nézek le majd a plakátokról

és akkor nyugdíjas leszek
és máról holnapra elfelejtem, hogy kell a mobiltelefont bekapcsolni
és az unokám mindig siet majd
és semmire sem lesz türelme
és én butának és csúnyának fogom érezni magam
és elhatározom, hogy felvarratom a ráncaim,
és a bőrgyógyász azt mondja majd, hogy túl késő
és a belgyógyász azt mondja majd, hogy túl késő
és a nőgyógyász azt mondja majd, hogy túl késő

és akkor halott leszek.
Nem, nem kérek emléktáblát.
Temetést sem, csak hamvasztást.
Tegyétek fel az urnát a szekrény tetejére, ott jó meleg van.

Hozzászólás beküldése