A zsinagóga

1. a zsinagóga környezete
- ahol van zsinagóga, azt egy telep közepén, egy háztömbön belül, körülötte iskola, rabbilakás, téli imahely, tanulószoba, vágoda, sütöde, mikve – ritulási fürdőhely; később a főtérre kerül a kiegyezés idején
- nincsenek zsinagógaépítési hagyományok; Dán.6,1o – Jeruzsálem felé tájolás, ablakai legyenek, a hagyomány nem engedi azt, hogy lakott tér legyen felette, illetve hogy a lakóházaknál magasabb legyen; az államhatalom részéről érkező megkötöttségek miatt nincs torony, szerény külső, nem utcai front, a bejárati fronton kőtáblák, a bejárat fölött felirat

2. a zsinagóga belseje – a jeruzsálemi templom mintájára
- előtér, kézmosóhely (bronz medence), adománygyűjtő persely
- imahely, tórafelolvasás (szentély)
- aron ha-kodes – szent szekrény, ahol a tóratekercseket tartják (szentek szentje)
- oszlopok: baloldali: boáz, jobboldali – jákin
- kelti fal: Jeruzsálem felé; az aron ha-kodes két oldalán két oszlop
- parokhet – függöny az aron ha-kodes
- előimádkozó előtt állvány – amúd, tetején sivviti-tábla: zsolt.16,8 – az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam
- a tóra szekrény előptt örökmécses nér tamíd, az Örökkévaló jelenlétét szimbolizálja
- a tóra öltöztetése külön szertartás
- aron ha-kodes baloldalán a rabbi helye – a zsinagógai szertartásban nem túl sok dolga van, évente 2 alkalommal szövegmagyarázat, őszi és tavaszi ünnepi időszak elején, a rendszeres prédikáció a 19. sz. első felétől, általánosan a második felétől
- menora – hétágú gyertyatartó; jeruzsálemi templom; hanuka – makkabeus-lázadás idejéből; az olajat megszentségteleníttték, a kis olajjal világított hosszú ideig, amíg meg nem érkezett a tiszta olaj
- hanukia – nyolc ágú gyertyatartó a hanuka ünnepén
- Titus diadalívén látható egy menora
- ez az egész egy pódiumon – dukhan, ebből van a kifejezés, hogy dühenolni (papi áldás osztása, a közösségben lev kohenek áldják meg a közösséget)
- mizrah, kelet
- ortodox zsinagógában középen, neológban elől másik megemelt hely, a bima, rajta asztal – sulhan, erre lehet rátenni a tóra-tekercset
- a tóra-tekercset heti szakaszokban történik, kb. 6 fejezet egy alkalommal
- a rabbi-magyarázat az adott heti szakaszról
- a tóra pontozatlan, nem szabad hozzáérni, külön ember mutatja mutatóval; táblácskákra áldás, amit az elején és végén mondanak
- az ülőhelyek személyhez rendeltek, vettek benne az ember ülőhelyeket, hogy fel lehessen építeni a zsinagógát
- régről fennmaradt ülőhely-nyilvántartások
- az ülőhelyeken dobozok, ahol benn tarthatja mindenki a imakellékeit
- szombaton munkavégzésnek számít, ha az imakellékeit cipeli magával (a lakáskulcsot is)
- a nők helye a zsinagógában; ezrat nasim; karzat, vagy elkülönített hely; a rács, fügöny – mehicá
- a nők mentesek az időhöz kötött parancsolatok alól, mert a gyereknevelés, idősápolás a feladata, ez könnyítés az időhöz kötöttségek alól;
- előtér: kézmosó – kijjor
- itt van az imaidő tábla; a nap járásához igazodnak, és ehhez igazodik az imaidők
- adománygyűjtő persely: kuppa (kóf váv pé táv)
- huppa – esküvői sátor; a neológia beviszi a belső térbe
- neológ zsinagógában szokott lenni orgona
- a jeruzsálemi templomban volt zene
- szószék – nem szokták használni
- szekrényke emlékmécsesekkel, a nyugati falon, a halálozási évfordulókor szokás meggyújtani

3. öltözködési szokások, résztvevők
- imaszíjj – tefillin (fej és kéz)
- imasál –
- férfiak – kippa, kappedli (kötelező befedni afejet), a házas nőknek is
- saliah cibbur – a közösség küldötte, hazzan – kántor – vezeti az imádságot
- ima: minimálisan tíz férfi – ez a minján; 13. évét betöltött; bar micva után, teljes jogú és kötelességű tagjai; a parancsolat fia; ha nincsenek tizen, akkor is lehet imádkozni, de a liturgiának nem minden részét lehet; a tóra felolvasásához is szükséges ez a létszám; az imák egy része otthon is elmondható, de nem pontosan ugyanúgy, mint a közösségi imakor
- derasa – szövegmagyarázat
- a rabbi szükséges az esketéshez és temetéshez
- samesz (sammas) – templomszolga; mai templomgondnok
- gabbaj – adminisztratív, pénzügyi hatáskör, az adományok gyűjtője, a zsinagógai élet szervezője
- kohén: ároniták, az ő segítői a léviták; férfi ágon öröklődik, egyébként az anya a meghatározó
- kohen-kéztartás; az áldás előtt kézmosás, a léviták öntik, ezért jelük a kancsó