A szentháromság-tan

jegyzet – A. McGrath: A Szentháromság dogmája; in Bevezetés a keresztény teológiába; Osiris, 1995, Budapest; 229-247

- bibliai versek: Mt.28,19 (Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében) és 2Kor13,14 (egyes verziókban 13,13) (Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!) – keresztelési formula, áldásformula

- az Atya kijelentetik Jézus Krisztusban a Lélek által

- Ószövetség: Isten három “megszemélyesítése”: bölcsesség (Péld., Jób., Préd.), Isten Igéje (Zsolt., Ézs.), Isten Lelke (Ézs., Ez.)

1. A szentháromság-tan kialakulása: fogalmak

- a terminológia Tertullianustól származik

a. trinitas: Tertullianus óta meghatározó

b. persona: a hüposztászisz megfelelőjeként; szó szerint álarcot jelent, amit a római színházban a színész viselt; “a szerep, amit valaki játszik”; egy lényeg, három különböző szerep az emberiség megváltásának történetében

c. Substantia: az istenségen belül egység van; ez az, amiben a szentháromság három személye azonos

2. A szentháromság-tan kialakulása: eszmék – a krisztológia kialakulásához kapcsolódik

- Iraeneus: üdvrend (oikonomia); a gnosztikus támadások hatására kikristályosodik, hogy az üdvösség teljes folyamata egy Isten munkája, azaz a szentháromság mindegyik személye felelős az üdvösségért

- Tertullianus: Isten cselekszik a teremtésben; a substantia az, ami ugyanaz marad, a személy az, ami különbözik; a három személy különböző, de nem megosztott (distincti non divisi), eltérő, de nem független a többitől (discreti non separati)

- lezárul a krisztológiai vita, elkezdődik a Szentlélekről szóló

- keleti megközelítés: az Atya nemzi a Fiút és leheli a Lelket

- nyugati megközelítési mód: az Atya nemzi a Fiút, és ketten együtt lehelik a Lelket

- perikhorészisz (circumincessio): kölcsönös egymásba hajolás; lehetőség arra, hogy a szmélyek önállósága megmaradjon úgy, hogy közben osztozik a másik kettő életében; minden személy megtartja a maga önállóságát, de áthatja a többit is

- elsajátítás: a modalista herézis azt állítja, hogy Isten különböző létmódokban létezett; az elsajátítás szerint minden személy részt vesz minden személy munkájában; a szentháromság, mint életközösség

3. Két trinitárius herézis

- modalizmus: Noetus és Praxeász, Sabellinus; attól féltek, hogy triteizmus vezet a szentháromság; szerintük az A, F, SZL istenségét az önkijelentés három különféle módjaként kell értelmezni; nincs különbség, csak a megjelenés és kronológia

- triteizmus: három azonos, független, autonóm létező; Cezareai Baszileiosz, Nazianzoszi Gergely, Nüsszai Gergely

4. A szentháromság: négy modell

a. Augustinus

- az alárendeltség minden formáját elutasítja; minden személy mögött a teljes szentháromság cselekvése

- az emberiség a szentháromság képére teremtetett

- fontos különbség a lényegi egységük és az üdvrendben betöltött szerepük között

- a Lélek az Atyát és Fiút egyesítő szeretet, a SZL a közösségteremtő

- ez a SZL fogalmának elszemélytelenedéséhez vezet

- Augustinus  a neoplatonizmus nyomán az emberi értelemben keresi Isten nyomát, amit a teremtéskor hagyott (ahelyett, hogy pl. az emberi kapcsolatokban keresné)

- azt álítja, hogy az emberi tudás hármas: mens, notitia, amor (értelem, tudás, szeretet), ill. memoria, intelligentia, voluntas (emlékezet, megértés, akarat) – de az emberi szellemet nem lehet három tényezőre redukálni

- az analógiák inkább illusztrációk

- Aquinói Tamás átveszi ezt a tant a hibákkal együtt, Kálvin átveszi, de hozzáteszi, hogy kétli, hogy itt használhatóak lennének az analógiák

b. Barth

- B. szerint a szentháromság-tan teszi lehetővé magát a teológiát

- Isten kijelenti önmagát. Önmaga által jelenti ki önmagát. Ő maga jelenti ki magát.

- a bűnös emberiség alapvetően képtelen meghallani Isten Igéjét; ugyanakkor mégis hallotta, mert az Igen tudatta vele bűnösségét;

- az a tény, hogy megtörténik a kijelentés, magyarázatot igényel; az emberiség passzív a befogadásban; a kijelentés kezdettől fogva a végéig Isten hatalmában áll;

- kapcsolat áll fen a kijelentő Isten és maga a kijelentés között

- kell lennie valaminek, ami által Krisztust úgy ismerjük fel, mint Isten önkijelentését; ez az ember saját erejéből nem megy

c. Jenson

- az Atya, Fiú, Szentlélek személynév – ezt a nevet Isten jelenti ki magáról

d. MacQuarrie

- az Atya, mint első létező, a Fiú, mint kifejező létező, a Szentlélek, mint egyesítő létező – funkcionális szempontból van különbség

5. A filioque-vita

- a görög patrisztikus írók szerint a Szentháromságon belül csak egy létforrás van, az Atya az egyetlen és mindenek felett való oka mindennek

- a Fiút nemzette az Atya, a SzL származik – mind a F, mind a SzL az Atyától ered, de különböző módon

- a latin törekvés az volt, hogy biztosítsák a személyek egymáshoz való viszonyát, de úgy, hogy látható legyen kölcsönös egymáshoz-tartozásuk