görög-római istenek I. – Zeusz – Jupiter

Zeusz

Zeusz alapvetően a viharok és a villámok ura. Hatalmasabb az összes többi istennél, ám nem mindenható. Őt is be lehet csapni, továbbá a sors, a Moirák is erősebbek nála. Zeusz állt az ókori görög panteon élén, a görög mitológia több istenének és hősének az apja. A nevéhez társított címek kihangsúlyozzák tevékenysége különböző aspektusait:

Kedvelt állata a sas, fája a tölgy. Akaratát az Épeiroszban található dódónai jósda papjai közvetítették; a tölgyfalombok susogásából olvasták ki a jövendőt.

Pajzsa az aigisz (aegis; égisz), melyet Amaltheia kecske bőréből készített – ez az állat adott neki tejet csecsemőkorában. Zeusz ezért halála után a csillagok közé emelte (innen a Bak csillagkép) és szarvából készítette a bőségszarut, melyből étel-ital soha ki nem fogy.

Zeusz a mitológia szerint Kronosz (Saturnus) titán és Rheia (Ops) titanisz fia. Kronosz, mivel megjósolták neki, hogy fia ugyanúgy le fogja taszítani trónjáról, ahogy ő tette apjával, Uranosszal, első öt gyermekét (Hesztia, Démétér, Héra, Hadész és Poszeidón) születésük után lenyelte. Rheia, hogy legkisebb gyermeke elkerülje ezt a sorsot, Kréta szigetén szülte meg Zeuszt, Kronosznak pedig egy bepólyált követ adott oda a csecsemő helyett.

Zeusz ezután szüleitől távol nevelkedett; több variáció is létezik arra, ki nevelte fel: nagyanyja, Gaia; egy Amaltheia nevű kecske, akinek szarvából később a bőségszaru lett, bőréből az aigisz; egy Adamanthea nevű nimfa (aki egy kötélen lógatva tartotta, mivel a levegőben láthatatlan volt Kronosz elől, aki az ég, föld és tengerek ura volt); egy másik nimfa, akit Zeusz később a csillagok közé emelt; vagy Melissza, aki kecsketejjel táplálta.

Zeusz, mikor felnőtt, rákényszerítette Kronoszt, hogy köpje ki lenyelt gyermekeit. Egyes történetek szerint Métisz adott Kronosznak hánytatót, más verzió szerint Zeusz felvágta Kronosz hasát. Zeusz ezután elengedte tartaroszi börtönükből Kronosz testvéreit, a gigászokat, a küklópszokat és a hekatonkheireket. A küklópszok hálából nekiajándékozták a villámlást és a mennydörgést, melyeket Gaia elrejtett. Zeusz, a testvérei, a gigászok, küklópszok és a hekatonkheirek legyőzték Kronoszt és a többi titánt, akiket aztán az alvilágba, a Tartaroszba száműztek.

Zeusz ezután megosztozott a világon két bátyjával, Poszeidónnal és Hádésszel. Sorshúzás útján Zeusz kapta az eget, Poszeidón a vizeket, és Hádész az Alvilágot. A Földet (Gaiát) nem osztották fel, ő mindegyiké maradt; így lett Poszeidón egyben a földrengés istene is. Hádész pedig a Földről távozó elhunytaké.

Gaia haragudott Zeuszra, amiért így elbánt gyermekeivel, a titánokkal, ezért Zeusznak trónra lépése után nem sokkal meg kellett küzdenie Gaia gyermekeivel, Tüphón és Ekhidna szörnyekkel. Tüphónt legyőzte és egy hegy alá zárta, de Ekhidnát és gyermekeit életben hagyta, hogy a jövő hőseinek is legyen kihívás.

Zeusz feleségül vette nővérét, Hérát, aki féltékeny volt Zeusz szeretőire és gyakran üldözte őket és gyermekeiket. Zeusz emiatt gyakran a lábánál fogva lógatta le az Olümposzról. Zeusznak a gyermekei voltak Arész, Eileithüia és Hébé (bár más történetek szerint az utóbbi kettő egyedül Héra gyermeke volt, ahogyan Héphaisztosz is). Zeusz leginkább lányára, Pallasz Athénéra volt a legbüszkébb, aki teljes fegyverzetben pattant ki apja fejéből.

Zeusznak számtalan gyermeke született különféle istennőktől, nimfáktól és halandó leányoktól. Ez rendszerint úgy történt, hogy valamivel lefoglalta a féltékeny Hérát, majd alakot váltva (bika, hattyú) meglátogatta a kiszemelt kedvest. Legkésőbb a gyermek születésekor Héra mindent megtudott és kegyetlen bosszút állt a szeretőn.

E kicsapongó természetre az lehet a magyarázat, hogy a mítoszok Zeusza több istenből van összegyúrva. Amikor egy városba megérkezett a kultusza, alakja összeolvadt a korábbi főistenével, és így megörökölte annak feleségét. Több különleges családi viszonyáról is tudunk: Athéné felnőttként, teljes fegyverzetben pattant ki a fejéből, Dionüszoszt magzatkorában a saját testébe rejtette Szemelé halála után és végül elcsábította az ifjú Ganümédészt. Zeusz ismert szeretőit és gyermekeit az alábbi felsorolás foglalja össze:

Zeusz istennőktől született gyermekei

(elöl az anya neve, utána a gyermekek):

Halandók, nimfák, egyéb partnerek

Ismeretlen anyától született: Nemeszisz, Tükhé.

Melléknevei:

keraunosz – villámszóró
polieüsz – államrend-őrző
horkiosz - eskü- és szerződés-őrző
ktésziosz – megajándékoz a tulajdonnal
herkeiosz – védi a házat és családot
hikesziosz – védi azokat, akik oltalomért esdenek
xeniosz – védi az idegeneket
olümpiosz -
ez a cím emeli ki Zeusz királyságát az istenek és az olimpiai pánhellén ünnepségek fölött
panhelléniosz („minden hellének Zeusza”) – neki épült Aiakosz híres aeginai temploma
agoraiosz - az agora, azaz piactér felügyelője, a nem becsületes kereskedők megbüntetője

- fő kultuszhelye Olümpia, Kr. e. 5. sz-tól, a templomban Pheidiász szobra állt
- Pergamon – a hellenisztikus korban – az itteni templom Kr. e. 180-160 között épült


Jupiter

Zeusz római megfelelője Jupiter, vagy klasszikus írásmóddal Iuppiter; ez a név a Iovis Pater (Iovis atya) kifejezésből származik. Teljes neve Iuppiter optimus Maximus (Legnagyobb és Legjóságosabb Jupiter).

Jupiter a legelső római istenek egyike: Marssal és Quirinusszal együtt alkottak egy ősi istenhármasságot, mely az egész államot képviselte és oltalmazta (nem csak egyes közösségeket). Az etruszk hatásra a Capitoliumon épült első hivatalos állami szentélyben azonban már egy „fiatalabb” triász tiszteletére mutattak be áldozatokat: ebben Jupiter mellett Junót és Minervát találjuk. Alakja a dél-itáliai görögökkel való érintkezés során azonosult Zeuszéval.

Zeusz etruszk megfelelője Tinia. Tinia az etruszk mitológiában az ég istene. Feleségével és Menrvával alkottak istenhármasságot. Attribútumai: villámköteg, lándzsa, jogar

Melléknevei, attribútumai:

- az égi világosság mindenható istene
- lucetius – égi fényhozó
- fulgur – villámszóró
- pluvius – ő küldi az esőt
- tonans – mennydörög
- terminus - határőrző
- latiaris – szerződések istene
- feretrius – sújtó
- optimus maximus

- szentélye a Capitoliumon van
- Jupiter papja a flamen dialis

forrás:
Wikipedia
Bellinger, Gerhard J.: Nagy valláskalauz; Akadémiai, Bp., 1993

About these ads